kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Nemzetközi kampány a zöld államháztartási reformért (2.)

A Lélegzet 2002. januári számában ismertettük az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) kezdeményezését a zöld államháztartási reform felgyorsítása érdekében. Most az újabb fejleményekről számolunk be.
Az EEB január 25—26-ára ismét tanácskozásra hívta össze Brüsszelbe a zöld államháztartási reformért tevékenykedő tagszervezeteit. A civil szervezetek 20 képviselője mellett több külső szakértő is eljött. A rendezvénynek különös aktualitást adott, hogy épp előző nap az Európai Parlamentben került sor egy olyan, nagy érdeklődéssel kísért tanácskozásra, amelyen az energetikai ágazatnak nyújtott nyílt és rejtett állami támogatásokról szóló legújabb kutatási eredményekről számoltak be. Kimutatták, hogy az Európai Unióban az energiaszektornak nyújtott közvetlen támogatások és adókedvezmények évente több mint 27 milliárd eurót tesznek ki. Ez az összeg nem tartalmazza a környezeti és egyéb károkból származó külső költségeket, amelyek meghaladják az évi 80 milliárd eurót. A kutatók szerint ezek a támogatások nemcsak környezetvédelmi szempontból károsak, hanem gazdaságilag is elhibázottak, ezért sürgető a mielőbbi felszámolásuk. (A témáról a Lélegzet következő számában részletesebb ismertetést közlünk.)
Az EEB rendezvényén Sylvain Chevassus, aki a nemzetközi kampány összehangolásáért felel, elmondta, hogy egy kis előrelépés történt az egységes európai energiaadó bevezetése terén. Bár a tagállamok még mindig nem tudtak megállapodásra jutni, abban megegyeztek, hogy a tárgyalásokat folytatni kell, az Európai Bizottság pedig egy közleményt adott ki, amely szerint "szükséges a környezetileg káros támogatások megszüntetése és a környezetvédelmi adók megfelelő használata. () Az Európai Parlament és a Tanács 2002 decemberéig el kell hogy fogadja az energiaadókról szóló irányelvet." Némi derűlátásra ad okot az is, hogy Spanyolország, amely ebben félévben az EU elnöki tisztét tölti be és korábban az energiaadók egységes bevezetésének legharcosabb ellenzője volt, megváltoztatta álláspontját. A spanyol pénzügyminiszter nemrég megerősítette, hogy országa nem akadályozza meg az energiaadók európai alkalmazását, s az ország miniszterelnöke kijelentette, hogy "nyitott a kérdés megvitatására". A spanyol elnökség után pedig a dán következik, és Dániában közismerten a legmagasabbak az energiaadók.
Bernd Mayer professzor, az Osnabrücki Egyetem és a GWS Gazdaságkutató Intézet kutatója ismertette a részben már megvalósult és továbbra is folyamatban lévő németországi környezetvédelmi adóreformról készült modellezés eredményeit. Az energiaadók emelése és ezzel párhuzamosan a társadalombiztosítási járulék mérséklése a különböző modellek szerint egyértelműen elősegíti a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, és 2003-ban 140 ezer új — többlet- — munkahely létrehozását eredményezi. Ugyanakkor a gazdasági növekedésre és a háztartások jövedelmének alakulására összességében szinte semmilyen hatással nincs. Viszont a lakosság egyes — főleg szegényebb — rétegeit kis mértékben hátrányosan érintheti, amit azonban megfelelő kompenzációval kell ellensúlyozni, de ennek kivitelezése sem gazdasági, sem technikai szempontból nem okoz gondot. A német környezetvédelmi minisztérium jelen lévő képviselője, Kai Schlegelmilch az elmondottakat kiegészítette azzal, hogy a kormányon lévő szociáldemokrata—zöld koalíció eltökélt szándéka a környezetvédelmi adóreform folytatása, és — ami legalább ennyire fontos — a legnagyobb ellenzéki pártok kijelentették, hogy az idei választási kampány során nem fogják megkérdőjelezni a zöld adók szükségességét.
A holland környezetvédelmi minisztérium munkatársa, Rob Cuelenaere ismertette országának 1988-ban megkezdett környezetvédelmi adóreformját. Ez döntő mértékben az energiaadók fokozatos emelését és más adók csökkentését jelentette. A környezetvédelmi előnyök egyértelműek voltak, azonban nem lehetett kimutatni a gazdaságra és foglalkoztatottságra gyakorolt hatást. Ez utóbbit az előadó azzal magyarázta, hogy Hollandiában egyébként is nagyon alacsony a munkanélküliség, így további csökkenése az adóreformtól sem várható.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértője, Nils-Axel Braathen elmondta, hogy szervezetük folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi adóztatás helyzetét a tagországaikban, sőt ezt ezentúl egyre több országra terjesztik majd ki. Folyamatosan bővülő és frissített adatbázisukhoz bárki díjmentesen hozzáférhet a http://www.oecd.org/env/tax-database honlapon. A vizsgált országok többségében nem növekszik a környezetvédelmi jellegű adók aránya, azonban néhány országban egyértelműen tapasztalható ilyen folyamat. A témával kapcsolatban most jelentettek meg egy átfogó tanulmányt, amely a http://electrade.gfi.fr/cgi-bin/OECDBookShop.strorefront/EN/product/972001101E1 honlapon rendelhető meg. Külön vizsgálták a környezetvédelmi adók hatását az egyes ágazatokra. Azt eddig semelyik ágazatban nem tapasztalták, hogy a versenyképesség számottevően csökkent volna, de az is igaz, hogy a fajlagosan nagy energiafelhasználással járó tevékenységeket szinte mindenütt mentesítették a környezetvédelmi adó megfizetése alól. Esettanulmányt készítettek az acéliparról, s abban egyebek mellett kimutatták, hogy az energiaadók emelése a termelés áthelyezését eredményezheti a fejlődő országokba, ahol a környezetvédelmi előírások jóval lazábbak, és így végeredményben még romolhat is világ környezeti állapota. A Levegő Munkacsoport jelenlevő képviselői is megfontolandónak tartották ezt az érvet, és azt javasolták, hogy a környezetvédő szervezetek első lépésben azokra az ágazatokra javasolják az adó kivetését, amelyeket kevéssé érint ez a veszély: ilyenek például a közlekedés vagy a háztartások (amennyiben ez utóbbiakra vetnek ki energiaadót, akkor természetesen kompenzálni kell az alacsonyabb jövedelmű rétegeket). Ezen belül is sürgető a gázolaj jövedéki adójának emelése a benzinadó szintjére, amit új közlekedéspolitikájában az Európai Unió is szorgalmaz.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség programvezetője, Hans Vos előadásában rámutatott, hogy az Európai Unióban 1990 és 1997 között az adóbevételeken belül (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) 10 százalékkal emelkedett az energiaadók aránya, viszont a közlekedésre kivetett adók aránya 2,2 százalékkal csökkent. Ugyanakkor jelentősen, 50 százalékkal növekedtek az egyéb környezetvédelmi adók (például, amelyeket a hulladékra vagy a szennyvízre vetnek ki), azonban a teljes adóbevételen belüli arányuk így is nagyon alacsony: 1997-ben mindössze 0,25 százalék volt. Az előadó több ország konkrét példáján mutatta be, hogy a környezetvédelmi adók hatékonyan csökkenthetik a szennyezést. (A témáról részletes anyagok találhatók az ügynökség honlapján: http://eea.eu.int.)
A brit pénzügyminisztérium munkatársa, Andrew Field előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemanyagadók Nagy-Britanniában a legmagasabbak, és további emelésüket is tervezik. Nemrég vezették be az éghajlatváltozási díjat, amelyet az iparnak kell fizetnie a felhasznált energia után. Évente 1 milliárd font költségvetési bevétellel számolnak ebből a forrásból, amit elsősorban a társadalombiztosítási járulék csökkentésére használnak fel. A bevételek öt százalékát az energiahatékonyság javításának és a megújuló energiaforrások fejlesztésének támogatására fordítják. További kedvezményeket kap a kapcsolt energiatermelés (a villamos energia és hő együttes előállítása), az épületszigetelés, a világítás- és fűtéskorszerűsítés stb. Az adóból 80 százalékos kedvezményt kapnak azok a vállalatok, amelyek vállalják, hogy meghatározott időn belül meghatározott mértékben csökkentik energiafogyasztásukat.
A tanácskozás másnapján — immár a külső szakértők nélkül — a részt vevő belga, brit, cseh, dán, finn, francia, holland, ír, lengyel, magyar, német, osztrák, portugál, spanyol környezetvédő szervezetek képviselői ismertették, hogy hazájukban miként halad a zöld államháztartási reform ügye, és hogy a zöld szervezetek milyen tevékenységeket folytatnak ezen a téren. (Minderről részletesen lehet olvasni a kampány honlapján: http://www.ecotax.info.) Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Németországban és más országokban sikerült a civil szervezetek nagyobb körét is bevonni a nemzeti kampányba. Másutt, például Írországban és Lengyelországban egyelőre csak egy-két szervezet foglalkozik behatóbban az üggyel. Több országban a civil szervezetek képviselői is részt vesznek a zöld államháztartási reformmal foglalkozó parlamenti vagy kormányzati munkabizottságokban. Számos országban nagy visszhangot kiváltó kampányra is sor került. Így például a legnagyobb német környezetvédő társadalmi szervezet, a BUND egy olyan CD-ROM-ot jelentetett meg, amelynek segítségével mindenki kiszámolhatja, hogy a saját háztartását miként érinti a környezetvédelmi adóreform, valamint konkrét javaslatok is találhatók arra, hogy milyen módon csökkenthetik a háztartások az energiaköltségeket. A lemezt 1,2 millió példányban jelentették meg, és a személyi számítógépekkel foglalkozó folyóiratokban terjesztik. A jelenlévők különösen nagy érdeklődéssel kísérték a Levegő Munkacsoport képviselőinek beszámolóját. (Mi pedig magunk között nagy örömmel állapítottuk meg, hogy míg tíz évvel ezelőtt a civil szervezetek között szinte egyedül kezdtük meg munkánkat a zöld költségvetésért, ma már egyre több zöld szervezet fő programpontjai közé tartozik ez a téma.)

Az Európai Bizottság külön kiadványban ismerteti a különböző országokban létrejött "Zöld Adóreform Bizottságok" tevékenységét
A tanácskozás végén a zöld szervezetek "Az árak dolgozzanak a környezetvédelemért — Környezetvédelmi pénzügyi reform Európában" címmel közös állásfoglalást, úgynevezett kampány platformot hagytak jóvá, amelyben részletesen rögzítik a célokat és a fő teendőket.
A rendezvények részletes anyagai megtalálhatók a Levegő Munkacsoport irodájában.

Kiss Károly Dr, Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.