Az Egyesült Államok az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a harmadik világ felé terjessze génmanipulált termékeit. Egyes afrikai országoknak azzal a kikötéssel adott támogatást az éhezés felszámolására, hogy azt csupán Egyesült Államokból származó kukoricára költhetik. Zambiának 50 millió dollárt ajánlott fel ezzel a feltétellel. (Évente ennyit költ az amerikai géntechnológiai iparág tévéreklámokra.) Zambia más országokból sokkal olcsóbban szerezhetné be gabonaszükségletét, például Indiából jóval alacsonyabb áron vásárolhattak volna rizst. Az Egyesült Államok genetikailag módosított kukoricát ajánlott fel nekik, amelyet otthon csupán takarmányozás céljára használnak.

Ha valaki azt gondolná, hogy az afrikai éhezők érdekét szolgálja, hogy a kukorica génkezelt, gyorsan el kell oszlatnunk illúzióit. Eddig kétféle okból hoztak létre ilyen terméket: egyrészt egyfajta kukoricamoly ellen, másrészt egy gyomirtószer elleni rezisztencia miatt, ahol a gyomirtószert együtt árusítják a kukoricával. Az AIDS és egyéb betegségek miatt nem kis számban legyengült immunrendszerrel rendelkező afrikaiaknak nem biztos, hogy az antibiotikum-rezisztens géneket tartalmazó terményekre lenne szükségük, mivel ezek kedvezőtlenül befolyásolhatják egészségi állapotukat.

A kukoricát mindenképpen őrlés nélkül szállítaná az Egyesült Államok, így könnyen vetőmaggá válhatna. Ha a kukoricatermésük nem lesz többé GM-mentes, a későbbiekben nem lehet eladni azt az EU-országokba. Persze, az Egyesült Államoknak érdeke, hogy egyre több helyen keveredjen GM-termék a genetikailag tiszta közé, hiszen akkor egy idő után már Európa sem térhet ki az ilyen áru elől.

A The Independent című angol lap szerint a segélyezés az utolsó, még szabályozatlan exportpiac, ami nyitva áll az amerikai farmerek előtt. Amerika génmanipulált kukoricájával kapcsolatban a zambiai elnök, Levy Mamawasa kijelentette: "Ha ez nem egészséges, akkor inkább éhezünk!", majd hozzátette: "Ha az Egyesült Államok továbbra is kitart amellett, hogy génkezelt kukoricát sózzon ránk, jogosan kérdőjelezzük meg indítékait."

Nem mindenütt ilyen nagy az ellenállás a génkezelt termékekkel szemben. Indiában öt évi vizsgálódás után engedélyezték három génmanipulált gyapotfajta termesztését. Az államvezetés azzal indokolta döntését, hogy meg kívánja szüntetni azt az állapotot, hogy bár India rendelkezik a világ legnagyobb gyapot-vetésterületével, az alacsony termésátlag következtében a termés mennyiségét tekintve csupán a harmadik. A genetikailag módosított gyapot bevezetésével a gazdák a termés lényeges növekedésére és a költségeik csökkenésére számíthatnak. Ugyanakkor a génmanipulált növények termesztése olyan technológiai fegyelmet igényel, amit Indiában nehéz lesz betartani. A génmanipulált táblát ugyanis legalább egy ötödakkora területű hagyományos gyapottáblának kell körbevennie, hogy az óhatatlanul megjelenő rezisztens kártevő rovarok a nem rezisztensekkel párosodjanak. Ellenkező esetben a kártevők négy-öt év alatt alkalmazkodnának a génmanipulált növényekhez, és ezzel további termesztésük értelmetlenné válna.

Az Egyesült Államok nagyon dühös, amiért az Európai Unió zárva tartja kapuit a génkezelt élelmiszerek előtt. A tengerentúlról nézve túlzottnak tűnik ez az óvatosság, az európai közvélemény viszont állhatatos: az Eurobarometer felmérése szerint az EU lakosságának több mint 70 százaléka elutasítja a genetikailag módosított élelmiszerek fogyasztását. Ugyanakkor az európaiak 94 százaléka tartja szükségesnek, hogy a génmanipulált élelmiszereket külön címkével lássák el a kereskedelemben, és a fogyasztók ennek tudatában választhassanak. Az Egyesült Államok kormánya és a géntechnológiai ipar egyre növekvő nyomást fejt ki az Európai Unióra azzal a céllal, hogy a jelenleginél több génkezelt élelmiszer forgalmazását tegyék lehetővé Európában.

Az Egyesült Államok kormányzata kifogásokat emelt az ellen, hogy Európában a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok jelölésének szigorítását tervezik. Az Európai Bizottság visszautasította a kifogásokat. Az Egyesült Államok szerint a lépés sértené a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) rendelkezéseit, mivel korlátozná a kereskedelmet és növelné az amerikai cégek költségeit.

A Föld Barátai környezetvédő szervezet megszerezte a dokumentumot, amellyel az Európa Bizottság válaszolt az USA és néhány más ország WTO-nak küldött kifogásaira. A bizottság kitart javaslatai mellett, és hangoztatja, hogy továbbviszi a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmány nyomon követésére és megfelelő feliratozására vonatkozó terveit. Az Egyesült Államok panasza szerint a genetikailag módosított élelmiszerek szigorított feliratozása és nyomon követhetősége "a szükségesnél jobban korlátozná a kereskedelmet", és a módosítást nem kellene kiterjeszteni a takarmányokra, bár a legtöbb genetikailag módosított terményt a mezőgazdasági állattartásban használják fel. Az amerikaiakat az is felháborította, hogy szakértők helyett az EU tagállamaié volt a végső szó az új, genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok jóváhagyásakor. Az USA szerint ez a lépés "tág teret hagy a politikai beavatkozás számára, és az egyes tagállamok továbbra is politikai szempontjaik szerint zsarolhatják majd a jóváhagyási folyamatot."

A bizottság nem fogadta el ezeket az állításokat. Álláspontja szerint az európai fogyasztók régóta erőteljesen érdeklődnek az élelmiszerek genetikai múltja iránt, ezért teljes mértékben indokolt annak feltüntetése az árukon. A bizottság az angol kormány és a biotechnológiai ágazat javaslatát, vagyis az ellentmondásos "genetikai módosítástól mentes" jelzést is elvetette, mondván, hogy az megtévesztené az embereket, hiszen a fogyasztók azt akarják tudni, hogy mit tartalmaz az élelmiszerük, és nem azt, hogy mit nem.

Geert Ritsema a Föld Barátai nevében leszögezte: "Az Egyesült Államok vezetése meg akarja fosztani az európai fogyasztókat attól a joguktól, hogy elutasíthassák a genetikailag módosított élelmiszereket. Ha sikerülne megakadályozniuk az ilyen élelmiszerek megjelölését, akkor szinte lehetetlen lenne elkerülni azokat. Az Európai Bizottság helyesen tette, amikor elutasította az USA kifogásait. A fogyasztók legyenek fontosabbak, mint az Egyesült Államok biotechnológiai érdekei."

Magyarország az EU-hoz akar csatlakozni, ezért jó, ha már kezdettől nem engedi be a génkezelt termékeket. Ez egyelőre nem tűnik túl nehéznek, de számunkra is erősödhet a kísértés. Az Egyesült Államok számára nem tűnik túl nagynak a kelet-európai piac, nem tesz nagyobb erőfeszítéseket, hogy genetikailag módosított terményekkel árassza el. Viszont még lehetséges, hogy taktikát változtat, és megpróbálja a leendő tagországokon keresztül bejuttatni az unióba a génmódosított terményeit. Nagyon fontos tehát, hogy a kezdetektől tudatosan alakítsuk ki a génmódosított terményekkel kapcsolatos álláspontunkat, ha meg akarunk felelni az EU-szabványoknak.

Mikola Klára