A XXI. század első évtizedére szóló Környezetvédelmi Stratégia a 2020-ig terjedő Környezeti Előretekintés elemzésein nyugszik. A kiadvány 1. fejezetében tárgyalt Környezeti Előretekintés a környezeti változást előidéző erőket, a környezet jelenlegi és előrejelzett terhelését, valamint a környezet állapotában 2020-ig bekövetkező változásokat elemzi, gyakorlati környezetpolitikai választási lehetőségeket tár fel és a politikák megvalósításának lehetséges gazdasági és környezeti következményeit vizsgálja. A jelentés kulcsfontosságú következtetéseinek bemutatására "közlekedési lámpákat" használtak. A "zöld lámpa" olyan környezetterheléseket vagy környezeti kérdéseket takar, amelyeknél az utóbbi időszakban jelentős javulás figyelhető meg, vagy várható 2020-ra. A "sárga lámpa" a bizonytalanságot vagy a lehetséges problémákat jelzi, amelyek további vizsgálatokat vagy kiegészítő cselekvéseket igényelnek. Jelentős számú környezeti terhelés és állapot került a "piros lámpa" kategóriába, jelezve a sürgősen kezelendő problémákat, amelyeknél az utóbbi időkben számottevő romlás következett be, illetve ahol a romlás várhatóan tovább folytatódik 2020-ig.

A Környezeti Előretekintés keretét az OECD "terhelés-állapot-válasz" modellje adja. Ebben a modellben a terhelés az emberi tevékenységből származó környezetterhelést, az állapot az ezekből a terhelésekből eredő, a környezet és a természeti erőforrások állapotában bekövetkező változásokat, végül a válasz a környezetállapot változásokra adott társadalmi válaszokat jelenti (lásd a táblázatot!).

A 2. fejezetben tárgyalt Stratégia öt, egymással kapcsolatban álló célt határoz meg, amelyek a költséghatékony és működőképes környezetpolitikákat a fenntartható fejlődésnek megfelelően segítik elő:

1. Az ökoszisztémák integritásának fenntartása a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás révén.

2. A környezetterhelés szétválasztása a gazdasági növekedéstől.

3. A döntéshozatalhoz szükséges tájékoztatás javítása: a haladás mérése mutatókkal.

4. A társadalom és a környezet kapcsolatai: az élet minőségének javítása.

5. Kölcsönös globális környezeti függőség: az irányítás és együttműködés javítása.

A 3. fejezet a Környezetileg Fenntartható Közlekedés Útmutatóit tartalmazza, amit a Lélegzet 2001/11. számában már közöltünk.

A jelentés 4. fejezetében a következő környezeti kulcsmutatókat találhatjuk: éghatjlatváltozás (a széndioxid-kibocsátás mértéke), ózonréteg (ózonkárosító anyagok), levegőminőség (a kén-dioxid és a nitrogénoxidok kibocsátása), hulladékkeletkezés (a települési hulladékok mértéke), édesvizek minősége (a szennyvízkezelésre történő csatornázottság aránya), édesvízkészletek (a vízkészletek használatának mértéke), erdővagyon (az erdővagyon használatának mértéke), halállomány (a halállomány használatának mértéke), energiaforrások(az energiafelhasználás mértéke), biológiai sokféleség (fenyegetett fajok). Az adatok jó összehasonlítási alapként szolgálnak Magyarországon is a döntéshozók és az egyre inkább érdeklődő nyilvánosság részére.

A kiadvány rövidített változatát magyarul "Környezeti előretekintés, stratégia és kulcsmutatók az OECD-ben" címmel 2001-ben jelentette meg a Környezetvédelmi Minisztérium.