kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Levegő Munkacsoport hírei

Településrendezési tervek
Júliusban és augusztusban sem volt nyári szünet a munkánkban. A választások előtt az önkormányzatoknál felgyorsult a településrendezési tervek előkészítése abból a célból, hogy a folyamatban lévő témákból minél többet lehessen még a jelenlegi képviselő-testületek elé terjeszteni. A véleményezési eljárásba több fővárosi kerület is bevonja a Levegő Munkacsoportot. Néhány jelentősebb példát említünk ezek közül.
Júliusban került sor a Budapest XIII. kerületi Dagály strand szabályozási tervének egyeztető tárgyalására. A tervnek az a lényege, hogy a strand területének északi részén élményfürdőt és szolgáltató komplexumot akarnak létrehozni. A nagy kiterjedésű, 16—20 méter magas létesítmény miatt a strand zöldterületének nagy része elveszne, és az építmény látványa az egész strand rekreációs értékét csökkentené.
Az észrevételezési időszakban tájékoztatásunk alapján egyik tagszervezetünk is megkereste a kerületi Polgármesteri Hivatalt és a Környezetvédelmi Felügyelőséget. Kérésére a Levegő Munkacsoport elnöksége elhatározta, hogy a kerületi polgármester- és képviselőjelölteket is igyekszik megnyerni a strand zöldterületének megőrzésére.
A IX. kerületi Millenniumi Városközpontnak a légáramlást elzáró terveire vonatkozó környezetvédelmi engedélyt a Levegő Munkacsoport megfellebbezte. A beruházó cég egyeztető tárgyalást kezdeményezett velünk, ahol feltételként megszabtuk, hogy városklíma- és áramlástani vizsgálatokat kell végeztetni. Miután a beruházó erre írásban kötelezte magát, visszavontuk a fellebbezést. A vizsgálatokkal kapcsolatban szakmai fórumot rendeztünk a Főpolgármesteri Hivatalban, ahol a Műszaki Egyetem Áramlástani Tanszéke és a beruházó Duna Sétány Kft. között előzetes megállapodás jött létre.
Nincs engedélye a kábelgyárnak
A Lélegzet előző számában már írtunk arról, hogy a biatorbágyi Vendel ipari parkban a Belden-Duna Kábel Kft. adatátviteli kábelgyárat akar létesíteni. A Biatorbágyi Polgári Együttműködés Egyesület, illetve a helyi lakosok kérésére bekapcsolódtunk az ügybe, szakértői segítséget nyújtva a hatástanulmány véleményezéséhez. A Greenpeace-szel és a Rügyecskék Alapítvánnyal együtt részt vettünk a tervezett létesítmény elleni nagyszabású tüntetésen is. A környezetvédelmi engedélyt megfellebbeztük, aminek eredményeként a felügyelőség visszavonta az engedélyt.
Egyeztetések övezetmódosításokról
Részt vettünk a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája által rendezett egyeztető tárgyaláson, mely a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályozás (BVKSZ) beépítésekkel kapcsolatos parkolási szabályozásáról és a nagy zöldterületű intézményi övezetek (IZ) előírásaira vonatkozó módosításáról szólt. A Főépítészi Iroda az IZ övezetekben megengedett létesítmények körét úgy akarja módosítani, hogy lakófunkció csak az intézmény üzemeléséhez kötötten legyen létrehozható ebben az övezetben. A Levegő Munkacsoport támogatta ezt a módosítási szándékot, amelynek szükségességét tagszervezeteink jelzései és más lakossági bejelentések alapján, valamint a többi szabályozási terv véleményezése során tapasztaltuk. Ezek az IZ övezetbe sorolt, még beépítetlen területek a jövőre vonatkozó tartalékot képeznek például sport-, egészségügyi és oktatási intézmények számára, és rendszerint a külső kerületekben, kertvárosias lakóterületek közelében helyezkednek el. Beépíthetőségi mutatóik maximuma, amit az ilyen intézmények a legritkább esetben használnak ki, többszöröse a szomszédos, kertvárosias lakóterületekének. Egyes leleményes beruházók — a lakásépítések jelenlegi támogatottságát kihasználva — éppen azért vetettek szemet ezekre a területekre, mert nagy mennyiségű közepes és kis méretű lakást tudnak ide építeni ezekkel a beépítési mutatókkal. Az önkormányzatok sajnos nem törődnek az így létrejövő feszültségekkel, a befogadó infrastruktúrák túlterhelésével, a szomszédos területek lakosságának felháborodásával. Legtöbb ilyen esetet a XIV. kerületben tapasztaltunk (Paskál fürdő környékének beépítési terve stb.), de a XI. kerületi OTP lakópark, és a mellette most jóváhagyott 17 hektáros terület beépítése is idegen test lesz a XI. kerület és a szomszédos XXII. kerület családi házas városrészei mellett. Az egyeztetés sajnos még nem járt eredménnyel, annak ellenére, hogy a legtöbb kerületi önkormányzat és hatóság egyetért a módosítási javaslattal.
A budai rakpart védelmében
A Levegő Munkacsoport, a Magyar Közlekedési Klub és a Magyar Közlekedési Klub Lágymányosi Csoportja augusztus 14-én fellebbezést nyújtott be a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség határozata ellen, mellyel megadta a környezetvédelmi engedélyt a Budai alsó rakparti út szélesítéséhez. A környezetvédő társadalmi szervezetek nem vitatják a budai szennyvíz- és csapadékgyűjtő csatorna megépítésének szükségességét, mely megszüntetné a tisztítatlan szennyvizeknek a Dunába történő nyílt bevezetését, és a tervezett Központi és Dél-budai Szennyvíztisztítóba vezetné azokat. Helytelennek tartják viszont, hogy a Fővárosi Önkormányzat ezt összekapcsolja egy közlekedésszervezési szempontból nem kellően átgondolt, ugyanakkor jelentős kockázatokat tartalmazó közúti fejlesztéssel. A kétszeres kapacitásúra (2´2 sávosra) kiszélesített budai rakparti út még több forgalmat vonzana a város közepére. Kétségbe vonható a tervezők azon állítása, hogy a szélesítés révén tehermentesíteni lehetne egyes bel-budai utakat, és különösen az, hogy ezek az utak csak ilyen módon tehermentesíthetők. A közbenső (ráadásul a tervek szerint bővítendő) csomópontokon — és így a tehermentesíteni kívánt bel-budai utakon is —, továbbá a Nagyszombat utcától északra és a Petőfi hídtól délre eső szintén nagy forgalmú útvonalakon a beruházás jelentős többletterhelést okozna. Ez utóbbi útvonalak mentén pedig legalább annyian laknak, mint a tehermentesíteni szándékozott útvonalakon. A környezeti hatástanulmány is elismerte, hogy a terv megvalósítása esetén a XI. kerület legnagyobb forgalmú útjainak terhelése jelentős mértékben növekszik. A civil szervezetek álláspontja szerint a beruházásra előirányzott több mint 10 milliárd forint közpénzt a tömegközlekedés javítására lenne célszerű fordítani.
A hatástanulmány nem igazolja az új metrót
Szeptember 4-én a Levegő Munkacsoport benyújtotta a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséghez a 4-es metró Etele tér és Baross tér közötti szakaszára vonatkozó kiegészített, új környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatos véleményét. A szervezet szerint a tanulmány a törvényi előírásokkal ellentétben nem bizonyítja a 4-es metró megvalósításának szükségességét, az viszont megállapítható belőle, hogy a megépítése és üzembe helyezése összességében nem befolyásolná kedvezően Budapest környezeti állapotát. A tanulmány táblázataiból egyértelműen kiderül, hogy a metró megvalósítása esetén annak hatásterületén nem csökkenne 2010-ben a személygépkocsi-forgalom, sőt, még növekedne is. Ez is arra enged következtetni, hogy nem a 4-es metró terve jelentené a megoldást a főváros közlekedési problémáira. A felügyelőséghez benyújtott véleményezés teljes szövege a http://www.levego.hu/sajto/2002/4m—EKHT—sajto.htm lapon olvasható.
A buszsávért és a fákért a Bartók Béla úton
Júniusban kezdődött meg a XI. kerületi Bartók Béla út már régóta szükséges felújítása. Sajnos, ennek megbízója a DBR Metró Projekt Igazgatóság, aminek következtében a terveket a 4-es metró érdekei határozták meg. A Levegő Munkacsoport a Rügyecskék Alapítvány és a Védegylet segítségével június elején aláírásgyűjtést rendezett annak érdekében, hogy a Bartók Béla út felújítása után a szélső közúti sávot külön buszsávnak jelöljék ki. Az utazóközönség egyetértését igazolja, hogy a csupán egy megállóban, rövid idő alatt, kedvezőtlen időjárási viszonyok között több mint 1600 aláírás gyűlt össze. Ezt a sajtóban közzétettük, és Demszky Gábor főpolgármester úrtól időpontot kértünk ezek ünnepélyes átnyújtására, de mindeddig nem kaptunk erre alkalmat.

A Fővárosi Közgyűlés Városüzemeltetési Bizottsága augusztus 26-i ülésén kérésünkre határozatban felkérte a főpolgármester urat, hogy vizsgáltassa meg annak a lehetőségét, hogy a felújítás után legalább egy hónapi próbaidőre üzemeltessék külön buszsávként a Bartók Béla út szélső közúti sávját.

A Fővárosi Közgyűlés Városüzemeltetési Bizottsága augusztus 26-i ülésén kérésünkre határozatban felkérte a főpolgármester urat, hogy vizsgáltassa meg annak a lehetőségét, hogy a felújítás után legalább egy hónapi próbaidőre üzemeltessék külön buszsávként a Bartók Béla út szélső közúti sávját.
A Bartók Béla úti felújítás tervei több helyen veszélybe sodorták a védett fasor egyes egyedeit. Lakossági jelzéseket kaptunk ezzel kapcsolatban. A Gel-lérthegy Védő Egye-sület bekapcsoló-dásával fórumot hirdettünk meg, ahol a tervező és beruházó megerősítette ezeket az értesüléseket a felháborodott lakosság előtt. Ezt követően levélben és szóban is kértük a tervek módosítását, hogy valamennyi élő, esztétikai értékkel bíró fa megmaradhasson. Tárgyalásaink eredményeképpen két kritikus helyen ennek megfelelően módosították a terveket. Így menekült meg két szép nagy platánfa a Gellért téri buszmegállónál és öt japán akác a Móricz Zsigmond körtéren. Sajnos azonban arról is hírt kellett adnunk a sajtónak, hogy a Gárdonyi szobor melletti megállónál — a tervezők vagy a kivitelezők gondatlansága miatt és a helyi lakók kétségbeesett tiltakozása ellenére — minden előzetes tárgyalás nélkül az EUROMETRÓ Kft. kivágatott két hatalmas platánt.
Schnier Mária — Lukács András

Schnier Mária


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.