— Hogyan hat az emberi szervezetre a gépjárművek légszennyezése?

— A járművek különféle mérgező gázokat bocsátanak ki, amelyek egy bizonyos töménységen felül ártalmasak az emberi szervezetre. Bekerülnek a tüdőbe, a tüdő léghólyagocskáiba, károsítják a hörgők falán elhelyezkedő bolyhocskákat, az ún. ciliumokat.

— Mik ezek a ciliumok?

— Ezek a bolyhocskák leginkább egy szélfútta búzamezőre emlékeztetnek. Nagyon sűrűn helyezkednek el a légutakban, és egy irányban mozogva hajtják a bejutott szennyeződést a száj felé. Ezeken a ciliumokon, mintha a búzamezőre egy szőnyeget terítenének, úgy helyezkedik el a hörgők nyákja. A rajta lecsapódó porszemcsék e szőnyegen, mint szállítószalagon kerülnek fel a szájba. A ciliumoknak nagyon gyors a mozgásuk, másodpercenként 14—18 ütést végeznek.

— Hogyan hat a kipufogógáz erre a mechanizmusra?

— Ha olyan gázok kerülnek a légutakba, mint a kén-dioxid, a szén-monoxid és a nitrogénoxidok, bénítólag hatnak a ciliumokra. Ezeknek lassul a mozgása, ennek következtében a váladék nem ürül ki, és a benne lévő piszokszemcsék is ott maradnak. Nyákpangás keletkezik, ami károsítja a hörgők nyálkahártyáját, melyek a továbbiakban nem tudják biztosítani a szállítószalag-funkciót. A későbbiekben károsodnak a sejtek, egyes sejtek megszaporodnak, fokozottan termelik a nyákot, a nyákmirigyek túlburjánoznak és megvastagodnak, a váladék eltömíti a hörgőket, és a beteg arra panaszkodik, hogy nehéz a légzése vagy sípol a mellkasa. Ilyen előfordul a krónikus tüdőbetegségek azon formájánál, ahol légúti szűkület keletkezik. Ez a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Ez világszerte a leggyorsabb éves növekedést mutató betegségek közé tartozik.

— Milyen arányban vesz részt ennek a betegségnek a megszaporodásában a gépjárművek okozta légszennyezés?

— A legtöbben nem elsősorban a külvilági szennyeződéstől, hanem a dohányzás következtében betegszenek meg, bár ezek is részben visszavezethetők más okokra. Ennek a betegségnek mégis 80—85 százalékban a dohányzás az oka. Van egy másik 15—20 százalék, aki nem dohányzik, mégis kifejlődik ez a betegsége. Itt is nyilván nagy szerepet játszik a környezeti szennyeződés.

— Miért ilyen nagy a dohányosok aránya az említett betegségben szenvedők között?

— A dohányos töményen szívja be a mérges gázokat. A dohány égéséből is sok száz különféle gáznemű anyag szabadul fel, a cigaretta papírjából pedig kátrányszerű anyagok kerülnek a légutakba. Ezeknek a hatására azután kialakul a krónikus obstruktív tüdőbetegség, átalakul a hörgőnyálkahártya hámja, és a hagyományos, ciliumokat tartalmazó sejtek helyét lekopaszított sejtek foglalják el, és kialakul a laphámsejtes átalakulás. Ez az állapot már a hörgődaganat megelőző állapota, amelyből nagy eséllyel fejlődik ki rákos elváltozás.

— Mennyire gyakori a krónikus obstruktív tüdőbetegség Magyarországon?

— Ha a magyar adatokat nézzük, egyes becslések szerint 250—350 ezer ilyen beteg van az országban, más becslések szerint, ahol az enyhébb eseteket is beszámítják, félmillió is lehet. Ma a dohányosok 20 százaléka szenved ettől a kórtól. A tüdőrák előfordulása ennél ritkább, viszont a tüdőrákban szenvedő betegek 80 százaléka egy-két éven belül meghal. Magyarországon évente körülbelül 7500 ember hal meg tüdőrákban. Ez a betegség a daganatos elváltozások miatti vezető halálok. Ma már a nőknél is a tüdőrák több halálesetet okoz, mint a mellrák, sőt az előfordulása is meghaladja az emlőrákét.

— Egy ilyen betegség nyilván az egész szervezetre kihat.

— Így van. Ha a tüdő nem tudja kellőképpen lefolytatni a gázcserét, oxigénhiányos lesz a szervezet, az oxigénhiány megemeli a tüdőkeringés nyomását, az pedig megterheli a szívet, szívbetegséget, ún. tüdőszívet okoz, ez pedig a beteg halálához is vezethet. A krónikus obstruktív tüdőbetegnél másik ilyen károsító hatás, hogy az oxigénhiányos állapotban megszaporodnak a vörösvértestek. Sűrűbb lesz a vér, lassúbb a keringés, és nő a trombózis kockázata. Vérrögök alakulnak ki, ez tüdőembolizációhoz is vezethet, ami szintén veszélyes betegség, és az esetek egy részében halált okoz.

— Hogyan hatnak együtt a különféle káros hatások?

— Aki nem dohányzik, arra kevésbé hat a környezeti szennyeződés, mint arra, aki dohányzik, és amellett belélegzi a szennyezett levegőt. Ezeknél a hatás felerősödik. A légzőszervi megbetegedések csökkentése érdekében — a dohányzás visszaszorítása mellett — mindent meg kell tenni, hogy a munkahelyen, illetve a környezetben csökkenjen a légszennyeződés.