kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Az EU milliárdjai a fenntartható fejlődésért?

Szöges ellentétek feszülnek az Európai Unió által hangoztatott célok és a fejlődés megvalósuló iránya között. Hiába tűzi az EU a zászlajára a fenntarthatóság jelszavát és készít ezt tartalmazó stratégiát, ha közben a nemzeti és regionális érdekeket háttérbe szorítva, a fenntarthatóság elvének ellentmondó beruházásokat támogat.

Az Európai Unió 2001. júniusi göteborgi csúcstalálkozóján véglegesítették a Fenntartható Fejlődés Stratégiáját. Ennek ment elébe a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat, amikor tanulmánykötetet készített, amelyben a készülő stratégiát összevetette az egyes csatlakozni kívánó országokban az előcsatlakozási alapok gyakorlatával. A tanulmányban — mely a "Milliárdok a fenntartható fejlődésre?" elnevezésű nemzetközi programhoz kapcsolódó második jelentés* — a hálózat ismerteti az alapok támogatási mechanizmusának jelenlegi helyzetét a tagjelölt országokban, különös figyelmet fordítva a társadalmi nyilvánosság és az információhoz való hozzáférés kérdéseire. 2001 decemberében elkészült a kötet magyar nyelvű, tömörített változata is "Fenntartható elmélet — Fenntarthatatlan gyakorlat?" címmel.
A hálózat elemző munkája során nyilvánvalóvá vált, hogy az előcsatlakozási alapok a támogatási gyakorlatuk során figyelmen kívül hagyják a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontokat. Ez a rövidlátó, az EU általános törekvéseinek ellentmondó modell zsákutca, mely kevés lehetőséget ad a továbbfejlesztésre. Emellett gyakran háttérbe szorulnak a nemzeti, regionális és ágazati érdekek is. Ráadásul a nemzeti fejlesztési tervekhez az országok többségében, így Magyarországon sem készül stratégiai környezeti hatásvizsgálat.
A mezőgazdaság és a közlekedés területén az előcsatlakozási alapok általában a termelés fokozását és a Transz-Európai Hálózat (elsősorban autópályák) kiterjesztését támogatják. Ezek a prioritások köztudottan fenntarthatatlan gyakorlatot eredményeznek: intenzív mezőgazdaságot és függőséget személyautóktól, valamint a közúti teherszállítástól. Csehországban például az ISPA-támogatásra eséllyel pályázó egyik beruházás a Prágát és Drezdát összekötő új autópálya, amely egy tájvédelmi körzeten és egy természetvédelmi területen haladna keresztül. Végső jóváhagyás előtt van a magyarországi útburkolat-megerősítési program is (ld. cikkünket a 9. oldalon! — a Szerk.).
Bár gyakran hallani uniós tisztviselőktől azt a kívánságot, hogy a tagjelölt országok előzzék meg a tagországok téves fejlesztési prioritásaiból adódó környezeti problémákat, a jelenlegi programok sem támogatják a Magyarországon is szükséges alternatív megoldásokat, ezáltal a fenntarthatóság ellenében hatnak. Így például az összköltség és a környezetvédelem szempontjából is indokolatlan több kis községet egy csatornarendszerrel összekötni (például Győr térségében, valamint a Tápió régióban — ez utóbbi előkészületben van), erre azonban lehet uniós támogatásokat kapni, és így vonzóbb, mint a helyi szennyvízkezelési megoldás.

A 2000-ben Magyarország részére jóváhagyott nyolc környezetvédelmi ISPA-projekt közül négy a hulladékkezelés problémájára keres megoldást. Bár több projekt támogatja a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését (Hajdú-Bihar) vagy az újrafelhasználást, egyetlen olyan beruházás sincs, amely a hulladékmennyiség csökkentését célzó intézkedéseket tartalmazna.
A társadalmi részvétel és az információhoz való hozzáférés tekintetében igen sok visszásság mutatkozik, különösen a projektek kritériumainak meghatározása és a projektek kiválasztása terén. Így például az ISPA-projekteknek helyt adó önkormányzatokkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy 1998 és 2000 között az ISPA-támogatásra való pályázás lehetőségéről a Környezetvédelmi Minisztérium és az érintett önkormányzatok közötti személyes, informális csatornákon keresztül lehetett tudomást szerezni. Az alapok szabályozása sem garantálja a társadalmi részvételt, ezáltal nem használja ki a lehetőséget, hogy az állampolgárok saját ügyüknek érezzék a beruházásokat. Hazánkban is igen változó a részvétel foka a folyamatban. A kormányzati szervek jóindulatának köszönhető, hogy több területen elfogadható lehetőséget biztosítanak a civil szervezetek számára. Ugyanakkor más állami hivatalok megtagadják ezt a lehetőséget.
Félő, hogy ha az Európai Unió nem ismeri el és nem orvosolja mihamarabb ezeket a problémákat, túl költséges vagy már késő lesz visszatolatni a zsákutcából.
Dönsz Teodóra
nemzeti koordinátor,
Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat
*Az angol nyelvű kötet megtalálható a http://www.bankwatch.org honlapon. A magyar nyelvű tanulmány korlátozott példányszámban ingyen beszerezhető a hálózat budapesti irodájától, a rendeléseket a ddori@zpok.hu címre, a 217-0803 telefonon vagy a 216-7295 faxszámra várják.
A cikk a Bankfigyelő Hírlevél 2001. júliusi számában megjelent írás frissített változata.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.