Gy. Németh Erzsébet is egyetért az Ajánlásokkal

Gy. Németh Erzsébet, a Magyar Szocialista Párt budapesti főpolgármester-jelöltje és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke 2002. október 16-án szándéknyilatkozatot írt alá a Levegő Munkacsoport által kidolgozott Ajánlások Budapestért -ben megfogalmazottak megvalósítására. Gy. Németh Erzsébet vállalta, hogy a jövőben minden tőle telhetőt megtesz a Levegő Munkacsoport által kidolgozott ajánlások megvalósításáért, a Levegő Munkacsoport pedig a lehető legtöbb segítséget nyújtja ehhez. Az Ajánlásokat kiegészítettük két oldallal, amelyben egyes kérdéseket részletesebb kifejtettünk: az új utak és hidak építésével szemben a meglévők felújításának, korszerűsítésének szükségességét hangsúlyoztuk, rámutattunk az M0-s északi hídja megvalósításának közlekedésszervezési szempontból való ésszerűtlenségére, leírtuk, hogy a 4-es metró építése helyett a meglévő tömegközlekedési hálózat halaszthatatlan és igen költségigényes felújítására lenne szükség, továbbá indokoltuk a sebességkorlátozott övezetek bevezetésének, egyes főútvonalak forgalomcsökkentésének és az útdíjak bevezetésének szükségességét. A Gy. Németh Erzsébettel kötött megállapodásban mindössze egyetlen pontban rögzítettünk véleményeltérést: az M0-s északi hídja kapcsán. A tervezett 4-es metróra vonatkozóan pedig megállapodtunk, hogy ez a beruházás csak olyan módon valósulhat meg, ha az nem a tömegközlekedési hálózat többi eleme működésének, fenntartásának, valamint fejlesztésének rovására történik. Ilyen módon tehát az a két főpolgármester-jelölt — Gy. Németh Erzsébet és Schmitt Pál — írta alá a szerződést a Levegő Munkacsoporttal, akiket azok a pártok támogattak, amelyek a mostani önkormányzati választásokon a legtöbb helyet szerezték meg a Fővárosi Közgyűlésben! (A testületben most az MSZP-nek 24, a FIDESZ—MPP-nek — az MKDSZ-szel és az MDF-fel együtt — 21, az SZDSZ-nek 16, a MIÉP-nek 5 képviselője van.)

A témához kapcsolódik, hogy a Levegő Munkacsoport kezdeményezésére és segítségével a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézete szeptember 20-án vitafórumot rendezett abból a célból, hogy megismerjük a három esélyesnek mondott főpolgármester-jelölt elképzeléseit Budapest környezetvédelmével kapcsolatban. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényre Gy. Németh Erzsébet és Schmitt Pál jött el, Demszky Gábor nem fogadta el a meghívást.

A Levegő Munkacsoport sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben követeli, hogy a Fővárosi Önkormányzat haladéktalanul rendezze a BKV pénzügyi helyzetét, és csak akkor építse a 4-es metrót, ha az nem a meglévő tömegközlekedési hálózat működésének, fenntartásának és felújításának a rovására történik. Ezt most különösen alátámasztja a BKV Rt. Igazgatóságának a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága részére készített előterjesztése, amely szerint a BKV "pénzügyi helyzete kritikus ... a hitelek törlesztését és a kamatterheket saját forrásból teljesíteni nem tudja, adósságcsapdába került. A közösségi közlekedés költsége és ára között évek óta növekvő hiányt, ami folyamatos veszteséges gazdálkodásban mutatkozik meg, tovább önerőből, saját eszközeivel kezelni nem képes." A beszámoló azt is megállapítja, hogy a BKV a 4-es metró beruházására 2001-ben 4,7 milliárd forintot fordított. Máris beigazolódott tehát az, amit a Világbank így jelzett előre: "Amennyiben megépül a 4-es metró, a BKV utasainak 10 százaléka számára egy luxus utazási rendszer jön létre, miközben a 90 százalékukat arra szorítják, hogy nagyrészt alacsony színvonalú tömegközlekedési eszközökkel, kedvezőtlen feltételekkel utazzon. Idővel ez a helyzet tovább romlana, mivel a felújításra fordítható összegeket elviszi a metróépítés, miközben a tömegközlekedési tarifák még tovább növekednének." Jelenleg is folyik a Móricz Zsigmond körtéri aluljárónak az építése, és már felvonultak a kivitelezők a Bocskai út és a Fehérvári út kereszteződésébe tervezett aluljáró építéséhez. A több milliárd forintba kerülő "gödörásásokat" kizárólag a metró indokolja, mivel arra a jelenlegi gyalogos-forgalomnak nincs szüksége — amint azt a Fővárosi Önkormányzat Közlekedési Ügyosztálya is megerősítette.

A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség megküldte a Levegő Munkacsoportnak a 4-es metró kiegészített előzetes környezeti hatástanulmányának egy példányát (súlya 4 kg), még a hatósági véleményezési körön belül. Szeptember 4-én benyújtottuk véleményezésünket, amelynek lényege, hogy szerintünk nem a 4-es metró oldaná meg Budapest és ezen belül Dél-Buda közlekedési gondjait. A hatástanulmány nem tudta bebizonyítani a tervezett létesítmény szükségességét, ráadásul a személygépkocsi-közlekedés számára teremtene nagyobb kínálatot. (A tanulmány Közlekedési munkarészének táblázatai szerint 2010-ben a 4-es metró üzembe helyezése esetén is növekedne a személygépjármű-forgalom annak hatásterületén.) A beruházás hatalmas pusztítást okozna városképi jelentőségű zöldterületekben a Köztársaság tér zöldterülete majdnem egynegyedének megszüntetésével, a Rákóczi tér és a Kálvin tér fáinak kivágásával. Építési munkálatai az épített környezet statikai biztonságát súlyosan veszélyeztetnék, amint az az építéssel foglalkozó szakági munkarészekből kiolvasható. Az építkezés menete a XI. kerület legforgalmasabb csomópontjain okozna évekig tartó közlekedési fennakadásokat, súlyos terheket róva a szomszédos utakra és a környék lakosságára. A Levegő Munkacsoport az érintett három kerület új polgármesterének levélben sorolta fel, hogy milyen súlyos következményekkel járna a kerületükre nézve a 4-es metró megépítése, felkérve őket, hogy az önkormányzat korábbi döntését felülvizsgálva terjesszék újra képviselőtestületeik elé a 4-es metró témáját.

A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályozás (BVKSZ) IZ (nagy zöldterületű intézményi) övezetre vonatkozó módosítása tárgyában, mely az övezet lakás célú beépítésének korlátozását célozza, a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája az egyeztető tárgyalások tanulságai alapján egy mérsékeltebb előterjesztést fogalmazott meg a közgyűlés számára. A Levegő Munkacsoport is részt vett a Városüzemeltetési Bizottságnak azon az ülésén, ahol ezt az előterjesztést megvitatták. Ezt követően kéréssel fordult Gy. Németh Erzsébet frakcióvezetőhöz, hogy a közgyűlésen támogassa az előterjesztést. A kétharmados rendeletet a közgyűlés megszavazta, ami jelentős sikernek számít a zöldfelületek védelmében. (A módosítás lényegéről a Lélegzet 2002. októberi számának 25. oldalán írtunk.)

A budapesti kerületi önkormányzatok többsége (a 23-ból 17) válaszolt arra a körlevelünkre, melyben tájékoztatást kértünk favédelmi rendeletükről, és arról, hogy készült-e kerületekben felmérés a fákról. A válaszokat rendszereztük, és október 4-i ülésünkre meghívtuk a polgármesteri hivataloknak a témával foglalkozó illetékeseit. A megbeszélés egyik tárgya a fák védelméről szóló jelenlegi kormányrendelet módosítására kidolgozott tervezetünk volt. Vendégeink voltak dr. Madas Katalin erdőmérnök az Állami Erdészeti Szolgálattól és dr. Párkányi Ildikó egyetemi docens, a Szent István Egyetem tanszékvezető-helyettese. A kerületi önkormányzatok részéről is sokan részt vettek. Az ülés részletes emlékeztetőjét valamennyi kerület polgármesterének megküldtük, azzal a jelzéssel, hogy a megjelentek kívánságára novemberben egy újabb, nagyobb tanácskozást szervezünk a témáról.

A Belden-Duna Kábel Művek budapesti, XI. kerület Hengermalom úti gyárában szeptember 26-án tartott megbeszélésen részt vettek — a gyár vezetősége meghívásának eleget téve — a Levegő Munkacsoport, az érintett törökbálinti társadalmi szervezet, az EMLA és a Greenpeace képviselői. A megbeszélés célja a tájékozódás volt a Biatorbágyon létesíteni szándékozott kábelgyárról, melynek környezetvédelmi engedélyét korábbi fellebbezésünk hatására a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség visszavonta. Szakértőnk megfogalmazta azokat a tisztázandó feltételeket, melyeket az előzetes környezeti hatástanulmánynak tartalmaznia kellene.

A Levegő Munkacsoport az elmúlt időszakban részletes véleményt készített, konkrét módosító javaslatokkal

· a zárszámadási törvényjavaslathoz,

· az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz,

· az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvényjavaslathoz,

· a 2003—2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) tervezetéhez,

· a 2003—2008 közötti időszakra szóló a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) tervezetéhez,

· a Nemzeti Fejlesztési Terv tervezetéhez,

· a 2015-ig szóló Magyar Közlekedéspolitika tervezetéhez, valamint

· a környezetkímélő közlekedés- és infrastruktúrafejlesztés hosszú távú stratégiájáról és az ehhez kapcsolódó cselekvési programról szóló kormány-előterjesztés tervezetéhez.

Schnier Mária — Lukács András