A tűzvonalban a nukleáris üzemanyag-újrafeldolgozó üzemek, a brit Sellafield és a francia La Hague áll, miután vészjósló becslések történtek arra nézve, hogy a szeptember 11-i támadásokhoz hasonló repülőgép-becsapódás alkalmával mekkora radioaktív sugárzás szabadulna ki ezekből az erőművekből.

A Wise-Paris szaktanácsadó cég szeptember végi jelentése szerint La Hague besugárzottfűtőanyag-hűtő tavaiból potenciálisan kiszabaduló cézium-137 sugárzás 60-szor akkora lehet, mint az 1986-os csernobili balesetnél, Ukrajnában. A brit New Scientist folyóirat tavaly októberi számának közlése szerint Sellafieldből 44-szer annyi céziumsugárzás szabadulhat ki, mint a csernobili atomerőműből.

Ezeket a riasztó előrejelzéseket 2001. október 22-én az Európa Parlament is megvitatta. Nuala Ahern, az ír Zöldek képviselője kezdeményezte, hogy az említett két erőmű fölötti légteret kerüljék el a repülőgépek. "A szomszédunkban lévő atomerőművek időzített bombák. Az egyetlen ésszerű döntés, amit hozhatunk, hogy mindegyiket bezárjuk, hogy elhárítsuk ezt a szörnyű veszélyt" — érvelt.

Szeptember 19-i állásfoglalásában a nukleáris anyagok újrafeldolgozásáért felelős francia Cogema cég azt nyilatkozta, hogy "Az üzem fölött állandó repülési tilalom van érvényben. A létesítmény földrajzi elhelyezkedésénél fogva a francia légierő azonnal közbe tudna lépni, ha a tilalom megszegését illetően bármi gyanú merülne föl."

A Cogema igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy semmilyen repülőgép nem ütközhetne szándékosan az üzem besugárzott fűtőanyagot tároló medencéinek. Ezt azzal magyarázta, hogy "ezek a szerkezetek részben a föld alá épültek, és a medencék az egész létesítmény területéhez képest elég kis helyet foglalnak el. Ezért lehetetlenség, hogy egy repülőgép függőlegesen egy ilyen medencére zuhanjon."

Még az erősen atompárti európai államoknak is próbára tette az idegeit az a felismerés, hogy az újrafeldolgozó üzemek és az atomerőművek terrorista támadások célpontjául szolgálhatnak. Október közepén a francia kormány azt mondta, hogy La Hague-nál légelhárító rakétaüteget terveznek állomásoztatni.

Németországban az események azzal a következménnyel jártak, hogy megerősítették, sőt mi több, felgyorsították a folyamatban lévő nukleáris felszámolási programot. Október második felében ez azokban a sajtójelentésekben csúcsosodott ki, melyek szerint Werner Müller gazdasági miniszter felszólította az érintett cégeket, hogy a legrégebbi erőműveket a beütemezett határidő előtt számolják fel. Erre azt követően került sor, hogy Jürgen Trittin környezetvédelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy a támadás reális veszélye esetén elrendeli a nukleáris erőművek bezárását.

Ez az újkeletű bizonytalanság-érzés hatotta át az ír kormány és az Egyesült Királyság-beli környezetvédő csoportok tiltakozását is, mikor a brit kormánynak arra a döntésére reagáltak, hogy engedélyt adott egy új plutónium fűtőanyaggyártó üzem létesítésére.

A Cseh Köztársaság temelini atomerőműve elleni osztrák tiltakozás is új lendületet kapott, mivel az erőmű a közeljövőben készül először teljes kapacitással üzemelni.

Úgy tűnik, csupán az atomipar nem veszi észre, hogy kezd kicsúszni a lába alól a talaj. Az európai Foratom Szövetség 2001 októberének első felében egy brüsszeli konferencián továbbra is amellett érvelt, hogy a nukleáris energia jó szolgálatot tehet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának elkerülésében.

Atomerőművek az Európai Unió 15 országa közül nyolcban működnek, és az EU villanyáramának 35 százalékát termelik. Ez a részesedés legalább 50 százalékra emelkedik a csúcsidőn kívüli időszakokban, mivel az atomerőművek főleg az alapellátásban vesznek részt.

Az EU-ba belépni szándékozó közép- és kelet-európai államok szintén nagymértékben támaszkodnak a nukleáris erőművek által termelt villamos áramra.

(ENS)

Fordította: Balázs Katalin