kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A levegőszennyezés és az asztma

Az elmúlt év novemberében az országos napilapokban is olvasható volt dr. Rudnai Péternek, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főorvosának a Közlekedés és egészség című konferencián elhangzott véleménye, amely szerint a lakosság várható életkorát jelentősen csökkentik a gépkocsikból származó szennyező anyagok és a közlekedési zajok. Rudnai főorvos úr elmondta, hogy a levegő- és hangszennyezés nem csak agresszív magatartást, beszédértési zavart, alvási és felébredési problémákat okoz, hanem meglehetősen fokozza bizonyos szívbetegségek és magas vérnyomásos esetek előfordulását is.
A forgalmas fővárosi helyen élő gyerekek körében a légcsőhurutos tünetek 33, az asztma 97 százalékkal, az allergia pedig 37 százalékkal gyakoribb, mint a vidékieknél, de a légszennyezés az előzőeken kívül a daganatos megbetegedések gyakoriságát is növeli.

Nem sokkal jobb a helyzet Budapest közvetlen környezetében, de még a megye távolabbi részeiben is érezhető a káros hatás. A Pest megyei férfiak között a rosszindulatú daganatok miatti halandóság jelentősen meghaladja az országos átlagot. A megyei ÁNTSZ szerint a 35-54 éves férfiak tüdőrák okozta elhalálozása aggasztó mértékű, és a 36-64 év közötti nők infarktus miatti halálozása is gyakoribb az átlagosnál.
Az adatokat dr. Homor Zsuzsanna megyei tiszti főorvos ismertette a közelmúltban a sajtóval, elmondva, hogy több fontos tényező közös hatása is szerepet játszhat a helyzet ilyen alakulásában. A máshol is közismert kockázati tényezők mellett itt a környezeti ártalmak érdemelnek kiemelt figyelmet. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője, Lenkei Péter ismertetése szerint az emberi tevékenységek következtében a levegőbe kerülő szilárd anyagok (amelyek a legsúlyosabb egészségkárosítók közé tartoznak) mennyisége az összes megye közül Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében a legnagyobb. Ha azonban azt tekintjük, hogy mennyi embert ér együttesen a levegőszennyezés, akkor Budapest van a legrosszabb helyzetben, ahol például közel 2 millió emberre jut a közlekedés által országosan kibocsátott szennyező anyagok mintegy 20 százaléka. Itt a légszennyezettség jelentős részét az ingázás miatti nagy gépkocsiforgalom okozza. A fővárosban az autók által megtett utak 60 százalékát a környező településekről bejövő személygépkocsik adják (jármű-kilométerben számolva).
Jellemző és a jövőre nézve szomorú, hogy egy részük, köztük a betegek nem kis hányada korábban éppen a frissebb levegő reményében hagyta el Budapestet. Ez fényesen bizonyítja, hogy tovább már nem lehet halogatni egész életvezetésünk társadalmi szintű átalakítását.
Az ÁNTSZ és a környezetvédelem szakemberei szerint is főleg a közlekedés miatti levegőszennyezést és a zajt kellene csökkenteni.
Mindannyian hallhattuk, hogy az észak-olaszországi Lombardia több városában, illetve Firenzében 2002 januárjának közepén a mérgező anyagok vészes mértékű felgyülemlése miatt egész napra elzárták a gépjárművek elől a forgalmat. Rómában is komoly forgalomkorlátozás volt. Összesen négymillió ember kényszerült ezen a napon gyalogos közlekedésre a nagyobb lombard városokban (Milánó, Cremona, Mantova, Lodi, Brescia, Como) és további 91 helységben. A több napos hideg és a teljes szélcsend miatt a levegőben riasztó mértékben megnőtt a főleg a gépkocsik kipufogócsöveiből származó mérges gázok mennyisége. A szálló por és a mérgező ólom keveréke a legnagyobb iparvárosnak számító Milánó levegőjében elérte az elviselhetetlenség határát. Ehhez minden városban hozzáadódik a benzol és a nitrogén-dioxid egészségkárosító hatása. A hatóságok óva intették az olaszokat, hogy ezekben a napokban sétálni vigyék a csecsemőket, az igen nagy mérvű szennyezés miatt a szájvédő maszkokat is hatástalannak minősítették, eltanácsoltak az utcai kocogástól és a kerékpározástól, melegen ajánlották viszont az erdei, tengerparti és hegyi kirándulásokat.
Az asztma rohamos elterjedése nem véletlenül esik egybe az utolsó évszázad olyan folyamataival, amikor mi, emberek, minden eddiginél gyorsabb ütemben és nagyobb mértékben távolodtunk el a természetesnek, vagy legalább természet-közelinek mondható életmódtól. Tegyük fel magunknak is a kérdést, biztos-e, hogy ez bármeddig folytatható?
Vajon lesz-e olyan csodapirula, amely megvéd az emberiség és saját magunk legkártékonyabb, legostobább szokásainak, tetteinek következményeitől is? Az ilyen gondolkodás is a méltán sokat emlegetett egészségmegőrzéshez és a betegségmegelőzéshez tartozik. Azokhoz a fogalmakhoz, amelyekről mindannyian sokat beszélünk, de legtöbben bizony igen keveset teszünk értük.
A civilizációs népbetegséggé vált asztma, illetve allergia terjedésének fékezése, megállítása érdekében nagyon fontos lenne az általános tudnivalók minél alaposabb megismerése és alkalmazása.
Az asztma kisebb-nagyobb mértékben az egész világon előfordul. Elterjedtsége a fejlett országokban gyakran többszörösen meghaladja a szegényebb világrészeken tapasztalható gyakoriságot. Előfordulása igen sok tényezőtől, így a környezet, főként a levegő szennyezettségétől is függ, de szembetűnően kapcsolódik az adott ország, sőt az egyes emberek jóléti viszonyaihoz is.
A világszerte mind gyakoribb asztma előfordulása egyes országokban már többszöröse a hazainak, de az utolsó 50 évben nálunk is ugrásszerűen nőtt az asztmások száma. Magyarországon pontos nyilvántartást régebben nem vezettek, 1969-ben például összesen 1100 asztmás beteget tartottak nyilván. Később, 1980-ban még 19 ezer, 2000-ben már csaknem 130 ezer a nyilvántartott asztmások, és hasonló az egészségügy által ismert allergiás náthások száma. Becslések szerint jelenleg 200300 ezerre tehető az asztmások száma — beleértve azokat is, akik enyhe tüneteikkel még orvosnál sem jelentkeztek —, és több mint félmillió légúti allergiással számolhatunk.

Az asztma előfordulásának növekedése igen sok tényezőtől függ. Egyértelműen kimondható, hogy a fejlett világban szokásos életmód, az ezekben az országokban jellemző kültéri és lakókörnyezet, illetve a nyugati típusú, magasabb életszínvonalon élő emberek "civilizált" életvitelével összefüggő testi és lelki következmények elősegítik az asztmának, illetve kiváltó alapbetegségeinek, főként az allergiának a terjedését. Ugyanakkor nem állítható, hogy ez kizárólag jóléti betegség lenne. Magyarországon vagy a hozzánk hasonló fejlettségű országokban a legszerényebb körülmények között élőkre nézve is túlnyomórészt az általános környezeti hatások a meghatározóak.
Az asztma terjedésében igen komoly szerepe van annak is, hogy az egymástól igen különböző kockázati tényezőkről — a néhány közismert kivételtől (házipor-atka, parlagfűpollen stb.) eltekintve — a népesség alig rendelkezik ismeretekkel.
A betegség rohamos terjedését az említettek mellett éppen az okozza, hogy a legtöbb ember erre a betegségre is pusztán egészségügyi kérdésként gondol, annak ellenére, hogy a legfontosabb okok nem közvetlenül kórokozókkal, hanem saját közösségi és igen gyakran egyéni életmódunkkal vannak összefüggésben. Mégis úgy szeretnének gyorsan és egyszerűen megszabadulni betegségüktől, valamint az azt leggyakrabban kiváltó, fenntartó allergiától, hogy a legkevésbé se kelljen lemondaniuk "a fejlett világ áldásairól", és lehetőleg a megszokott életmódjukon se kelljen komolyabban változtatniuk. Ez viszont minden valószínűség szerint lehetetlen.
Az asztma kialakulásának közvetlen oka nem ismert. Az öröklött túlérzékenységnek van ugyan szerepe, de valószínűleg sok környezeti hatás is befolyásolja azt, hogy egy születetten túlérzékeny ember asztmássá válik-e élete folyamán. Ilyenek többek között az anya terhesség alatti dohányzása vagy a dohányzó környezet, különösen kisgyermekkorban, allergén anyagok nagy mennyiségű jelenléte a környezetben, kisgyermekkori vírusfertőzések.
Általánosan ismert, hogy a légszennyező anyagok igen nagymértékben fokozzák a betegségben szenvedők tüneteinek súlyosságát. Környezetünk állapota (például néhány erősen allergén hatású gyomnövény elterjedtsége, valamint a lakáson belüli közvetlen környezeti helyzet és a levegő vagy a lakókörnyezetben lévő útburkolatok szennyezettsége) szintén nagyon erősen befolyásolhatja a betegség tüneteit, és kiváltója lehet eddig még egészséges emberek megbetegedésének is.
A kockázatok egy részének csökkentése érdekében magunk is sokat tehetünk, de szükség esetén kíséreljük meg mások, adott esetben az önkormányzati hatóságok figyelmét is felhívni a saját magunk és mások egészségére is káros állapotok megszüntetésére, megelőzésére! Nem várhatjuk ölbe tett kézzel másoktól a rossz környezeti helyzet megoldását, ha — a magunkban vagy az egymás közötti panaszkodáson kívül — nem próbálunk hozzájárulni a javuláshoz.
Pós Péter
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.