A befektetők az erzsébetvárosi képviselőtestület szellemiségéhez idomított "EU-konform városrehabilitáció" jegyében épülő, 27 méter magas, 7 emeletes üvegpalotában 15 ezer m 2 irodai területet és a 3 szintes mélygarázsban 3 ezer m 2 parkolóterületet alakítanak ki. A CEPD magyar származású ügyvezetője és tulajdonosa, Ausch János a tájékoztatójában elmondta, hogy az elsődleges elképzelésük az volt, hogy egy gazdaságilag optimális építkezéssel olyan irodaházat hoznak létre Budapesten, ahol a helykihasználás maximális. A helyszínkeresés és a tárgyalások során kiderült, hogy ez volt a belvárosban az egyetlen olyan jól megközelíthető terület, ahol az elképzelésüknek, mint egy "természetközeli koncepciónak" megfelelő irodaházat felépíthetik, mivel az V. és a VI. kerület "megtelt". Ennek ellenére — állítása szerint — a területkiválasztás döntő szempontja az volt, hogy a VII. kerületi önkormányzat "nagy hangsúlyt fektet" Budapest ezen igen sűrűn lakott negyedében a "zöldterületek számának" növelésére, s ennek részeként történik a Kéthly Anna tér és park létesítése. A körülbelül 9 milliárdos beruházást részben a tulajdonosok, részben az ERSTE Bank finanszírozza. A telket az önkormányzat kiírása alapján, a helyi szabályozási terv (SZT) készítésének kötelezettségével kapták meg. Így a CEPD segítségével a "VII. kerület egy részének rehabilitációja indulhat meg", s egy "fontos gazdasági, kereskedelmi központ létesülhet", míg a "zöldterületben nem bővelkedő környék egy nyilvános parkkal gazdagodik", a projekt pedig "nem változtat az Erzsébetváros jól ismert belvárosi hangulatán". A Greenpoint 7 projekt — várhatóan 2003. évben történő — befejezése után a CEPD további beruházásokra készül Erzsébetvárosban.

Az épület tervezésekor kiemelt szempont volt a nagy nyílászárók alkalmazása, hogy az A-kategóriás irodaházi helyiségek sok természetes fényt kapjanak. Az épületben kialakításra kerül egy kútrendszer, amellyel talajvizet szivattyúznak fel, s ez egyrészt a park locsolására, másrészt egy klímarendszerhez kerül felhasználásra. A talajvíz hőmérsékleti különbségéből adódó energiát télen fűtésre, nyáron hűtésre használják. Ettől 25—30%-os energia-megtakarítást remélnek. Ha a szivattyúzáskor a talajvíz a megengedett érték alá süllyed, akkor az automata rendszer leállítja a vízkivételt.

A tervezett irodaház biztonsági beléptető rendszerrel, őrző-védő szolgálattal és önálló személyzettel rendelkezik, az irodai dolgozók kényelmét irodai asszisztensek biztosítják, amely segítséget nyújt a "személyes intéznivalók" megszervezésében.

A sajtóanyagban szerepeltek még az alábbi szlogenek és kijelentések:

? "A homlokzatot, a belső átriumot és a szomszédos parkot úgy alakítják majd ki, hogy az a természetközeliséget, a harmóniát hangsúlyozza."

? "Első a munka, aztán a pihenés. Most e kettő összeegyeztethetővé válik."

? "Egy üdítően természetes légkörű épület."

? "Egy ház, amely kíváncsivá tesz, ahol jól lehet koncentrálni és egyben felüdülést nyújt."

? "Éljünk és dolgozzunk harmóniában a természettel!"

? A Greenpoint 7 "egy oázis a város szívében", a Greenpoint 7 az "élmény, amelyet a természetközeli iroda nyújt."

? "Vegyünk mély levegőt és lazítsunk. A természet közelségében új energiák halmozódnak fel, amelyekből mi magunk is erőt nyerhetünk."

? " A buja növényzet új motivációkat teremt."

? Fotófeliratok: "Átélni a filozófiát", "Élvezzük a minőség előnyeit!", Megélni a látványt".

Mindezekhez szükséges hozzáfűzni az alábbi tényeket:

1. A 28 tagú képviselőtestület tagjai (az 1998. évi választások előtt) sok-sok ígéretet tettek az erzsébetvárosi környezeti és a demokratikus állapotok javítására. Ezen ígéretek ma már elfelejtődtek, s egyes tisztségviselők már nem lesznek tisztségviselők, mert tovaröpíti őket a szegény politikusi sors.

2. Bár a mélygarázsok és magasházak építését megengedő Kerületi Szabályozási Tervet az önkormányzat testülete — a környezet-, egészség- és lakosságvédő szervezetek tiltakozása ellenére — elfogadta, a tervet az erzsébetvárosi választópolgárok többsége a mai napig nem ismeri, s így el sem fogadhatta.

3. Erzsébetvárosnak a lakóépületek és területek rehabilitációjára és nem a belvárosi irodai övezet kiterjesztésére van szüksége. Ezen elvnek kell érvényesülnie a kerületfejlesztésben ahhoz, hogy az lakható várossá váljon, s ne költözzön el a kerület lakóinak többsége.

4. A kerületben 0,1 m 2 az egy főre jutó zöldterület nagysága, amely az elmúlt 12 év alatt csak csökkent, mivel az Önkormányzat a "parkosítható" telekingatlanok eladásában volt érdekelt. A tervezett "Madách-sétány" övezetére is csak olyan tervek vannak, amelyek a burkolt közterületek, magasházak és irodai-kereskedelmi épületek létesítését tartalmazzák.

5. Erzsébetvárosban az elmúlt négy évben az autós közlekedésből eredő égéstermékek és a nagyvárosi por miatt a légszennyezés elviselhetetlen mértékűvé vált, a nyári időszakban keletkező talajközeli ózon, a kibocsátott gázok és a pollen együttes hatása miatt a kerületi lakók egyharmada allergiás, a kisgyermekek negyven százaléka kruppos, allergiás és asztmatikus megbetegedésben szenved. Az önkormányzati testület — az ingatlanüzletei és a vagyonfelélés érdekében — mégis megszüntette a kerület egyetlen viszonylag jó levegőjú környezet- és egészségnevelési (Hűvösvölgyi út 159. sz. alatti) óvodáját.

6. A tervezett (korábban Wesselényi térként jelzett) Kéthly Anna tér zöldfelületének nagysága körülbelül 400 m 2 , amelynek légtisztító hatása elenyésző mind a jelenlegi, mind az irodaház miatt is növekedő autósforgalom károsító hatásával szemben.

7. Az irodaház (körülbelül 1000 irodai dolgozó és 256 parkolóhely) kapacitása szerint az épületbe gépkocsival bejárók miatt a Wesselényi utca (Klauzál u. és Nyár u.) autósforgalma a reggeli és a délutáni időszakban a másfélszeresére növekszik, ezen időszakban a parkolóhelyekre történő be- és kihajtás rendszeres forgalmi dugókat fog eredményezni. A mért zaj- és rezgésértékek meghaladják a megengedett egészségügyi határértékeket, s a lépésben hajtó autók kipufogó gázainak mennyisége miatt szmog üli meg a környék házait. Nem lesz ember, aki kiüljön a Kéthly parkba.

8. Az irodaház tervezett geotermikus energianyerése érdekében történő talajvíz-kiemelés hasznossága kétséges, mivel a 15 000 m 2 -es (körülbelül 45 000 légköbméteres) épület klíma- és fűtésrendszere által igényelt mennyiség olyan mértékű szívóhatást eredményez, amely alapvetően megváltoztatja a talajszerkezeti állapotokat, s ennek eredményeként a környező épületekben statikai veszélyeztetés léphet fel. Az üzleti érdekeltségű irodaház tervezett energia-megtakarítása az erzsébetvárosi lakók életére nincs kihatással, míg a veszélyeztetés miatti hátrányok előre megbecsülhetők. A szakhatóságok (esetlegesen) kiadott engedélye nem mentesíti az önkormányzatot a felelősség alól.

9. Az üveg, alumínium és kő felületi burkolású, közel 30 méter magas épület nem illik bele a 100 éves erzsébetvárosi házak környezetébe, s több lakóépülettől napfényt vesz majd el.

10. Egy irodaház sohasem lehet természetközeli, s bár lehet, hogy a környéken (a szlogen szerint) energiák halmozódnak fel, azonban attól kell tartanunk, hogy ezek az életet, a lakhatást megnehezítik, káros irányúak lesznek.

Javaslat: összességében, még (amíg beszívható!) "vegyünk egy mély levegőt és lazítsunk", hogy 2003 őszéig (az épület átadásáig) biztosan találjunk magunknak cserelakást, vagy gondoskodjunk arról, hogy az önkormányzati testületek feleljenek meg a lakosság igényeinek. Különben soha nem lesz Budapest "lakható város".

Hogy félreértés ne essék, az irodaház neve, a sajtóanyag és a saláta színe zöld volt.

Ignéczi Tibor az Erzsébetvárosi Társasházak Közösségeinek és Képviselőinek Érdekvédelmi Egyesületének elnöke