A konferencia célja volt a biológiai sokféleségről szóló riói egyezmény (CBD) részes országainak 6. találkozójára (Hága 2002. április) történő regionális felkészülés, valamint a konszenzusteremtés, és az európai közös gondolkodás előmozdítása a biodiverzitás védelmére és fenntartható használatára.

A biológiai sokféleségről szóló egyezményt az éghajlati egyezménnyel egyidőben, a riói ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián fogadták el. A 30. ratifikáció után 90 nappal, 1993. december 29-én lépett életbe. Az Országgyűlés 1993. decemberi egyhangú határozatát követően, Magyarországon 1994. február 24-től hatályos. Az egyezményt eddig 180 állam és az EU ratifikálta (181 "részes fél").

A Biodiverzitás Egyezmény az élővilág megőrzése érdekében — az élővilág veszélyeztetett csoportjainak, részeinek védelmét, vagy hasznosítását szabályozó korábbi egyezményekkel szemben — az egész élővilágra vonatkozik. Céljai is holisztikus felfogást tükröznek, a földi élővilág további romlásának megakadályozására. A "biodiverzitás" ezért az egyezmény értelmében minden élő szervezetet jelent, azok és az általuk okozott ökoszisztémák minden változatát("fajokon belüli, fajok közötti sokféleséget, és az ökoszisztémák változatosságát." — 2. cikkely). Eszközeit meghatározza a három fő célkitűzése:

· a biodiverzitás megőrzése

· elemeinek fenntartható hasznosítása és

· a genetikai (erő)forrásokból származó hasznok igazságos elosztása.

Beleértendő ezekbe a genetikai forrásokhoz való hozzáférés biztosítása, megfelelő technológiák átadása és a pénzügyi támogatás is (1. cikkely).

Az egyezmény rögzíti, hogy az államok szuverén joga az élővilág feletti rendelkezés (3. cikkely) de azt is, hogy felelősek a tevékenységükkel a határaikon kívüli környezetben okozott károkért(3. és 4. cikkely).

A CBD életbelépése óta sok nemzetközi kezdeményezés született, például a Globális Taxonomiai Kezdeményezés, amely az eddig ismeretlen fajok feltárását szorgalmazza, vagy az Invázív Idegen Fajok (elleni) Globális program (GISP).

Európában az Európa Tanács kezdeményezésére elkészült a Pán-európai Biológiai és Táji Sokféleség Stratégia (PEBLDS), amelyet a környezetvédelmi miniszterek fogadtak el 1995-ben, szófiai konferenciájuk során, és ez volt a "Budapesti Konferencia" megbeszéléseinek témája és egyben kerete is. Az Európai Bizottság 1998-ban elkészítette az Európai Közösségek Biodiverzitás stratégiáját. Magyarország részt vett a CBD előkészítésében, és kezdettől fogva aktív szerepet játszik az egyezmény életében.

Az első (1998) és a második (2001) nemzeti jelentési kötelezettséget Magyarország teljesítette, az első nyomtatott formában is megjelent. A CBD megvalósítása szempontjából igen fontos kormányintézkedés a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program elfogadása és beindítása.

(a Környezetvédelmi Minisztérium sajtóanyaga alapján)