kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Tudjátok-e, fiatalok?
Drága-e az energia?

Drága-e az energia?

A XIX. században egy német munkásnak 4 órát kellett dolgozni ahhoz, hogy megvásárolhasson 1 kilowattóra energiát. Ma csak 1—2 percet. Ennek nemcsak a technikai fejlődés az oka, hanem az is, hogy az energia termelését a legtöbb államban nyíltan és rejtett módon is erősen támogatják.
Melyek az üvegházhatású gázok?
Szén-dioxid: Elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével keletkezik. Az Európai Unióban az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátás 83%-át alkotja. Csökkentését leginkább a közlekedési és szállítási igények mérséklésével, energiatakarékos épületek és technológiák alkalmazásával és a megújuló energiák nagyobb arányú használatával lehet elérni.
Nitrogén-dioxid: Elsősorban a közlekedés, az energiatermelés, a túlzott műtrágyahasználat és az ammóniumgyártás során szabadul fel. Felmelegedést okozó hatása 310-szerese a szén-dioxidénak. A közlekedési és a mezőgazdasági politika átalakításával lehet a mennyiségét mérsékelni.
Metán: Elsősorban a kérődző állatok, a rizsföldek és a szemétdepóniák bocsátják ki. Felmelegedést okozó hatása 21-szerese a szén-dioxidénak. A mezőgazdaság átalakításával és integrált hulladékgazdálkodással lehet csökkenteni.
Halogénezett szénhidrogének: Klórozott változatuk elsősorban a szórópalackok hajtógázaként és hűtőközegként fordult elő. A montreáli egyezmény alapján Magyarországon is betiltották a gyártását. A tiltással világszerte érezhető javulást sikerült elérni. A klórmentes változat még betiltásra vár. Elsősorban a félvezetőgyártásban és hűtőközegként használatos. Felmelegítő hatása több ezerszerese a szén-dioxidénak.
Együnk vagy ne együnk marhahúst?
A nagyüzemi istállókban egy 600 kilogramm súlyú, kétéves vágómarha anyagmérlege a következő:
· üzemanyag: 2500 liter, a takarmány megtermeléséhez
· takarmány: 3,5 tonna szója és más gabonaféle
· technológiai víz: 600 ezer liter
· ivóvíz: 14,6 ezer liter
· trágya: 14,6 tonna
· szén-dioxid: 3 millió liter (az üzemanyag elégetéséből)
· metán: 200 ezer liter (a marha emésztése során)
· nettó eredmény: 300 kg hús
Ennek alapján nem csoda, hogy a világ marhaállományának üvegházhatású gáz kibocsátása 600 millió személygépkocsi károsanyag-kibocsátásával egyenlő.
Lehet azonban ésszerűsíteni az állattenyésztést. Ausztriában vannak olyan családi mintagazdaságok, ahol 28 marha trágyájából és a ház körüli egyéb szerves hulladékokból egy 160 négyzetméter alapterületű lakóház és a melléképületek fűtése és melegvízellátása biztosított, és a trágyamaradékkal azután a földeket termékenyítik meg. A Világörökség részét képező Hortobágyon az ősi szürkemarha-állomány úgynevezett rideg tartása egyenesen feltétele annak, hogy a jellegzetes táj fennmaradjon. Sok további, növénytermesztésre nem megfelelő területen lenne kívánatos a legeltetés a biológiai egyensúly fenntartásához.
Jelenthetnek-e megoldást a bioüzemanyagok?
Rövid- (5 év) és középtávon (10 év) nincs olyan megújuló üzemanyag, amellyel jelentősen csökkenthető lenne a károsanyag-kibocsátás. A dízelhez képest kedvező alternatívaként jelenleg csak a PB gáz és a cseppfolyósított földgáz alkalmazható gépjárművekhez.
Hosszú távon az elektromos járművek, a hidrogénmeghajtás és a cellulóztartalmú mező- és erdőgazdasági hulladékok feldolgozása eredményezhet jelentős szennyezéscsökkenést, de ezek előállítása, forgalmazása és használata a jövőben is sokba fog kerülni. A cukorból, keményítő tartalmú gabonából előállított metanol és etanol, mindenféle növényi olajok és az azokból előállított metilészter nem látszik reális alternatívának a fosszilis üzemanyagokkal szemben a jövőben sem.
Egészen más kérdés a háztartási használt étolaj és a vágóhídi zsiradékok feldolgozása. Ezek hasznosítása környezetvédelmi szempontból is kívánatos és támogatandó.
Mire fordítjuk az energiát?
Az összes megtermelt energia közel felét az épületek létrehozására és üzemeltetésére (fűtés, hűtés, melegvíz, világítás) fordítjuk. Magyarországon 15-20 százalékot, a fejlettebb nyugati államokban 35 százalékot is kitesz a szállításra és közlekedésre használt üzemanyag a háztartások energiamérlegében.
Hol kaphatunk tájékoztatást az energiáról?
Magyarországon az Energiaközpont Kht. koordinálja az energiatakarékossággal kapcsolatos állami támogatásokat, programokat. Ügyfélszolgálata az érdeklődők rendelkezésére áll. Címük: 1092 Budapest, Ráday u. 42—44., telefon: 06-1-456-4300, honlap: http://www.energiakozpont.hu. Itt azt is megtudhatjuk, mely városokban működnek még helyi energiatanácsadó szervezetek.
Az Energiaközpont Kht. mellett sok egyéb helyen is szerezhetünk ismereteket az energiáról és általában a környezet védelméről. Szórakoztatóan tájékozódhatunk az Európai Unió ifjúságnak szóló honlapján, csak egy ici-picit kell hozzá tudni angolul.
Bevált tanári csel", hogy kutatási feladattal lehet jegyeket javítani. Ha jól választjuk meg a témát, a tartalmi feltételeket, és megadunk néhány honlapcímet, akkor nem kell tartani attól, hogy a gyerekek egyszerűen kinyomtatnak valamit közvetlenül a számítógépből, hanem elkezdenek barangolni. A jó grafikákkal szerkesztett, interaktív http://eurpoa.eu.int/comm/environment/youth/index—en.html honlap ma még csak angolul hozzáférhető, de ígérték, hogy hamarosan az EU országainak további 11 nyelvén is olvasható lesz. Egyedül az nem tetszett, hogy miközben Európáról beszélnek, mindig csak az Európai Unióra gondolnak. Felhívják például a figyelmet a CAFE — Clean Air for Europe, Tiszta Levegőt Európának — nevű programra, amely egy térképpel kezdődik. Még csak szaggatott vonallal sincsenek bejelölve rajta a csatlakozásra váró országok. Talán nem csak a közép- és kelet-európaiakon kellene számon kérni az európaiságot a nacionalizmussal szemben, hanem már gyerekkortól az egységes Európára kellene szoktatni a nyugati fiatalokat is.
Főképp hazai és nemzeközi energiakérdésekkel foglalkozó környezetvédő civil szervezet az Energia Klub. Új címe: Budapest, V., Szerb u. 17-19. tel: 411-3510, fax: 411-3515, honlap: http://www.energiaklub.hu
További érdekességek olvashatók a Beliczay Erzsébet: Takarékoskodj! Környezetvédő szemmel az energiáról (az Iskolai Energiatakarékossági Program segédkönyve, Környezetgazdálkodási Intézet, 2002) című kiadványban.

Sorozatunkban az EU-csatlakozás környezetvédelemhez kapcsolódó különféle vonatkozásait vizsgáljuk. Az EU-melléklet a Külügyminisztérium támogatásával jelenik meg.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.