Ezzel a címmel jelentetett meg az egyik napilap tudósítást, amely arról szól, hogy a tavaly 4400 utas vette igénybe a repülőteret, ami kétszer annyi, mint egy évvel korábban. A tudósítás szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy most már állandóan jelen vannak a vámosok és a határőrök, tehát nem kell több nappal előre bejelentkezni a repülőgépeknek. Azt is olvashatjuk, hogy az utasok nagy része a Hajdúszoboszlón és Debrecenben gyógyfürdőzni vágyó ember.

Egy nemzetközi repülőtér megépítése több milliárd forintba kerül. Fenntartása, üzemeltetése (beleértve a vámhatóság és a határőrség költségeit is) évente több száz millió forint. Ha el is tekintenénk a környezetben okozott súlyos károktól és ezek költségeitől, akkor sem tudjuk elképzelni, miért érheti meg az országnak, hogy a debreceni repülőtérre érkező minden egyes turista több százezer forint támogatást kapjon a magyar adófizetők pénzéből.

A környezet- és természetvédő szervezetek ez évi, Szarvason tartott országos találkozóján a résztvevő 208 szervezet állásfoglalást fogadott el arról, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a vidéki repülőterek fejlesztési programját, és az eredményről tájékoztatni kell a közvéleményt. Nehezen képzelhető el, hogy 93 ezer négyzetkilométer területű országunkban ezek lennének jelenleg a leghatékonyabb fejlesztések társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi szempontból.