A közeljövőben a környezetet károsító tevékenységek állami támogatásának csökkentése lesz a környezetvédelemhez kapcsolódó pénzügypolitika fő feladata. A megállapodás szerint megvalósításra kerülő legfontosabb intézkedések a következők:

· Németország szorgalmazni fogja, hogy az Európai Unió lépjen tovább az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó Kiotói Jegyzőkönyvbeli jelenlegi kötelezettségénél, és hagyja jóvá az 1990-es szinthez viszonyított 30 százalékos csökkentést 2020-ig. Németországnak saját szennyezőanyag-kibocsátását 40 százalékkal kell csökkentenie.

· Az energiaadók 2003. január elsején tovább emelkednek, ahogy azt korábban már előirányozták. 2004-re tervezik azt felülvizsgálni, hogy miként lehetne továbbfejleszteni az energia környezetvédelmi célú adóztatását az ismert környezeti hatások, az olajárak, a nemzetgazdaság fejlődése, a német ipar versenyképessége és a társadalomra gyakorolt hatások tükrében.

· Csökkentik a feldolgozóipar, valamint a mező- és erdőgazdaság adókedvezményeit: a jelenlegi 20 százalék helyett az ökoadók 60 százalékát kell megfizetniük a villamosenergia, a fűtőolaj és földgáz felhasználása után.

· A személygépkocsik éves adójának rendszerét a tartományokkal együttműködve úgy fejlesztik tovább, hogy annak célja a környezetvédelem (elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése) legyen, és nem a bevételek növelése. (Jelenleg az adót a motor űrtartalma alapján vetik ki.)

· A földgáz adóját — és esetleg más fűtőanyagokét is — az energiatartalom alapján számítják majd, hogy környezeti szempontból egységes legyen az adóztatásuk.

· A földgáz-üzemű személyautók adókedvezményét 2020-ig meghosszabbítják.

· Eltörlik az uniós tagállamokba irányuló légi utak áfa-mentességét.

· A kormány szorgalmazni fogja a légi közlekedésben használt kerozin adóztatását az EU összes országában.

· A távolsági közforgalmú személyszállítás áfa-mértékét 2005-től 16-ról 7 százalékra csökkentik a vasúti közlekedés vonzóbbá tételéért — különösen a családokra gondolva.

· Folytatják a szénbányászat átalakítását. A jelentős bányaiparral rendelkező tartományokkal, a bányaiparral és a bányászati szakszervezettel, valamint a vegy- és energiaiparral folytatott tárgyalások nyomán a német szénbányászat 2006 és 2010 között biztosan számíthat még állami támogatásra. A szövetségi költségvetésből biztosított hozzájárulás mértéke azonban folyamatosan csökken: jelenleg 3,05 milliárd eurót tesz ki, 2005-ben viszont már csak 2,17 milliárd lesz.

· Bár a környezetvédelmi adókból származó bevétel egy része az állami költségvetés hiányának csökkentését szolgálja, jelentős hányadát arra használják, hogy mérsékeljék a társadalombiztosítási járulékot. A többletbevétel 10 százalékát pedig a háztartások energiahatékonysági beruházásainak támogatására fordítják.

· Tovább bővül a megújuló energiaforrások alkalmazását terjesztő, ökoadókból finanszírozott program (2004-ben 200 millió, 2005-ben 220 millió, 2006-ban 230 millió euró).

· Az új lakások építési támogatását a lakásvásárlás támogatásának szintjére csökkentik, főként a családokat segítve. Külön támogatják a környezetvédelmi szempontból korszerű megoldásokat.

· Egy épület-felújítási program megvalósításával is csökkenteni fogják a szén-dioxid-kibocsátást, amire beruházási támogatásokat és az adókedvezményeket biztosítanak.

· Az újratölthető palackok piaci részesedésének védelme érdekében 2003. január elsején — a korábbi terveknek megfelelően — betétdíjat vezetnek be az egyutas italospalackokra.

Kai Schlegelmilch