Április 12-i ülésünkön vendégünk volt őri István, a Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztályának vezetője, és munkatársa, Kovácsné Papp Katalin tanácsos. Ezt megelőzően a Levegő Munkacsoport kézhez kapta Budapest környezetvédelmi programjának azt a tervezetét, amely a szakhatóságok és társadalmi szervezetek — köztük a Levegő Munkacsoport — körében lefolytatott véleményezési eljárás figyelembe vételével készült.

Az ügyosztályvezető és a tanácsos asszony ismertették a program új kiadásában foglaltak lényegét, és válaszoltak a jelenlévők kérdéseire, észrevételeire.

A Levegő Munkacsoport ezt az új anyagot is részletesen véleményezte. Elismerve annak értékeit, egyik fő kifogása az volt, hogy a program sajnos Budapest Közlekedési Rendszerfejlesztési Tervének, valamint a Fővárosi Városrendezési és Építési Keretszabályozásnak közgyűlési elfogadása után készült, ami önmagában is rendkívül megnehezíti egy olyan környezetvédelmi terv elfogadását, amely a gyakorlatban is hatékonyan megvalósítható. A program ráadásul több olyan elemet is tartalmaz, amelyek megvalósítása számottevően rontaná a környezet állapotát. Ennek szembetűnő példája, hogy a környezeti állapot javítása érdekében egyik legfontosabb (és legköltségesebb) feladatként az újabb közúti nagyberuházásokat, útépítéseket említi — annak ellenére, hogy a program is kimondja: a főváros rossz környezeti állapotának legfőbb okozója a közúti közlekedés. (Például a szövegben megemlíti és a befűzött tematikus térképeken ábrázolja is, hogy a XI. kerületi Hamzsabégi úti park a Budai hegyekből kiinduló légáramlás továbbvezetésével Budapest egyik legfontosabb tisztító hatású légcsatornája, a közlekedésfejlesztési "megoldásokat" tárgyaló fejezetben mégis a Hungária körút befejezését is javasolja, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy ennek áldozatul esne az öthektáros park.)

Megállapodtunk abban, hogy a Levegő Munkacsoport az eddig benyújtott észrevételein kívül további írásbeli javaslatokat fog sürgősen eljuttatni az ügyosztályhoz. (Az ügyosztályvezető a Levegő Munkacsoport pénteki ülését követő hétfőn kedvezően értékelte az ígért észrevételek gyors megküldését.)

A Levegő Munkacsoport ez év januárjában levélben azt kérte a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségtől, hogy küldjön értesítést a Budapest és agglomerációja területén tervezett valamennyi bevásárlóközpont hatástanulmányának elkészültéről. Ezt megelőzően is véleményeztünk számos hatástanulmányt, bár azok közzétételéről más források útján értesültünk.

A XXII. kerületi Campona bevásárlóközpont bővítési terveit akkor véleményeztük először, amikor a Fővárosi Főépítészi Iroda megküldte számunkra az ahhoz szükséges övezetátsorolási tanulmányt. A meglévő, mintegy hatvanezer négyzetméternyi szintterületű bevásárlóközpontot további huszonötezer négyzetméterrel akarja növelni a beruházó, lebontva a Művelődési Házat, melyet méltatlan elhelyezéssel, a tervezett áruház rakodóudvara mögé, a Nagytétényi útra merőlegesen akar újjáépíteni. A tervet már az övezetátsorolási tanulmány véleményezése során is elleneztük, és a most közzétett EKHT-ra vonatkozóan is benyújtottuk a Környezetvédelmi Felügyelőséghez az észrevételeinket. Főbb ellenérveink a következők voltak: a létesítmény által gerjesztett gépjárműforgalom, részletes kereskedelmi hatástanulmány hiánya az állítólagos szükségesség indoklásaként, valamint a Művelődési Ház hatalmas volumenű bontási anyagának figyelmen kívül hagyása. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az EKHT-ban súlyos ellentmondásokat tartalmaz a forgalom becslése is. (A Campona bővítési terveivel kapcsolatos véleményünket természetesen megbeszéltük a XXII. kerületi környezetvédő szervezetekkel is.) Javasoltuk a beruházónak és a kerületi önkormányzatnak, hogy tartalmi szempontból gondolja újra a városközpont terveit.

Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a Budakalászra tervezett Metro áruházzal kapcsolatban a Környezetvédelmi Felügyelőség korábbi álláspontját megváltoztatva, a Levegő Munkacsoport kérésének megfelelően előírta az előzetes környezeti hatástranulmány (EKHT) készítését. A beruházó ugyan vitatta ennek szükségességét az áruház jellege miatt. A Levegő Munkacsoport a vita során felhívta a felügyelőség figyelmét arra a tényre, hogy a Metro is ugyanolyan forgalomvonzó, és a környék életét hátrányosan befolyásoló létesítmény, mint bármely más bevásárlóközpont. A Felügyelőségtől kézhez kapott EKHT-t a helyi környezetvédő csoport bevonásával fogjuk véleményezni.

Tavaly szeptemberben véleményeztük először a Budapest XI. kerületébe Albertfalvai Városközpont néven tervezett bevásáróközpont EKHT-ját, majd annak kiegészítése után ez év februárjában is. Kifogásoltuk a tervezett bevásárlóközpont méretét, és felhívtuk a figyelmet hátrányos hatásaira.

A Környezetvédelmi Felügyelőség javaslatára a beruházó GRC Kft. egyeztető tárgyalásra kért fel minket. Mivel a felügyelőség nem tartott ezzel kapcsolatban közmeghallgatást, nem zárkóztunk el a beruházó részéről történt megkereséstől, de a beszélgetésre meghívtuk a Védegyletet és a XXII. kerületi Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesületet is, mivel a tervezett létesítmény hatásai főleg ennek a kerületnek a lakótelepét fogják érinteni.

A megbeszélésen (melyről emlékeztető készült) azt javasolta a Levegő Munkacsoport, hogy a tervezett bevásárlóközpont és szakáruház jóval kisebb (legfeljebb hatezer négyzetméter alapterületű) legyen, és a beruházó gazdagítsa profilját kulturális és közösségi létesítményekkel is, hogy valódi városközpont jöhessen létre a területen, sok, hangulatos, közcélú zöldterülettel, hasonlóan a XI. kerületi önkormányzat 1995. évi elképzeléseihez.

Megkaptuk a Környezetvédelmi Felügyelőségtől a III. kerület, Bécsi út 136. szám alatti telekre tervezett 14800 négyzetméter bruttó szintterületű szakáruház EKHT-ját is. Benyújtott észrevételeinkben többek között kifogásoltuk, hogy a tanulmány nem elemezte kellőképpen a forgalomvonzás következményeit a hatásterületen lévő, védendő épületek (Margit Kórház, oktatási intézmények, lakóépületek) szempontjából, továbbá az állítólagos szükségesség indoklásaképpen nem tartalmazza a kereskedelmi hatástanulmányt.

Tájvédelmi szempontból elleneztük, hogy a tervezési terület szomszédságában sajnos már megépült, igen előnytelen külsejű áruházmonstrumok mellett még újabb nagyméretű kereskedelmi épülettel rombolják a Budai hegyek látványának érvényesülését és az utcaképet.

A szomszédos egészségügyi és oktatási épületek szempontjából fontosabb lenne nagyobb kiterjedésű, magasra növő fákkal betelepíthető, közcélú zöldterület létrehozása. Ennek alapján javasoltuk a beruházónak a tervezett épület szintterületének jelentős csökkentését, és közcélú zöldterület létrehozásának finanszírozását ezen a minden szempontból rendkívül értékes területen.

A Fővárosi Főépítészi Irodától meghívást kaptunk az V. kerületi önkormányzat által kezdeményezett egyeztető tárgyalásra, mely az Olimpiai park és a Honvéd tér Z-KK (közkert) övezetből Z-FK (fásított köztér) övezetbe való átminősítését célozza. Ennek lényege, hogy a kerületi önkormányzat mélygarázst akar létesíteni ez alatt a két tér alatt, de a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályozás (BVKSZ) szerint Z-KK övezetben ezt nem tehetné meg. A Levegő Munkacsoport már korábban is értesült az V. kerületi önkormányzat ezen szándékáról, és levélben fejezte ki tiltakozását mind a főépítészi iroda, mind az önkormányzat felé. Ellenvéleményünket elsősorban arra alapoztuk, hogy a zöldterületben rendkívül szegény kerület még meglévő zöldfelületein található gyönyörű nagy fáit meg kell védeni, hiszen kondícionáló értékük és városképi szerepük egyaránt felbecsülhetetlen. (A kerületben egy lakosra 4 négyzetméter zöldfelület jut a nemzetközileg ajánlott 21 négyzetméter helyett.)