A Levegő Munkacsoport ülésén történt
Moszkva téri tervek
A Levegő Munkacsoport felkérte dr. Nagy Bélát, a Mű-Hely Rt. vezérigazgatóját, hogy 2002. január 11-i ülésén ismertesse a Moszkva tér rendezési tervét, annak jelenlegi készültségi fokán. Az ülésen meghívásunkra részt vett Nagy Gábor, az I. kerület polgármestere, Mitnyan György, a XII. kerület polgármestere, Beszédes Rita, a II. kerület főépítésze, valamint a Levegő Munkacsoport tagszervezeteinek és más együttműködő társadalmi szervezeteknek a képviselői.
A közlekedési koncepció, valamint a beépítési elképzelések A és B változatának ismertetése után a jelenlévő társadalmi szervezetek a nagyobb zöldterületet és kevesebb beépítést tartalmazó "B" változatot tartották jobbnak. Megemlítették azonban, hogy a teret lefedő betontetőn elhelyezett földrétegen nem lehet teljes értékű, nagyobb fákkal beültetett zöldfelületet létrehozni. A tervező biztosította a jelenlevőket arról, hogy a többszintes aluljárókban helyet kapó kereskedelem sem lesz bevásárlóközpont nagyságú. Elhangzott olyan észrevétel, hogy a többszintes aluljárórendszer nem a gyalogosok érdekeit szolgálja. Fontosnak tartották a környezetvédők azt, hogy a felszínen kapjon megfelelő, biztonságos és célszerű teret a gyalogosforgalom, és legyen minden szükséges irányban gyalogos átkelőhely. A hozzászólók megegyeztek abban, hogy a térre beérkező személygépkocsi-terhelést csökkenteni kellene, nem pedig a közúti kapacitást növelni. Rendkívül fontos, hogy javuljon a tömegközlekedés színvonala, beleértve az átszállási kapcsolatokat is. Felvetődött egy olyan javaslat, hogy meg kellene vizsgálni a 4-es és 6-os villamos meghosszabbítását és a végállomás áthelyezését a Déli pályaudvarhoz. A közlekedés szervezésében nagytérségi szemléletre lenne szükség. Budapest levegője éppen a személygépkocsi-közlekedés miatt rendkívül ártalmas az egészségre, és a zsúfoltság is nagyrészt a gépjármű-forgalom következménye. Ezért minél több zöldterületet kellene létrehozni, és nem szabad fokozni a beépítettséget. Sajnálatosnak tartották a megjelentek a Margit körúti új beépítéseket, melyek a zöldterület pusztításával is rontották a helyi klímát, és a nagy forgalmú útvonal szellőzését is gátolják. A II. kerület főépítésze biztosította a jelenlévőket arról, hogy a II. kerületi önkormányzat sem akarja beépíteni a Moszkva teret újabb épületekkel, és a több zöldterületet tartalmazó kialakítást támogatja. A jelenlévő civil szervezetek nem alakítottak ki végleges álláspontot a bemutatott tervekkel kapcsolatban. A három érintett kerület önkormányzatának képviselői és a tervező cég vezérigazgatója egyetértettek abban, hogy nyitott tervezési folyamatra van szükség, vagyis a társadalmi szervezetek és a lakosság számára megismerhetővé kell tenni a tervet, annak minden fázisában, és figyelembe kell venni észrevételeiket. Ez az önkormányzatok feladatának tekintik, és hasznos kezdeményező lépésként értékelték, hogy a Levegő Munkacsoport megszervezte ezt a tanácskozást.
Kinek forog a szélkerék?
Egy lakossági panaszt kaptunk arról, hogy a Bakonyban, a Tési fennsíkon 40 darab, egyenként 100 méter magas toronyra szerelt szélerőművet akarnak elhelyezni. A lakosság véleménye megosztott, vannak, akiket az ingyen áram ígérete csábít, mások úgy vélik, hogy a sok szélerőmű tönkretenné a fennsík természeti értékeit. A Tési fennsík aktív karsztvidék, 50-60 barlanggal. Ezeket veszélyeztetné a tornyok súlya, nem is szólva a tájrombolásról. A panaszos melletti telken 70 méter magas tornyot kezdtek építeni a beruházás érdekében, de mivel engedély nem volt rá szigorú helyreállítási feltételek mellett lebontatták. Úgy tűnik, hogy a szélerőművek létesítését Magyarországon külföldi befektetők erőltetik, akik ehhez a magyar állam jelentős, 50%-os hozzájárulását szorgalmazzák. Mint tiszta energiát, megújuló energiaforrást a zöld mozgalmak támogatják, de nem minden áron. A Levegő Munkacsoport azt javasolja, hogy végezzenek részletes környezeti-társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatot, amely egy gazdaságossági összehasonlítást is tartalmazna, beleértve az energiahatékonyságba történő befektetéssel történő összehasonlítást.
Zöldfaló tervek Szentendrén
A Szentendrei Önkormányzat egy gyengén meghirdetett, éppen ezért kis létszámú lakossági fórumon bemutatta Szentendre Településszerkezeti Tervét és Szabályozási Tervét. A bemutatott térképek méretüknél fogva nem voltak alkalmasak a kellő tájékoztatásra, és a megjelent társadalmi szervezet szakértője a korábbi tanulmányozás lehetőségének híján nem tudott kellő határozottsággal véleményt nyilvánítani a fórumon. Különösen a Pap sziget beépítési szándékai voltak elrettentőek. Úgy tűnik, minden zöldterületet beépítenének szállodákkal, konferenciaközponttal stb. Kétszáz férőhelyes parkolót terveznek a szigetre, mondván, hogy "a lepusztult paradicsomi állapotokat akarják fejleszteni".
Új levegős jogszabályok
Rakics Róbert, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetője kalauzolta el az érdeklődőket az új levegős jogszabályok rejtelmeiben. A Levegő Munkacsoport ülésén megtudtuk, hogy az EU által előírt direktívákat már átültették a magyar jogrendbe, egyedül az újonnan megjelent EU-s szabályok átvétele hiányzik (Lásd a Lélegzet 2002. januári számát!). A közeljövőben megújul a hulladékégetésről szóló és az erőművek kibocsátásáról szóló jogszabály is, mely alapján erőmű-bezárásokra is sor kerülhet. Az új rendeletek az önkormányzatokra olyan feladatokat bíznak, melyeket el tudnak látni. Például a háztartási tüzelőberendezések ellenőrzése, avarégetési rendelet, füstködriadó terv. Új vonása a rendeleteknek, hogy tilos a kibocsátási határérték átlépése, és új üzem létesítésénél a környék levegőjének minősége dönt az engedélyezett kibocsátásról. Tilos a bűz kibocsátása. Bűzösnek minősülhet természetesen egy parfümgyár is, bár ennek megítélése szubjektív kategória. Minden kibocsátásra határértéket kell megállapítani, mely a legjobb elérhető technika alapján kerül megállapításra. A bírságolási rendszer progresszív, és az az üzem, amely az előírt határértékeknek 2007. október 30-ig nem tesz eleget, bezárhatja kapuit. A szennyezés miatt kialakított védelmi övezetet az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni, a későbbi viták elkerülése miatt. A védőövezetbe a légszennyezésre nem érzékeny növényzetet kell ültetni. Egységesen új környezethasználati engedélyt kell kérni mind a meglévő, mind az új üzemekre a 193/2001-es rendelet alapján. Az eljárás nyilvános, és a civil szervezeteknek is van beleszólási joguk. Tartósan határérték feletti légszennyezettség esetén a hatóság korlátozhatja, bezárhatja az ipari üzemeket, az utakról kitilthatja a gépjárműforgalmat. Jó hír, hogy a rendeletekkel összhangban Budapesten nyolc új légszennyezés-mérő állomás kerül kiépítésre, melyek a jelenleg általánosan mért összetevők mellett a levegő ózon- és szénhidrogénszintjét is kiértékelik.
Lenkei Péter, Schnier Mária
|