kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
A Győr-Bácsai hulladékégető rémségei

A történet 1989-ben kezdődött, amikor Győr város Tanácsa engedélyt adott a Graboplast Rt. részére, hogy Győr-Bácsán kommunális, illetve ipari hulladékégetőt létesítsen. Építési engedély ekkoriban nem volt szükséges a telepítéshez. Az 1991 júliusára elkészült erőmű egy évvel később mindenféle átalakítás nélkül jogosult lett veszélyes hulladékok égetésére, valamint a hulladékok harmadik féltől történő átvételére is. Erre figyelt fel először a helyi Reflex Környezetvédő Egyesület.

Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (ÉDUKÖFE) is csak kétéves működés után vette észre, hogy a veszélyeshulladék-kezelés és -ártalmatlanítás feltételei nem állnak fenn, holott a műnek — tőlük — érvényes működési engedélye volt. Az égetőmű területén a hulladék tárolása és raktározása sem volt megfelelő, hiányzott a fedett tárolóhely. Ezenkívül alulméretezték a füstgáztisztítót, nem tudott eleget tenni a követelményeknek, a dioxin-kibocsátást sem kezelték, a telepnek nem volt figyelőkútrendszere, az égetőmű salakját nem minősítették. Ez utóbbi nem az égetőmű kötelessége, hanem a felügyelőségé, ám két évig nem jutott az eszükbe. Az égetőmű emissziós értékeit az üzemelés első két évében egyáltalán nem mérték, arra hivatkozva, hogy a berendezés új.
A mű a győri ivóvízbázis közvetlen közelében létesült. Elvileg a nemzetközi környezetvédelmi normáknak megfelelő korszerűsítést végeztek, de a valóságban a fenti hiányosságok többségét ekkor sem orvosolták, de a kapacitást évi 2 ezer tonnáról 3,5 ezer tonnára növelték, és ekkor létesült a száraz elven működő füstgáztisztító.
1995-ben az égetőmű engedélyt kért tevékenysége kibővítésére újabb veszélyeshulladék-csoportokkal (festékek, lakkok, növényvédőszeres göngyölegek), melyet meg is kapott.
Az 1996-ban még évi 2700 tonna égethető hulladék mennyiségét 2000-re 7800 tonnára emelte, és közben az égethető veszélyes hulladékok körét lényegesen kibővítette úgy, hogy közben lényeges műszaki változtatást nem hajtott végre — minek következtében nagymértékben megnőtt a környezetszennyezés.
1998 márciusában a helyi vízmű figyelmeztette az égetőművet szennyvize határérték feletti toxikus nehézfémszennyezésére (cink, kadmium, réz, ólom), és jelezte, hogy emiatt az üzem leállítását fogja kezdeményezni a szakhatóságoknál. Az ÉDUKÖFE párhuzamosan higany-, kadmium- és krómszennyezettségre lett figyelmes. Végül 1998 májusában — a Reflex Egyesület kezdeményezésére — elrendelték az égetőmű teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát, mely végül persze nem készült el, mert a cég egy olyan környezetvédelmi teljesítményértékelést tartalmazó dokumentációt" nyújtott be, melynek alapján a felügyelőség az eljárást novemberben megszüntette. Eközben valamennyi mintában határérték feletti volt a szilárd szennyezőanyag és a higany, a sósav pedig 10 mintából 4-ben. Ráadásul szintén ebben az évben Püspökladányból, valamint a pécsi klinikáról olyan anyagokat hoztak Győrbe égetésre, amelyeket előtte minősítettek át nem radioaktív anyaggá. Magyarországon ez volt az első ilyen jellegű égetés!
A tulajdonos Palota Kft.—Geohidroterv Kft. konzorcium megnyerte a garéi hulladék ártalmatlanítását, így a Garén kiürített, szennyezett hordómaradványok 1999 októberétől kezdve elindultak Győrbe. Az égetőmű vezetése ragaszkodik ahhoz a változathoz, hogy ide nem garéi anyag, hanem kizárólag kiürített hordók kerültek. A 2000 februárjában bemért először 13-szoros, majd 55-szörös dioxinkibocsátás-túllépés mellett persze mindenki gondolhat bármit, az igazságot kideríteni utólag lehetetlen. Az ÉDUKÖFE ezek után megtagadta az égetőmű veszélyeshulladék-kezelési és -ártalmatlanítási engedélyének meghosszabbítását.
A Zöld Erő Környezetvédő Egyesület eközben a háttérben gazdasági és politikai összefonódások sorát sejti, és követeli az égetőmű végleges bezárását.
A Kft. vezetése ezzel szemben a számára először komoly hátrányt okozó, ám minden bizonnyal egyedüli helyes intézkedést megfellebbezte (elbírálása máig folyamatban), majd lázas beruházási tevékenységbe kezdett a határozat indoklásában szereplő hiányosságok pótlására.

Az égetőmű jelenlegi formájában már építésiengedély-köteles lenne, kiadása azonban akadályba ütközik, mert a területre a városnak még részletes rendezési terve sem készült. A hatóságok kidolgozták a rendezési terv és a helyi építési szabályzat testreszabott módosítási tervét. Ezt a Zöld Erő, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) és a Reflex elutasították, a szakhatóságok kivétel nélkül támogatták. Ha Győr város közgyűlése is elfogadja, úgy nem lesz akadálya annak, hogy az égetőmű megkapja az építési engedélyt.

Az égetőmű jelenlegi formájában már építésiengedély-köteles lenne, kiadása azonban akadályba ütközik, mert a területre a városnak még részletes rendezési terve sem készült. A hatóságok kidolgozták a rendezési terv és a helyi építési szabályzat testreszabott módosítási tervét. Ezt a Zöld Erő, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) és a Reflex elutasították, a szakhatóságok kivétel nélkül támogatták. Ha Győr város közgyűlése is elfogadja, úgy nem lesz akadálya annak, hogy az égetőmű megkapja az építési engedélyt.
A környezetet, a vizet és a lakosságot rendszeresen veszélyeztető működés miatt a HuMuSz a környezetvédelmi felügyelőségnél kezdeményezni kívánja az égetőmű által ártalmatlanítható hulladékok körének teljes felülvizsgálatát, különösen a halogéntartalmú és klór-benzol hulladékok vonatkozásában.
Ennek ellenére építési engedély nélkül folytatták a leállított égetőműben az építkezést.
2000. május 22-én az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ismét engedélyezi a működést, amit az érintettek megfellebbeznek.
A kérdés a mai napig nem megoldott, azaz ingóságnak minősítve, több mint 12 éve működik egy veszélyes hulladékot égető mű, mindenféle engedélyek nélkül. Elszomorító, hogy a magyar bíróság azzal utasította el a zöld szervezetek keresetét, hogy fontosabb a hulladék megsemmisítése, mint a szennyező, mérgező anyagok határérték feletti kibocsátásának problémája.
A HuMuSz (www.humusz.hu) és a Zöld Erő (www.extra.hu/zoldero) anyagaiból összeállította: Simon Gergely

Simon Gergely


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.