A Föld Barátai nemzetközi környezetvédő szervezet értékelése szerint a Föld-Csúcs megbukott. A Guardian megállapítása szerint kevés ország állt elő Johannesburgban újabb felajánlásokkal a szegénység és a környezetszennyezés felszámolására. Néhány kérdésben azonban sikerült előrelépni, így megmentették a légszennyezés csökkentését célzó Kiotói Jegyzőkönyvet, amelyet az Egyesült Államok kihátrálása miatt az a veszély fenyegetett, hogy soha nem lép életbe. Továbbá sikerült elejét venni a gazdag államok azon törekvésének, hogy a kereskedelmi szabályok felülírhassák a környezetvédelmi egyezményeket. Bár sikerről nem lehet beszélni, a Föld-Csúcs nem szenvedett hiányt hangzatos államelnöki és miniszterelnöki beszédekben.

Johannesburg legnagyobb eredményeként általában azt könyvelik el, hogy megegyeztek: hatszázmillió embert látnak el egészséges ivóvízzel és egészségügyi szolgáltatásokkal 2015-ig. (Jelenleg 1,2 milliárdan élnek megfelelő víz nélkül.) A lépéstől azt várják, hogy csökken a vérhasban és maláriában szenvedők száma.

A Föld Barátai nemzetközi civil szervezet közlése szerint azonban nem állapodtak meg abban, hogy a víz továbbra is a közjavak között maradjon, azaz liberalizációja és privatizációja csak korlátozott mértékben valósulhasson meg.

A Föld-Csúcson döntés született arról, hogy gondoskodnak a kimerült halászati területek feltöltéséről 2015-ig, továbbá megszüntetik a rablógazdálkodás állami támogatását. Az egyezmény a Reuters szerint egyes területeken már nem tud segíteni. A záródokumentum előírja, hogy 2015-ig "jelentősen csökkenteni kell a fajok pusztulását", de semmilyen konkrét számot, célt, intézkedést, forrást nem nevez meg. További állatfajok kipusztulásának megakadályozására a kormányok nem vállaltak kötelezettséget.

A gazdag országok nem ismerték el, hogy a tevékenységük a legnagyobb mértékben járult hozzá a természet pusztításához, holott tíz évvel ezelőtt, az ENSZ első fenntartható fejlődés csúcstalálkozóján még elismerték — figyelmeztet a Föld Barátai. A küldöttségek nem egyeztek meg arról, mikor tárgyaljanak az ökológiai adósságról, és pontosan miben kellene megállapodni.

Az Európai Unió feladta álláspontját: a johannesburgi csúcson nem született határozat arról, hogy a megújuló energiaforrások szerepét kötelező érvénnyel növeljék. A kérdés szembeállította az EU-t és Dél-Amerikát az Egyesült Államokkal, Japánnal és más fejlett országokkal. A Reuters megfigyelése szerint ez a legkeményebb vitákat okozta. Az EU tizenöt százalékra akarta növelni a zöld energiahordozók részesedését a világ fogyasztásában 2015-ig. Brazília javaslata szigorúbb volt, kizárta volna a zöldnek számító energiaforrások közül a nagy vízerőműveket, a szenet és a biogázt.

A Johannesburgban születő egyezmény szövege csak annyit ír elő, hogy "cselekedjenek sürgősen" a megújuló energia globális használatának növeléséért, de nem említ konkrét célokat. A szöveg arra is szólít, hogy az országok ne támogassák a fenntartható fejlődést gátoló energiahordozók használatát — jelenti a Guardian.

Eredmény viszont, hogy sikerült megerősíteni a Kiotói Jegyzőkönyvet. A dokumentum a globális felmelegedést okozó légszennyezés csökkentését szabályozza. Kanada után Oroszország és a világ második legnagyobb légszennyezője, Kína is közölte Johannesburgban, hogy eleget tesz Kiotó előírásainak. Így bár az Egyesült Államok nem vesz részt benne, a Kiotói Jegyzőkönyv mindenképpen életbe fog lépni.

Ennek ellenére a brit környezetvédelmi államtitkár, Margaret Beckett úgy látja, hogy "elértük, amit lehetett", továbbá: "az utódaink azzal gondolnak majd erre a csúcsra, hogy új korszak kezdődött". Ezzel szemben Steve Sawyer, a Greenpeace éghajlatváltozásban illetékes igazgatója a Guardiannak azt mondta: "az amerikaiak, a szaúdiak és a japánok mindent megkaptak, amit akartak, ami rosszabb, mint amire számítottunk."

A Guardian összegzése szerint kevés ország ajánlott fel újabb forrásokat a szegény országok megsegítésére. Az idén Monterreyben tartott pénzügyi csúcstalálkozón elfogadottakon túlmenően semmiféle további pénzügyi, vagy segélyeket és adósságokat érintő könnyítést nem fogadott el a Föld-Csúcs. Meg sem említették, hogy milyen hosszútávú segélyekben kellene részesíteni a fejlődő országokat — közölte a Föld Barátai hálózat. Mindössze abban állapodtak meg, hogy jótékonysági alapot hoznak létre a szegénység csökkentésére.

A Guardian közlése szerint nem született megállapodás a multinacionális vállalatok elszámoltatásáról. Egyes kormányok hajlottak ugyan erre, de nem született megállapodás az ellenőrzési és nyomon követési módokról.

Bár a zárónyilatkozat megerősíti, hogy a szegény országok esélyegyenlőségét akadályozó nyugati mezőgazdasági és energiatámogatásokat fel kell számolni, de nem állapodtak meg abban, hogy az EU és az USA számára fontos, konkrét támogatásokat leállítják. A kormányok nem tudtak megállapodni a környezetvédők által szorgalmazott alapelvben, miszerint a többoldalú környezetvédelmi megállapodások függetlenek és magasabb rendűek, mint a Kereskedelmi Világszervezet által kidolgozott kereskedelmi szabályok — jelentette a Föld Barátai. Azonban a zöldek nyomására legalább abban megegyezés született, hogy ez további tárgyalásokat igényel. A Kereskedelmi Világszervezet ugyanis több olyan szabályt dolgozott ki — és kényszerít rá a tagállamaira —, amelyek nemzetközi környezetvédelmi rendelkezésekbe ütköznek.

Talán nem meglepő, hogy az üzleti élet képviselői elégedetten nyilatkoztak arról, hogy sikerült szerephez jutniuk a fenntartható fejlődés elleni harcnak elkönyvelt projektekben. Ahogy a világ legnagyobb cégeit tömörítő Üzleti Cselekvés a Fenntartható Fejlődésért (Business Action for Sustainable Development) lobbiszervezet szóvivője világosan mondja: "Az üzlet és az ipar kész részt venni a fenntartható fejlődés cselekvési és célkitűzési prioritásainak meghatározásában."

Bihari László

(NOL — Global lista)