"A környezeti erőforrások általában korlátozottak, így a termelésben, valamint fogyasztásban történő felhasználásuk a károsodásukhoz vezethet. Amikor ennek a károsodásnak a költségeit nem veszik megfelelően figyelembe az árrendszerben, akkor a piac nem tükrözi e források szűkös voltát se nemzeti, se nemzetközi szinten. Éppen ezért szükség van olyan intézkedésekre, amelyek célja a szennyezés csökkentése és a források jobb elosztása azáltal, hogy a termékek ára — amely az előállításuknál felhasznált erőforrások minőségével és/vagy mennyiségével van összefüggésben — pontosabban tükrözi e források viszonylagos szűkösségét, illetve hogy a gazdaság érintett szereplői ennek megfelelően viselkednek. ... A szennyezés megelőzésével és szabályozásával kapcsolatos költségek megosztásakor alkalmazandó elv, a szűkösen rendelkezésre álló környezeti erőforrások ésszerűbb felhasználására ösztönző és a nemzetközi kereskedelem, valamint a beruházások terén előforduló torzulások elkerülését szolgáló, úgynevezett "szennyező fizet" elv. Ez az elv azt jelenti, hogy a szennyezést okozónak kell viselnie az összes költséget, amely a hivatalos szervek által a környezet elfogadható állapotának biztosítása érdekében hozott, fent említett intézkedések végrehajtása során merül fel. Más szóval, az intézkedések költségeinek meg kell jelenniük azon áruk és szolgáltatások körében, amelyek előállítása és/vagy fogyasztása során a szennyezés történt."

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Tanácsának 1972. évi C(72)128. számú ajánlása

"A közösségi környezetvédelmi politikának a környezet védelmét a legmagasabb szinten kell megvalósítania, figyelembe véve a közösség különböző térségeinek helyi sajátosságait. A közösségi politikának az elővigyázatosság elvére kell épülnie, továbbá megelőző intézkedések megtétele szükséges, a környezeti károkat elsődlegesen annak forrásánál kell helyrehozni, és a szennyezőnek kell megfizetnie az okozott kárt."

Az Európai Közösségek Alapszerződése, 174. cikkely, 2. bekezdés

Meggyőződésünk, hogy ajánlásaink megvalósítása hozzájárulna a legszentebb értéket jelentő emberi élet és egészség megóvásához, továbbá:

· a környezet állapotának javításához,

· a foglalkoztatottság növeléséhez,

· a hazai munkaerő versenyképességének fokozásához,

· a munkából származó jövedelmek emelkedéséhez,

· a szociális piacgazdaság megerősítéséhez,

· az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a tudományos kutatás helyzetének jobbításához,

· a gazdasági szerkezet korszerűsítésének felgyorsításához,

· a külkereskedelmi mérleg javításához,

· a nyersanyagok és az energia hatékonyabb felhasználásához,

· a társadalmi feszültségek mérsékléséhez,

· a szociális ellátás kedvezőbbé tételéhez, valamint

· az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk hatékonyabb előkészítéséhez.

Ajánlásaink megvalósítását költségvetés-semleges módon képzeljük el, vagyis a javasolt intézkedések rövid távon nem növelnék az államháztartás hiányát, hosszabb távon pedig csökkentenék azt.

A jelenlegi gazdasági rendszer a környezetszennyezést kifizetődővé teszi, ami így halmozottan újratermelődik. Ajánlásaink megvalósítása esetén a környezetvédelem gazdasági szempontból "önjáróvá" válna, azaz egyre kevesebb állami támogatást igényelne.

1. Az élőmunka terheinek mérséklése

A társadalombiztosítási járulék csökkentése — A társadalombiztosítási járulék csökkentése a foglalkoztatottságot, a versenyképességet és a környezet védelmét egyaránt előnyösen érintené.

A személyi jövedelemadó csökkentése — Az infláció és az aktív dolgozók számának figyelembevételével az szja-ról szóló törvényeket úgy kell módosítani, hogy az egy főre jutó szja reálértékben átlagosan csökkenjen.

1. ábra: A foglalkoztatás alakulása 1988 és 2000 között

2. A társadalom működéséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen, piaci alapon gyakorlatilag megoldhatatlan feladatokhoz történő fokozott állami hozzájárulások

2. ábra: Közoktatási kiadások a bruttó hazai termék százalékában

Forrás: KSH Ecostat, MTI

A kultúrára, oktatásra, egészségügyre és tudományos kutatásra fordított állami hozzájárulás mértékének növelése — Már közhelynek számít, hogy a társadalom fejlődése (sőt, már a jelenlegi színvonal fenntartása is) elsősorban a humán erőforrások fejlesztését követeli meg. Sajnos, ez a követelmény jelenleg még messze nem tükröződik az állami költségvetésben. Ez a társadalombiztosítási járulék csökkentésével felszabaduló összeg visszahagyásával, valamint a költségvetés egyéb területein — a későbbiekben felsorolt intézkedések nyomán — felszabaduló források felhasználásával valósítható meg. Mindez része lenne annak a folyamatnak, amelyben az árak és a bérek egyaránt közelítenének az EU-átlag szintjéhez.

A családi pótlék 1994. évi reálértékének helyreállítása — Tekintettel a gyermekes családok helyzetére és a népesedéspolitikai célkitűzésekre, ennek a pontnak a megvalósítását különösen sürgetőnek tartjuk.

A nyugdíjak és egyéb szociális ellátások javítása — A társadalom minden tagjának joga van a létbiztonságra. Ezért szükségesnek tartjuk a nyugdíjak reálértékének megőrzését és lehetőség szerinti emelését, valamint az esélyegyenlőség javítását, különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekre, az egészségkárosodott és fogyatékos emberekre.

A közbiztonság javítása — A költségvetésben kiemelt prioritást kell kapnia a közbiztonság javításának. Ezen a téren az elmúlt időszakban számottevő előrelépés történt. Ugyanakkor a rendőrség működési feltételeinek javításán kívül egyéb intézkedésekre is szükség van, mint például a jobb épített környezet megteremtése, a civil szervezetek, helyi lakossági csoportok erősítése, a nevelés és felvilágosítás javítása stb.

Az elmaradott, hátrányos helyzetű térségek támogatása — Saját érdekünk, de az Európai Unió követelménye is az elmaradott térségek felzárkóztatása. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy az ezekben a térségekben élő embereket képessé tegyük ennek a feladatnak a megoldására (nem pedig autópályák építése ezekben a térségekben).

A lakáspolitika átalakítása — A nemzeti lakáspolitikában a társadalmi kohézó erősítését és a környezeti szempontokat hangsúlyosan kell kezelni. A hazai lakásállomány állapotát figyelembe véve, egy már meglévő lakás korszerűsítése, felújítása kevesebbe kerül, mint egy hasonló színvonalú új lakás megépítése. A társadalmi kohézió, a közlekedési igények alakulása, a környezet védelme és a város arculatának megőrzése szempontjából is ez a kedvezőbb. Növelni kell a lakásfelújításokhoz nyújtott állami támogatásokat, a szociális bérlakásépítést, az energiatakarékossági épület-felújítások támogatását és a rozsdaövezetek rehabilitálását.

A környezet és egészség védelmét elősegítő állami hozzájárulások növelése — A 2003—2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP—II) tervezete helyesen jelöli meg azokat a feladatokat, amelyeket e téren el kell végezni. Bízunk benne, hogy hamarosan az Országgyűlés is jóvá fogja hagyni ezt a programot.

A kis- és középvállalkozások támogatásának növelése — Az Európai Unió is kifogásolta a kkv-ket sújtó magas adóterheket és a hátrányos megkülönböztetéseket. Súlyosan elhibázottnak tartjuk viszont azt az elképzelést, amely a kkv-k segítését nagyrészt az egyedi támogatásnyújtásra alapozná. Az ilyen jellegű támogatás ugyanis ellentétes a piacgazdaság elveivel, ellentmond a tisztességes piaci verseny szabályainak, rontja a gazdaság hatékonyságát és tág teret nyit a korrupciónak. Ennek elkerülése végett csak a normatív támogatásokat tartjuk elfogadhatónak.

A környezetkímélő idegenforgalom és a gyógyturizmus ösztönzése — Az ökoturizmus támogatási rendszerének kidolgozása és megvalósítása fontos teendő. Pontosan ki kell dolgozni az ökoturizmus kritériumait és kívánatos területeit, különös tekintettel a nem kívánt környezeti hatásokra. A gyógyturizmus terén jelenleg a legfontosabb feladat a meglevő kapacitások kihasználtságának javítása.

4. ábra: A tízezer lakosra jutó kutató-fejlesztők száma egyes országokban

Forrás: OMFB, 1999

3. Közlekedés

Jelenleg a gépjármű-közlekedés árai nem fedezik e tevékenység összes költségét, így például az általa okozott környezeti és egészségi károkat. A gazdasági ésszerűség és a társadalmi igazságosság egyaránt megköveteli a külső költségeknek az árakba történő beépítését. Ez felel meg az Európai Unió követelményeinek, közlekedéspolitikai elkötelezettségeinek is. Becslések szerint a közlekedés környezeti kárai háromszor-négyszer akkora összeget tesznek ki, mint azok az állami bevételek, amelyek kizárólag a gépjárműveket terhelő adókból és díjakból származnak. Az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának (CEMT) 1998 májusában Koppenhágában elfogadott CEMT/CS(98)5/FINAL számú határozata felhívja a tagországokat, hogy a lehető leghamarabb kezdjék meg a külső költségek teljes beépítését az árakba. Ezt az adók és díjak emelésével kell elérni oly módon, hogy a társadalom adóterhei összességében ne növekedjenek. A határozat szerint a nemzeti kormányoknak széles körű felvilágosító munkát kell végezniük annak érdekében, hogy a közvélemény elfogadja és támogassa a külső költségek érvényesítését a közlekedés áraiban. Magyarország számára a gépjármű-közlekedés adóinak és díjainak emelése azért is előnyös, mert ezáltal egy túlnyomórészt importon alapuló tevékenység terhelése növekedne.

A benzin jövedéki adójának emelése — A benzin jövedéki (korábban: fogyasztási) adójának emelése az elmúlt években folyamatosan elmaradt az általános infláció mértékétől. Ez a környezetszennyezés és az (import) energiafogyasztás indokolatlan kedvezményezését jelentette. Ezt a folyamatot kell megállítani, ill. visszafordítani az Európai Unió országok gyakorlatával összhangban.

A gázolaj jövedéki adójának emelése — Szakmai szempontból semmi sem indokolja, hogy a gázolaj jövedéki adója alacsonyabb legyen, mint a benziné. A dieselmotorok kipufogógáza általában veszélyesebb a környezetre és az egészségre, mint a benzinmotoroké. A dieselüzemű járművek általában tehergépkocsik és egyéb haszonjárművek, amelyek nagyobb súlyuk miatt az utakat is sokkal jobban rongálják. Svájc és Nagy-Britannia ezért egységesítette a gázolaj és a benzin adóját, és az EU általában is ezt szorgalmazza. A hazai egységesítést azonban csak akkor célszerű megvalósítani, ha Ausztria is ezt teszi. Ezért egyelőre csak az adó mértékének a mindenkori ausztriai szintnek megfelelő mértéken tartását javasoljuk. Megjegyzendő, hogy miután a benzin ára már majdnem, a gázolajé pedig már el is érte az ausztriai szintet, a jövedéki adó növelésére csak akkor látunk lehetőséget, ha Ausztriában is emelik az adót. Ezért 2003-ban a közlekedés külső költségeit az alább részletezett egyéb módokon kell beépíteni az árakba.

Jövedéki adó és áfa kivetése a gépjárművekben behozott üzemanyagokra — Az üzemanyag-turizmus és -csempészet miatti államháztartási bevételkiesés meghaladja a 180 milliárd forintot, a környezeti kár pedig ennél is jelentősebb. Javasoljuk, hogy minden olyan ország esetében, ahol az üzemanyagok fogyasztói ára a magyar szintnél több mint 5%-kal alacsonyabb, minden belépő gépjármű tankjának teljes űrtartalmára vonatkozóan akkora adót kelljen fizetni, amely megfelel az adott szomszédos ország és Magyarország üzemanyagárai közötti különbségnek. E tekintetben mindenfajta kedvezményt és mentességet el kell törölni.

A gépjárműadó valorizálása, emelése és befizettetése — A gépjárművek nem csak közlekedésük során terhelik a környezetet. Egyre súlyosabb gondot jelent a területfoglalásuk, jelentős szennyezéssel jár a karbantartásuk, tisztításuk, továbbá súlyos környezeti teher a gépjármű-forgalomhoz szükséges háttéripar, illetve infrastruktúra létrehozása és fenntartása is. Ezért indokolt, hogy ne csak a változó költségek fedezésére vessenek ki adót (pl. üzemanyagadót), hanem az állandó költségekére is (pl. gépjárműadót).

· Gazdasági, környezetvédelmi és erkölcsi szempontból egyaránt elfogadhatatlan, hogy a gépjármű-tulajdonosok 30—40 százaléka nem fizeti be a gépjárműadót. Ezért javasoljuk, hogy a gépjárműadót is az APEH szedje be, és a megfelelő hányadot juttassa vissza az illetékes önkormányzatnak, mert így a többlet adóbevételen túlmenően több milliárd forint adóbeszedési költséget takaríthatnának meg az önkormányzatok.

· A külföldi gépjárművek adójának mértékét 1991-ben állapították meg, és azóta sem igazították az inflációhoz. Továbbá a különféle mentességek miatt jelenleg a külföldi tehergépjárművek mintegy 95 százaléka úgy halad át országunkon, hogy még ezt az adót sem fizeti meg. Az így adott kedvezmény összege 1992 és 2001 között meghaladta a 2,7 milliárd eurót. A kedvezmény számszerű mértékét az eddigi gyakorlattal ellentétben szerepeltetni kell a költségvetési törvényjavaslatban.

· Minden megkezdett 100 kg súlyra a belföldi gépjárműadónak 2000 Ft-ra történő emelését tartanánk célszerűnek.

· Javasoljuk a nyergesvontatókra adott kedvezmény eltörlését.

· A luxus gépjárművekre (beleértve a sportterepjárókat) a vonatkozó gépjárműadó-tétel kétszeresét vessék ki.

· A dízel üzemű járművekre a vonatkozó gépjárműadó-tétel 130%-át vessék ki mindaddig, amíg a gázolaj jövedéki adója nem éri el a benzinét.

A nehéz tehergépjárművek infrastruktúra-díjának versenysemleges bevezetése — A 12 tonnánál nagyobb megengedett összsúlyú tehergépjárművekre a megengedett összsúly szerinti tonna-kilométerenként 5 Ft többletdíj kivetését javasoljuk. Ez az intézkedés a nagy távolságú és nagy tömegű fuvarozás esetében juttatná előnyösebb helyzetbe a jóval környezetkímélőbb vasúti áruszállítást.

A külföldi kiküldetések napidíjának egységesítése — Jelenleg a közúti teherfuvarozásban dolgozók külföldi napidíja jóval magasabb szintig mentesül az szja és tb-járulék befizetésétől, mint az egyéb tevékenységeknél (például a vasútnál). Ezt a megkülönböztetést azért is javasoljuk megszüntetni, mivel ellentétes az EU és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásaival.

A személygépkocsi-használat elszámolásának szigorítása — A személygépkocsi-használatot költségként csak akkor lehessen elszámolni, ha az elszámolt kilométerre jutó üzemanyag-felhasználás üzemanyag-számlával is alá van támasztva.

A cégautók adójának emelése — A cégautó-juttatást sok cég alkalmazza annak érdekében, hogy kevesebb szja és tb-járulék befizetésével többletjövedelemhez juttassa a dolgozóit. A cégautók adóját olyan mértékűre kell emelni, hogy a közterhek ilyen fajta elkerülése ne legyen kifizetődő. Továbbá célszerű lökettérfogat alapján a cégautó-adót progresszívvá alakítani. Az evá-t alkalmazó vállalkozásoknak is meg kelljen fizetniük a cégautók adóját.

A személygépkocsik fogyasztási adójának emelése — A személygépkocsi-állomány rohamosan növekszik. Ugyanakkor a gépjárművek fogyasztási adójából származó állami bevétel csökkent. Ennek egyik oka az, hogy a katalizátoros autók fogyasztási adója jóval alacsonyabb, mint a katalizátor nélkülieké, ugyanakkor ez utóbbiak forgalomba állítása fokozatosan csökkent, majd megszűnt. Ezért a megkülönböztetés a továbbiakban nem indokolt, minden esetben az eddigi legmagasabb mértékű fogyasztási adót kell alkalmazni.

5. ábra: Mennyivel vált olcsóbbá az EU-ból származó személygépkocsi-import? (a vámleépítés, az erre rakódó áfa kiesésének és a forintfelértékelésnek a hatása az 1995-ös szinthez képest)

Forrás: Külkereskedelmi statisztika, HS-osztályozás szerint

6. ábra: Mennyivel vált olcsóbbá a tehergépjárművek importja az EU-ból? (a vámleépítés, az erre rakódó áfa kiesésének és a forintfelértékelésnek a hatása az 1995-ös szinthez képest)

Forrás: Külkereskedelmi statisztika, HS-osztályozás szerint

A roncs gépjárművek "megadóztatása" — Az üzemképtelenné vált járművekre is legyen kötelező befizetni a gépjárműadót és a kötelező biztosítást mindaddig, amíg azt a tulajdonosa nem adja le egy megfelelő engedélyekkel rendelkező autóbontóba. Ennek fő célja, hogy az autóroncsok minél kevesebb környezetszennyezést okozzanak.

Az áfa jogtalan visszatartásával történő személygépkocsi-hitelezés megszüntetése — A személygépkocsik hitelezésénél történő kedvező áfa-visszaigénylési lehetőséget meg kell szüntetni.

A gyorsforgalmi úthálózat továbbépítésére nyújtott támogatás megszüntetése — A meglévő úthálózat karbantartására-felújítására, a településeket elkerülő rövid szakaszok megépítésére és a vasúthálózat felújítására kell fordítani a rendelkezésre álló forrásokat, mivel ez sokkal gazdaságosabb és környezetkímélőbb, mint a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése.

A Forma-1 Magyar Nagydíj közvetlen és közvetett támogatásának megszüntetése — A rendezvénynek jelentős a környezetkárosító hatása. A jelentős mértékű közvetlen állami támogatás mellett a Forma-1 hatalmas rejtett támogatásokat is élvez (nem fizeti meg a környezeti károkat, mentesül a dohányreklám-tilalom alól stb.). Ezért az állami támogatásokat meg kell szüntetni és a rejtett támogatásokat is fel kell számolni.

A fővárosi 4-es metró megépítésének elhalasztása — Az új budapesti metróvonal megépítése a jelenlegi körülmények között luxusberuházás. Elvonná a forrásokat a meglévő tömegközlekedési hálózat üzemeltetésétől és felújításától, ami súlyos közlekedési, környezeti és társadalmi problémákhoz vezethet. (Az így felszabaduló forrásokat Budapest és környéke meglévő tömegközlekedési hálózatának javítására javasoljuk fordítani.)

A légi közlekedéssel kapcsolatos díjak, adók emelése — A légi közlekedés fajlagosan a legszennyezőbb közlekedési mód, ráadásul hatalmas rejtett és nyílt állami támogatásban részesül.

· A magyar útvonal-használati díjak nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsonyak, ezért azokat az osztrák szintre kell emelni.

· A légtér igénybevételét, mint természeti javak használatát kell kezelni (pl. zajbírság, levegőterhelési díj). Meg kell vizsgálni az ilyen jellegű díjak bevezetésének lehetőségét a légi közlekedésben.

· A vámmentes (tax-free) boltok a tisztességes piaci versenyt sértő módon kedveznek a légi közlekedésnek, valamint pl. a dohány- és alkoholtermékek eladásának. Az ilyen boltok működése a csempészet számára is utánpótlást jelent. Ezért az Európai Unió ezeknek a boltoknak az üzemelését 1999-ben betiltotta. Ezt a példát Magyarországnak is követnie kellene.

· Emelni kell a repülőtéri díjakat.

· Az elmúlt időszakban erőteljesen megnőtt a nem közforgalmú kis repülőgépek száma és forgalma. Ezek jelentős környezetszennyezést (zajt, légszennyezést) okoznak, és hatványozottan növelik a balesetveszélyt. Ezért javasoljuk, hogy ezek a gépek minden leszálláskor fizessenek megfelelően magas leszállási díjat.

· El kell utasítani azokat az igényeket, amelyek állami pénzből (illetve állami garanciával felvett hitelekből) kívánják korszerűsíteni, felújítani a hazai repülőtereket.

4. Energia

A villamosenergia, a földgáz és a szén áfájának 25%-os mértékbe történő átsorolása — A földgáz és a villamos energia árai Magyarországon jóval alacsonyabbak, mint az Európai Unió országaiban. Ezt a különbséget az EU-hoz történő csatlakozásunkig meg kell szüntetni. Ugyanakkor az EU a külső költségek érvényesítése céljából ezekre az energiahordozókra is külön adót kíván kivetni (számos EU-tagországban ezt már meg is valósították). Sürgető feladat, hogy legalább a jelenlegi ausztriai árak szintjére emeljük a hazai energiaárakat. Ezt azonban csak megfelelő kompenzációval szabad megvalósítani.

Energiahatékonysági hozzájárulás bevezetése — Javasoljuk, hogy minden elsődleges energiahordozó 1 PJ egységére 10 millió Ft energiahatékonysági hozzájárulást kelljen befizetni, így egyrészt az árakba beépülne a külső költségek egyre növekvő része, továbbá pénzügyi forrás teremtődne az energiahatékonyság javítását szolgáló tevékenységek fokozott támogatásához.

7. ábra: A közvetlen energiaimport értéke

Forrás: Külkereskedelmi vámstatisztika, GM

Az atomenergia befizetéseinek növelése — A Paksi Atomerőmű 15 éven át további évi 6 milliárd forintot fizessen be a központi költségvetésnek, mivel az atomerőmű beruházásához történő állami alapjuttatásnak nemcsak hogy a kamatát nem fizette ki, de az infláció miatt még az eredeti tőke összegét sem.

Az energiaszektor beruházási politikájának módosítása — Mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontok miatt az új erőművek létesítése helyett az energiahatékonyság javítását kell előnyben részesíteni.

Földgáz beszerzése barter-ügyletekkel — Megfontolandó, hogy a "sétagáz" kategóriába tartozó osztrák és francia földgáz-importot mondjuk le, mivel a szerződés nem valós tényeken alapul.

A műtrágyák, növényvédő szerek és néhány más termék áfájának 25%-os mértékbe sorolása — A műtrágyák és növényvédő szerek 12%-os áfa-mértékben tartása közgazdasági, környezetvédelmi és energetikai (előállításuk általában rendkívül energiaigényes) szempontból egyaránt nem ajánlott. Számos EU-tagországban ezekre a termékekre különadókat vetnek ki. A mezőgazdaság támogatását ésszerűbb módon lehet és kell megtenni.

5. Környezetterhelési díjak, környezetvédelmi termékdíjak, bányajáradék

A levegőterhelési díj, a vízterhelési díj és a talajterhelési díj bevezetése — Ezen három környezetterhelési díjra vonatkozó koncepciót — a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek megfelelően — a Környezetvédelmi Minisztérium már elkészítette. Ezeknek mielőbbi bevezetésére van szükség olyan módon, hogy a helyi fejlesztési forrásokat is növeljék.

A környezetvédelmi termékdíjak emelése és kiterjesztése — A termékdíjak jelenlegi mértéke még nem elegendő arra, hogy az érintett termékeknél azok külső költségei teljes mértékben beépüljenek az árakba, illetve hogy a használatukkal okozott környezeti károkat megfelelő mértékben el lehessen hárítani. Ezért javasoljuk a termékdíjak emelését, továbbá kiterjesztését a papír alapú reklámokra (szórólapok, reklámújságok stb.).

A bányajáradék emelése — Megújíthatatlan nyersanyag-kincseink, pótolhatatlan természeti erőforrásaink fokozottabb megóvása, illetve a környezetkárosítás csökkentése céljából javasoljuk a bányajáradék emelését akkora mértékben, hogy az ebből származó bevétel jelentősen növekedjen.

6. A zöldfelületek és a termőföld védelme, illetve a mezőgazdaság környezetkímélőbbé tétele érdekében történő adóztatás

A földvédelmi járulék emelése — A földvédelmi járulék jelenleg olyan alacsony, hogy nem ösztönöz a termőföld megőrzésére. Ezért mértékét sokszorosára kell emelni. Ezt az is indokolja, hogy Magyarországon a föld ára csak töredéke a nyugat-európai áraknak. Ez az intézkedés a zöldmezős beruházások helyett a barnamezős (a felhagyott ipari és egyéb leromlott, zöldfelülettel nem fedett területen történő) beruházások megvalósítását is ösztönözné, ami nemzetgazdasági és környezetvédelmi szempontból is sokkal előnyösebb.

A földvédelmi járulék kiterjesztése — A földvédelmi járulékot nemcsak a település külterületén, művelési ágban nyilvántartott területre kellene kivetni, hanem minden olyan területre, amely jelenleg zöldfelület, illetve be nem épített terület (potenciális zöldfelület). Továbbá, az ilyen jellegű belterületi földeken a földvédelmi járulék jóval magasabb legyen, mint a külterületen. Ezen kívül — a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény rendelkezéseivel ellentétben — akkor is meg kellene fizettetni a földvédelmi járulékot, ha az adott területen lakóépületekkel vagy egyéb módon kívánják a termőföldet, ill. beépítetlen területet felszámolni. A földvédelmi járulék megfizetésére vonatkozó minden mentességet lehetőleg fel kell számolni.

8. ábra: Átlagos földárak Európában (euróv/hektár)

Forrás: Földbróker, 2002

A Radó-Párkányi-féle módszer kötelezővé tétele a fák és cserjék értékmeghatározására — Jelenleg egy fa kivágása esetén annak pénzbeli értékét általában tűzifa értékben szokták meghatározni, ami távol áll az élő fa valóságos értékétől. Ez utóbbinak ugyanis tucatnyi olyan funkciója van, ami a tűzifáénál nagyságrendekkel értékesebb. A fák és egyéb növények valódi értéke kiszámításának módszertanát dr. Radó Dezső és munkatársai kidolgozták, majd azt dr. Párkányi Ildikó fejlesztette tovább. A módszert a Belügyminisztérium ajánlásként közzé is tette.

Az agrártermelés ökológiai alapú adóztatása — Javasoljuk a tevékenység típusától függő progresszív ökológiai adóztatást, aszerint, hogy milyen mértékben illeszkedik a környezetéhez; a földhasználat intenzitási fokának sávos, progresszív ökológiai adóztatását; a fajlagos ráfordítási szintek termőhelyek szerinti differenciált adóztatását. A keletkező bevételeket agrár-környezetgazdálkodási célokra javasoljuk fordítani.

Lefedettségi díj bevezetése — A nagy lebetonozott felületek megszüntetik a biológiai asszimilációt biztosító zöldterületeket, továbbá nem tudják a csapadékvizet elnyelni, ezért nagyobb csatornakapacitást igényelnek. Emiatt az ilyen felületek tulajdonosaira külön díjat kell kivetni a lefedettség mértékétől függően.

Az iparűzési adó csökkentése — Javasoljuk, hogy az iparűzési adót fokozatosan váltsák fel a környezeti jellegű adók. Az iparűzési adóból származó minél nagyobb bevételre való törekvés arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy egymással versengve a saját területükre csábítsák a különböző ipari és kereskedelmi létesítményeket, tekintet nélkül arra, hogy ezek mennyi zöldterületet pusztítanak el és milyen környezeti károkat okoznak. Ezért javasoljuk az iparűzési adó fokozatos csökkentését. Ezt azonban csak oly módon szabad megtenni, hogy az önkormányzatok bevételei ne csökkenjenek.

7. Az élvezeti cikkek adójának és a kulturális járuléknak az emelése

Az élvezeti cikkek jövedéki adójának a fogyasztói árindexet jóval meghaladó mértékű emelése — Az élvezeti cikkek (dohány és alkohol) jövedéki adójának az EU szintjére történő emelése azok egészségügyi és egyéb kárai miatt is indokolt, továbbá az EU-hoz való csatlakozás egyik feltétele.

A pornó-, szex- és erőszaktartalmú termékek és szolgáltatások kulturális járulékának emelése — A televízióban, a mozikban, a videofilmeken és a nyomtatott művekben is rendkívül elszaporodott az erőszak és pornográfia megjelenítése, ami pénzben is kifejezhető károkat okoz az egész társadalomnak. Ezért javasoljuk ezen termékek kulturális járulékának jelentős emelését, valamint a járulék hatékonyabb behajtását.

A hirdetések kulturális járulékának emelése — Javasoljuk a hirdetések kulturális járulékának emelését 14 százalékponttal, és az így keletkező többletbevételt teljes egészében társadalmi célú reklámra fordítani (környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmi felvilágosítás).

8. Az általános forgalmi adó módosításai

A 25%-os áfa-mérték megtartása — Az adóterhek csökkentését a munkaerőn lévő adó- és járulékterhek mérséklésével kell megoldani, nem pedig a fogyasztást sújtó 25%-os áfa-mérték csökkentésével. Amennyiben ugyanis a 25%-os áfa mértékét csökkentjük, a munkabéren lévő terheket kevésbé tudjuk mérsékelni, ami ellentmond a gazdasági ésszerűségnek és a kormány meghirdetett politikájának is.

A 12%-os áfa-mérték csökkentése — Az áfa alsó mértékének 6%-ra történő csökkentése elsősorban a mezőgazdaságnak, a környezetvédelemnek és a kultúrának kedvezne. Mivel az e körbe tartozó termékek és szolgáltatások túlnyomó része a hazai vállalkozásoktól származik, ez az intézkedés a magyar gazdaságot erősítené az importtal szemben. Az ország fizetési mérlege is javulna.

9. A külföldi cégeknek és magánszemélyeknek nyújtott támogatások rendszerének piackonform felülvizsgálata

A külföldieknek nyújtott kedvezmények vizsgálata és részletes kimutatása — A külföldi többségi tulajdonú cégek számos olyan közvetett és közvetlen kedvezményben, támogatásban részesülnek Magyarországon, ami a magyar tulajdonú cégeket egyáltalán nem, vagy csak jóval kisebb mértékben illeti meg. Ezt már az Európai Unió is erőteljesen kifogásolja. Környezetvédelmi szempontból azért is fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert egyrészt az így nyújtott támogatások gyakran a súlyosan környezetszennyező tevékenységet segítik, másrészt az ilyen jellegű támogatások csökkentésével a környezetvédelmet is többletforrásokhoz lehetne juttatni. Mindezeket a támogatásokat az éves költségvetési törvényjavaslatban számszerűen ki kell mutatni.

9. ábra: A költségvetés vámbevételeinek és a kapcsolódó áfának a kiesése a vámleépítések következtében milliárd Ft, 2000. évi áron, 1994-hez viszonyítva

Forrás: 1995., 1996., 1997., 1998., 1999. és 2000. éves költségvetési tény és előirányzat, valamint 1997: CXLVI. tv.

A vámok szintjének átfogó kezelése — Az elmúlt 10 év során a vámok túlnyomó részét leépítettük. Az ebből származó veszteségünket tudatosítani kell, mert ez jobb alkuhelyzetet biztosít nekünk a nemzetközi tárgyalásokon.

A vámkedvezmények ésszerűsítése — Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a Pénzügyminisztérium a Gazdasági Minisztériummal közösen egyedi vámkedvezményeket nyújt, mivel ezek gyakran gazdasági szempontból is ésszerűtlenek, sokszor súlyosan környezetszennyező tevékenységeket mozdítanak elő, és a korrupció melegágyai is lehetnek. Vámkedvezményeket csak az Országgyűlés állapíthasson meg, szigorúan meghatározott kritériumok alapján.

A vámszabadterületi beruházások áfájának kimutatása és rendezése — Bruttó módon ki kell mutatni a vámszabadterületi beruházások összes be nem fizetett áfáját, és csak ezt követően lehet dönteni az elengedés mértékéről és feltételeiről.

A vámérték szigorú ellenőrzése — A külföldi cégek által behozott vámáru értékét gyakran nem ellenőrzik megfelelően, így a felül-, illetve alulszámlázás (az érintett cég érdekeitől függően) általános gyakorlat. Ezt meg kell változtatni.

Az amortizáció elszámolásának felülvizsgálata — A külföldi befektetők szinte szabadon számolhatnak el amortizációt, vagyis eszközimportjukat költségként elszámolva gyakorlatilag adózatlan szabad pénzeszközhöz jutnak. Ez bújtatott adókedvezményt jelent, amit lehetőleg ki kell küszöbölni.

Az egyes nagyösszegű pénzügyi befektetéseket vonzó cégek szabályozása — A tőzsdén jegyzett cégek részvényeinek — általában rejtett — állami támogatása nagy kárt okoz az ország fizetési mérlegében. A Gazdasági Versenyhivatalnak és más állami szerveknek fel kell lépniük ez ellen.

A külföldi befektetésekkel kapcsolatos foglalkoztatás rendezése — A külföldi cégek foglalkoztatási gyakorlata sok esetben indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja ezeket. Javasoljuk a vonatkozó jogszabályok szigorítását.

A külföldiek ingatlanvásárlásának szabályozása — Az ingatlanszerzéseknek az elmúlt években kialakított túlzottan liberális szabályozása rendkívül tág értelmezési lehetőséget és szubjektív elbírálást tett lehetővé a külföldiek ingatlanvásárlása terén. Az adózás és több jogszabály szigorítása szükséges.

A külföldi többségi tulajdonú cégek egyéb címzett támogatásai — Az egyes tárcák rendelkezésére álló különféle támogatási keretekből a külföldi cégek kiemelt módon kapnak támogatást. Az önkormányzatok is számos módon nyújtanak támogatást a külföldi cégeknek, így helyi adókedvezményeket, továbbá földet és közművesítést ingyenesen vagy alacsony áron, amit a hazai vállalkozók sokkal ritkábban kapnak meg. Ezeknek a támogatásoknak a jelentős csökkentése szükséges.

10. ábra: A társasági adó mértéke az Európai Unió tagországaiban és néhány más országban

Forrás: Corporate Taxes — A Worldwide Summary. Price Waterhouse, 1996 Edition és HVG, 1999. december 11.

A társasági adó igazítása az EU szintjéhez — A társasági adó Magyarországon a legalacsonyabb akár az Európai Unió tagállamaihoz, akár a környező országokhoz viszonyítjuk. Az Európai Unió is kifogásolta az ezzel kapcsolatos hátrányos megkülönböztetéseket, így különösen azt, hogy a kis- és középvállalkozásokat terhelő társasági adó átlagosan 17%, miközben a multinacionális vállalatok részére — a kedvezmények következtében — mindössze 8%. Ezért javasoljuk a társasági adó emelését, és az így keletkező többletbevételt teljes egészében a társadalombiztosítási járulék csökkentésére kell fordítani.

A jogi szempontból megkérdőjelezhető támogatások felülvizsgálata — Az elmúlt években számos, feltehetően jogszabályellenes konkrét állami támogatás történt. Ezeket felül kell vizsgálni, az eredményt nyilvánosságra kell hozni, és ahol lehet, felelősségre-vonást kell kezdeményezni.

A tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel adóztatása — Magyarországon nincs vagyonadó, így amennyiben a tőzsdei jövedelem adómentes, az élőmunkával megszerzett jövedelem hátrányba kerül.

A monopóliumok korlátozása — Az erőfölénnyel való visszaélések elleni hatékonyabb fellépés érdekében erősíteni kell a Gazdasági Versenyhivatal működését.

A közvetítői kereskedelem felülvizsgálata — A közvetítőkön keresztüli import gyakran kedvezőtlenül hat a külkereskedelmi mérlegünkre és a hazai foglalkoztatottságra. A közvetítői kereskedelem nagymértékben kapcsolódik a feketegazdasághoz is. Ezért indokolt e tevékenység visszaszorítása jogszabályi és pénzügyi eszközökkel.

A magas kamatok felülvizsgálata — A külföldi befektetők nagyrészt támogatással szerzett profitját az itthon-tartás céljából tovább támogatják a piacinál jóval magasabb kamatokkal. Javasoljuk a jegybanki alapkamat csökkentését.

Az élet-, egészség- és környezetvédelmi előírások széles körű alkalmazása — Olyan környezet- és egészségvédelmi korlátozások bevezetését javasoljuk, amelyek révén egyrészt a hazai termelés kerül előnybe, másrészt javul a környezet állapota.

Az embargó ellentételeztetése — A délszláv háború miatti embargó következtében Magyarország mintegy 3 milliárd dollár kárt szenvedett. Javasoljuk ennek kompenzációját az érintett külföldi országok részéről, valamint Embargó Kárpótlási Alap létrehozását.

A külföldi fegyveres erőknek nyújtott adókedvezmények számszerű bemutatása — Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény jelentős új adókedvezményeket biztosít a honvédelem számára, beleértve a Magyarország területén tartózkodó külföldi fegyveres erőket is. Ezek az adómentességek ugyanakkor olyan rejtett támogatásnak minősülnek, ami véleményünk szerint ellentétes az államháztartásról szóló törvény előírásaival. Javasoljuk az összes kedvezmény pontos kimutatását az Országgyűlés részére és beszámítását a honvédelmi kiadások közé.

A külföldi tőkebefektetések elősegítése az ország számára előnyös módon — A környezetszennyező, illetve az ilyen jellegű tevékenységeket gerjesztő beruházásokat ki kell zárni a támogatottak köréből, ugyanakkor a fajlagosan magas élőmunkát és ezen belül a K+F tevékenységet tartalmazó befektetéseket célszerű előmozdítani.

10. A környezeti és gazdasági szempontból hátrányos kedvezményekkel kapcsolatos egyéb tényezők

A kedvezmények felülvizsgálata, nyilvánosságra hozatala — A rejtett támogatások egyik kedvelt módszere az általános szabály alóli különböző kivételek. Ezért ezeket jelentősen szűkíteni, szigorítani kell.

Az elkülönített állami alapok és fejezeti kezelésű előirányzatok felülvizsgálata, átláthatóbbá tétele — Az elkülönített állami alapok és a fejezeti kezelésű előirányzatok gyakran gazdaságilag alacsony hatékonyságú és környezeti szempontból káros tevékenységeket finanszíroznak. Kezelésük, pénzosztási gyakorlatuk nagyrészt átláthatatlan, ami a korrupciós lehetőségek veszélyét is növeli. Felülvizsgálatuk, tevékenységük szigorúbb szabályozása és átláthatóbbá tétele sürgető feladat.

Az állami kezességvállalás és hitelfelvétel feltételeinek szigorítása — Az elmúlt években az Országgyűlés több esetben adott lehetőséget a kormánynak "összegszerű korlátozás nélküli kezességre" állami hitelfelvételek esetén, amik egyes esetekben súlyosan környezetszennyező beruházások megvalósítását segítik elő. A felhasználandó összeg céljait meg kellene nevezni és indokolni, és a felhasználásról az Országgyűlésnek kellene döntenie.

A bankok gazdálkodási fegyelmének szigorítása — A bankok hitelkihelyezését továbbra is felelőtlenség jellemzi. A pénzügyileg túlságosan kockázatos pénzkihelyezések gyakran környezetpusztítást okozó beruházásokhoz kapcsolódnak (pl. bevásárlóközpontok).

A biztosítóintézetek gazdálkodási fegyelmének szigorítása és hatékonyságának társadalmi szintű javítása — Az állam csak az új munkahelyek létesítésére befektetett nyugdíjalapok számára nyújtson garanciát.

Az államadósság csökkentése — Az állam adósságszolgálati kötelezettségei nemcsak óriási terhet jelentenek a nemzetgazdaságnak, hanem egyúttal tulajdonképpen egy pénzszivattyút is, amely a hazai és külföldi pénztulajdonosok vagyonát a nagy többség kárára növeli.

11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerűsítését és a fekete gazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

A VPOP, az APEH, a rendőrség, a külkereskedelmi engedélyezés, a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek, az egészségügyi hatóságok és a fogyasztói érdekvédelmi intézmények érdekeltségének javítása — A feketegazdaság és a bűnözés visszaszorításának egyik leghatékonyabb eszköze, ha az erre szakosodott meglévő intézmények érdekeltségét javítjuk. Mivel ezek vezetői és személyi állománya is érdekelt egy ilyen átszervezésben, ezért az viszonylag gyorsan végrehajtható.

Egyéb intézkedések az államigazgatásban előforduló korrupció megakadályozására — A jelenleginél sokkal szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat kell megalkotni.

A környezetvédelmi és természetvédelmi biztosítékadási, valamint környezetvédelmi céltartalék-képzési kötelezettség bevezetése — A feketegazdaság, a bűnözés és a környezetszennyezés csökkentése érdekében elengedhetetlen annak előírása, hogy a vállalkozó csak olyan tevékenységre vállalkozzon, amelynek környezeti, egészségi kockázatainak fedezésére megfelelő vagyonnal vagy biztosítással rendelkezik. A vonatkozó koncepciót a Környezetvédelmi Minisztérium már elkészítette.

Betétdíjak kötelezővé és általánossá tétele — A Környezetvédelmi Minisztériumban már régóta folyik a betétdíj-rendszerre vonatkozó koncepció kidolgozása. Ezt fel kell gyorsítani és mielőbb megalkotni a szükséges jogszabályt.

A bírságok mértékének emelése — A bírságok mértéke ma már gyakran elmarad attól a szinttől, amely visszatartó hatású lenne. Különösen sürgető feladat a környezet- és természetvédelemmel, valamint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos bírságok, illetve a földvédelmi és a talajvédelmi bírság emelése.

12. Az 1—11. pontokban megjelölt intézkedések bevezetéséhez szükséges kutatási feladatok

Az egyes intézkedések részletes előzetes hatásvizsgálata — A költségvetési törvényjavaslat és hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok elfogadása előtt a társadalmi és a gazdasági hatások sokkal alaposabb és sokoldalúbb elemzésére van szükség, mint ahogyan ez eddig történt.

A külső költségek (externáliák) meghatározása — Azokat a költségeket, amelyeket nem az okozó (szennyező) fizet, külső — idegen szóval: externális — költségeknek nevezik. Ezeket a költségeket minél pontosabban ki kell mutatni és nyilvánosságra kell hozni.

Az ún. valódi fejlődési mutató hazai viszonyokra történő alkalmazása — A GDP számítás több esetben nyereségnek tüntet fel társadalmilag nem kívánatos folyamatokat, illetve környezetterhelést, ami hibás döntések meghozatalára ösztönöz. Javasoljuk a GDP mellett a "valódi fejlődési mutató", VFM (Genuine Progress Indicator, GPI) kiszámítását is.

13. A társadalmi részvétel biztosítása — A javasolt változtatások kidolgozása és elfogadtatása csak úgy képzelhető el, ha a társadalom széles köreit (civil szervezetek, a szakmai és egyéb érdekképviseletek) bevonják a döntések előkészítésébe. Ennek jogi, tudati és anyagi feltételeit egyaránt meg kell teremteni.

Összefoglalva: költségvetési javaslataink úgy kívánják erősíteni az ország versenyképességét, javítani az oktatás, a közművelődés, az egészségügy, a tudományos kutatás helyzetét és a környezet állapotát, valamint visszaszorítani a fekete gazdaságot és a bűnözést, hogy összességében nem növelik sem a központi költségvetés, sem a lakosság, sem a vállalkozások terheit. A javaslatok megvalósításának nincs gazdasági vagy technikai akadálya, és megfelelnek az Európai Unió követelményeinek is.

Összeállította: Lukács András, Pavics Lázár és Szabó Zoltán