kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Prioritási tengelyek

2002 januárjában kezdődött az uniós csatlakozásunk kötelező feltételeként előírt Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) készítésével kapcsolatos társadalmi véleményezés. Az NFT Stratégiája és az Operatív Programok a Miniszterelnöki Hivatal honlapjáról vagy a http://www.euforium.hu honlapról letölthetők. Húsz környezetvédő civil szervezet részletes véleménye és az összegezés a zöld szervezetek munkáját e téren összehangoló Magyar Természetvédők Szövetsége honlapján olvasható (www.mtvsz.hu). Ez az írás az összegezés néhány gondolatát emeli ki.


1.) A tervet nem a fejlődés időszerű nemzeti kérdései, tényleges szükségletei szabják meg, hanem az Európai Unió pénzügyi alapjaihoz való hozzáférés lehetősége. (A készítők ezt a rövid határidővel és az EU bürokrácia elvárásaival indokolták.)
2.) A fenntartható fejlődés továbbra is csak lepel a fenntarthatósággal éppen ellentétes irányba haladó növekedésorientált gazdaságfejlesztésen. Ettől válik az ember humán erőforrássá, a környezetvédelem infrastruktúrafejlesztéssé, a társadalom a versenyképesség tényezőjévé.
3.) A terv fő céljaként az életminőség javítását jelölték meg, azonban ez sajnos a gazdasági jólét szinonimájává degradálódott, holott ennél jóval többet, mást jelent (vagyis kellene hogy jelentsen). A stratégiában minden alárendelődik a szűken értelmezett, rövid távú versenyképességnek és a most divatos gazdasági célkitűzéseknek (külföldi tőke vonzása óriási támogatásokkal, beszállítói hálózat erősítése, regionális áruelosztó szerep, pénzügyi egyensúly és infláció kezelésének módja stb.). Mind a környezetvédelmi, mind a társadalmi szempontok csak akkor számítanak, ha közvetlen gazdasági érdekeket szolgálnak. Ezt a szemléletet jól tükrözi az 51. oldalon a következő mondat: A regionális fejlesztésekkel elsősorban a regionális gazdaság működéséhez, versenyképességének erősítéséhez szükséges vonzó gazdasági, szociális és környezeti feltételeket kell megteremteni, ami egyúttal a foglalkoztatási problémák megoldásához is hozzájárul."
4.) Sem a helyzetelemzésben, sem máshol nem esik szó arról, hogyan áll az ország a saját eltartó képességéhez viszonyítva, noha jól tudjuk, hogy Magyarország is lényegesen meghaladta azt. A fejlesztések általános szabályának kellene lennie, hogy az erőforrásokra nehezedő nyomást ne növeljék, hanem lehetőleg enyhítsék.
5.) Az Európai Unió legújabb stratégiai elképzelései, mint például a fenntartható fejlődés stratégiája, nem épültek be az unió gyakorlatába sem, így a strukturális alapokat nem hatják át a fenntarthatósági elvek. A magyar NFT-nél még rosszabb a helyzet, mert a környezetvédelmi szempontok sem épülnek be olyan mértékben, ahogy azt az ország érdeke megkívánná, vagy ahogy az EU azt horizontális elvként megköveteli.
6.) Határozottan ellenezzük, hogy a mostani stratégia automatikusan meghatározza az EU-támogatások felhasználását az elkövetkező tíz évre. Amennyiben csatlakozunk az Európai Unióhoz, az jelentős gazdasági, társadalmi változásokat fog hozni, amelyek kihatnak a természeti környezetre is. Kezdetben az EU fejlesztési alapjait legjobban úgy lehetne felhasználni, ha azok kizárólag a társadalom felkészülését szolgáló intézkedéseket tartalmaznának. Ilyen például a helyi közösségek fejlődésének biztosítása, a társadalom részvételre képesítése és tudatformálása, a fenntarthatóság érdekében végzett kutatás és fejlesztés, a decentralizált fejlesztési intézményrendszer megerősítése, az átlátható részvételi elvű közigazgatás és a demokrácia fejlesztése, valamint a környezeti, egészségügyi, kulturális és szociális problémák mérséklése. Ide tartozik még legalább egy idegen nyelv ismerete, az uniós pályázatokban, előírásokban történő eligazodás képessége és a nyugati vállalkozói kultúra elsajátítása (pontosság, megbízhatóság, törvénykövető magatartás). Véleményünk szerint az Unió megnyerhető lenne arra, hogy Magyarország az első három év támogatásait ilyen, technikai segítségnyújtás jellegű célokra használja fel.
7.) A legjobb megoldás az egész fejlesztési stratégia újraírása lenne a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével. Ennek kétséges a realitása, ezért véleményünket úgy fogalmaztuk meg, hogy a környezeti szempontok a jelenlegi NFT kereteibe is beilleszthetők legyenek. Ezért és a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt anyagunk nem teljesen konzisztens.
8.) Az NFT-ben a tudás alapú társadalom mint új paradigma" szerepel. Ez azonban egyáltalán nem új: az évszázadok során felhalmozott műveltség, egyetemi hagyományok, a kézműves céhek tökéletesítésre törekvése már a felvilágosodás előtt is érvényesek voltak, évszázadokon át erős volt az oktatásba vetett bizalom. Inkább ki kellene emelni ezt, ahogyan az NFT célrendszere is teszi, de előre tenni, erősségnek tartani. Az ún. info-kommunikációs technika (IKT) használata nem paradigma, csak eszköz, akármilyen erős is. — Új" paradigma inkább a fenntartható fejlődés volna, amelyet a szöveg — mint kötelezően érvényesítendőt — a horizontális alapelveknél említ.
A jövő forgatókönyvei
Hiányoznak a valós kritikai elemzések az Európai Unióhoz való csatlakozással és annak elvetésével kapcsolatban.
Fel kellene vetni a csatlakozás elmaradásával elképzelhető pozitívumokat (autonómia a monetáris politikában, az agráriumban, szabad gazdaságpolitika, az EU-nál erősebb természet- és tájvédelem érvényesülése stb.). Ezzel szemben a legjobb esetben is legfeljebb a GDP 1,5 százalékának megfelelő támogatástól esnénk el, de a gyakorlatban ekkora összegre nem számíthatunk, sőt az is előfordulhat, hogy nettó befizetővé válunk. Nemcsak a tervezés logikai szabályainak betartása miatt, hanem azért is indokolt alternatív forgatókönyvek készítése, mert a népesség nagy hányada euroszkeptikus, és nyilvánvalóan lesznek vesztesei is a csatlakozásnak.
A stratégia készítői az európai integrációra alapozzák a jövőt, ezt vélik meghatározónak az országot érintő külső hatásként. Ez ma, a globalizáció idején, rövidlátás. Az unió ugyanolyan játékszere a globalizációnak, mint Magyarország, miután a globalizáció behatolt a nemzetek lehetőségeit meghatározó nemzetgazdaságokba. A globalizálódó világban nemcsak a nemzetek polarizálódnak gazdagokra és szegényekre, hanem a nemzetek belső polarizáltsága is nő, azaz a gazdagok és szegények közötti távolság, a szociális olló nyílik egyre nagyobbra. Mi arra számítunk, hogy a globalizáció nyertesei közé fogunk tartozni az Európai Unió árnyékában. S bár ez meglehet, de egy olyan világban, ahol együttműködés és méltányosság helyett a versengés dominál, ahol nyertesek és vesztesek vannak, mint ma is, ott nincs fenntarthatóság, stabilitás és biztonság.
A Kreatív Magyarország" forgatókönyvnek nincs környezeti jövőképe, a fenntarthatóság integrálása kimerült annak emlegetésében.
Az EU tagállamai azért tesznek óriási erőfeszítéseket, hogy természeti környezetüket, minimálisra zsugorodott biológiai sokféleségüket helyreállítsák. Miért ne óvjuk meg a korábbi lassabb fejlődésünknek köszönhető természeti vagyonunkat? A hátrányos helyzetű térségek befektetésvonzó képességének növelése" mellett ezeknek a térségeknek garanciákat és eszközöket kell kapniuk a természeti értékeik megóvására.
Helytelen az a koncepció, hogy a fejlesztések sikere az ország abszorpciós képességétől függ. (Vagyis attól, hogy az EU-ból nekünk juttatott pénzekhez tudunk-e saját forrást rendelni és megfelelő minőségű pályázatokat összeállítani.) Nem a felhasznált pénz mennyiségének kellene mérvadónak lennie, hanem annak, hogy az NFT-ben kitűzött célt elértük-e. Ugyanazon probléma (hulladékkezelés, mobilitási szükséglet kielégítése) esetleg lényegesen kisebb beruházási és — a lakosságot folyamatosan sújtó — üzemeltetési költséggel is megoldható, akár hosszú távon környezetkímélőbb módon.


SWOT analízis
A SWOT analízis (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek számbavétele) táblázatai helyett szerencsésebb lett volna egy problémafa elkészítése.
Erősségek
Az anyag teljes egészében gazdasági irányultságú: 6 gazdasági erősség, 1 képzés-kutatás, 1 oktatás, 1 mezőgazdaság, 1 természeti és kulturális örökség. Aránytalanul jobban strukturált a gazdasági oldal. Természeti értékeink, biológiai sokféleségünk jelentősége jóval nagyobb az itt együttesen kezelt utolsó pontban jelzetteknél.
l Tartós gazdasági növekedés, folyamatos konvergencia
A fejlett piacgazdaságú országok jelenleg nem fenntartható pályán haladnak, tehát a konvergencia nem sorolható feltétlenül az erősségek közé. A GDP növekedése önmagában nem árul el semmit a lakosság életminőségéről, melynek megőrzése és fejlesztése volna a cél.
l Előnyös gazdaság- és közlekedés-földrajzi helyzet
A tranzit helyzet, a Helsinki-folyosók áthaladása számos környezeti problémát is okoz és fog még okozni a jövőben, tehát nem sorolható egyértelműen az erősségekhez. Még az is erősen kétséges, hogy egyáltalán hasznos-e a szűken értelmezett gazdasági fejlődéshez. A fordítókorong" szerep, vagyis az áruátrakodásból történő meggazdagodás nem hangzik túl meggyőzőnek. Inkább a nagy hozzáadott értékű, magas színvonalú, exportképes saját termelést kellene Magyarországon támogatni.
l A külföldi beruházások és a működő tőke magas aránya a gazdaságban
Az ország kiszolgáltatottságát, érzékenységét növeli, tehát nem nevezhető erősségnek.
l Erős hagyományokkal rendelkező felsőfokú elitképzés és tudományos kutatás, kreativitás, innovativitás
A magyar felsőoktatás egyre inkább a tömegképzésre állt át, ami mérhetően a minőség rovására megy. Az elit" és a kreatív" szakemberek főleg külföldön tudják kamatoztatni tudásukat. A kutató-fejlesztő bázisokat jelentős visszaesés után kellene most felfejlesztenünk, esetenként szinte a semmiből újjáélesztenünk Magyarországon.

l Folyamatosan bővül az oktatásban
résztvevők száma
Ugyanakkor ez még nem mond semmit az oktatás minőségéről. Gond az is, hogy jelentős a képzettségüknek megfelelő munkát nem találók aránya.
Kiegészítő javaslatok

l Kedvező természetföldrajzi adottságok, gazdag természeti, táji és kulturális örökség
Az ország természeti állapota lényegesen jobb, a természetvédelmi szabályozás egyes területeken erősebb az uniós átlagnál.
l A hazai tömegközlekedés állapota
Kiterjedt közlekedési hálózatunk fajlagos mutatóiban, sűrűségében, eszközhasználati szerkezetében — magas vasúti, közösségi közlekedési részarány — igen kedvező a nyugati államokhoz képest. Ez nem egy korszerűtlen, kinövendő" állapot, hanem technikai korszerűsítéssel — és nem a nyugati trendek megismétlésével, másolásával — minél több megőrzendő belőle.
Lehetőségek
l Gyorsuló területi kiegyenlítődés
Az infrastruktúra-fejlesztést követően legjobb esetben is a közép- és kisvárosok (a nagyvárosok mellett) indulnak további fejlődésnek, és ahelyett, hogy vonzáskörzetüket is fejlesztenék, a falvak további fokozott leszakadását fogják elősegíteni. A szorosabb térségi együttműködést kellene elősegíteni.
l Növekvő igény a minőségi turisztikai szolgáltatások és egyedi termékek iránt
A minőségi turizmus veszélyt jelenthet a zsúfoltságból, a túlhasználatból és a helytől idegen szolgáltatások okozta környezetminőség-romlásból eredően. Az egyedi termékek kifejlesztéséhez és piacra jutásához nagyon komoly állami segítséget kellene adni, ahhoz hasonlóan, ahogy ez több vezető EU államban történt.
l A környezettudatosság erősödése
Fontos hangsúlyozni, hogy ez akkor aknázható ki, ha elegendő választási lehetőség van, és a kormányzat erőfeszítéseket tesz a szennyező (használó, okozó) fizessen elv következetes érvényesítésére.
l A tudás alapú társadalom térhódítása
A lehetőség mellett itt veszélyt jelent a nyugati országok és multinacionális cégek agyelszívása. Vonzó lehetőségeket kell kínálni (nemcsak jövedelemben) a tehetségeknek. Nem szabad elfeledkezni a szakmájában kiváló, innovatív, világot járt (nyelveket beszélő) szakmunkás, illetve vállalkozói réteg megteremtéséről.
l A közösségi fejlesztési források bővülése
Ha a közösségi forrásokat komolyabb helyzetfelmérés nélkül, az erőforrások eltartóképességének ismerete és a fizetőképesség vizsgálata nélkül, környezetterhelő módon költjük el — ahogyan az a jelenlegi NFT tervezése során is látható —, akkor ezek a források hosszú távon nem lehetőséget, hanem veszélyt jelenthetnek számunkra.
Kiegészítő javaslatok
l Megújuló energiaforrás potenciál
Jelentős tartalékok vannak az energiahatékonyságban, az energiatakarékos életmintákban és a megújuló energiaforrások területén.
l A jelenlegi hazai fogyasztói szokások
Még esélyünk van a fogyasztás fenntarthatósági szempontoknak megfelelő irányba terelésére.


Gyengeségek
l A kis- és középvállalkozások tőkehiánya és gyenge versenyképessége
Ez a gyengeség inkább az állami adó- és támogatáspolitikának, a hazai vállalkozások védelme elmaradásának róható fel. Amíg a tőkeerős multinacionális cégek hatalmas adókedvezményeket és egyéb támogatásokat kapnak, addig a kis- és középvállalkozásokat igen bonyolult adózásra kényszerítették, és egy évtizeden át még a többször konszolidált bankrendszer sem szolgálta őket.
A kis- és középvállalkozások beszállítóvá tétele számottevően növeli a gazdasági kiszolgáltatottságot.
l K+F (kutatás és fejlesztés) célú ráfordítások és a K+F infrastruktúra alacsony szintje, a K+F szektor és a gazdaság közötti nem megfelelő kapcsolatok
Ez a pont ellentétben áll az Erősségek rész Erős hagyományokkal rendelkező felsőfokú elitképzés" alcímében foglaltakkal, ahol az szerepel, hogy A multinacionális cégek erre alapozva egyre nagyobb mértékben telepítik az országba K+F infrastruktúrájukat".
l Az információs társadalom elégtelen tárgyi és humán feltételei
A tárgyi infrastruktúra és a távközlés irracionálisan magas költségei mellett a közigazgatás és a közalkalmazottak példamutatásának hiánya is akadályozó tényező.
l A népesség csökkenése, kedvezőtlen demográfiai összetétel
Ez az érv a rendkívül kedvezőtlen foglalkoztatási mutatók ismeretében, illetve a munkaerőpiacról kiszorulók (fiatalok és 40 éven felüliek) magas aránya miatt nem állja meg a helyét.
l Hiányos közlekedési infrastruktúra
Összehasonlítva a közlekedési infrastruktúra mutatóit más területekkel, azt látjuk, hogy itt jóval kisebb most is a lemaradás. Érthetetlen, miért hisszük azt, hogy Magyarország szinte minden problémáját egy csapásra megoldaná, ha sűrű hálózatban keresztül-kasul átautózható lenne.
Pontosítandó: A közúti tranzitforgalom hatalmas terheket ró a környezetre. A vasúti hálózatnál megemlítendő a fejlesztések elmaradása.
l Jelentős környezeti terhelés, a környezetvédelmi érdekek gyenge érvényesülése
A környezeti terheléseket elsősorban drága, ún. csővégi megoldásokkal akarják csökkenteni. Hiányoznak a megelőzés, a takarékoskodás, a hatékonyság javítása, illetve a tovább- és újrahasznosítás motivációi és a szükséges háttérvállalkozások.
Az ágazati politikákból hiányzik a fenntartható fejlődés, valamint a környezeti politika integrációja iránti elkötelezettség. A jelentős környezetterheléssel járó közlekedési, mezőgazdasági, ipari, energetikai és turisztikai ágazati fejlesztésekben nem érvényesülnek kellőképpen a környezetvédelmi szempontok.
Kiegészítő javaslatok
l A felhasznált energiahordozók kedvezőtlen összetétele és a túlzott importfüggőség
Európában a földgázfelhasználásban Magyarországot csupán — a felhasználását jelentős mértékben saját kitermelésből fedező — Hollandia előzi meg. Az ország növekvő mértékben energiaimportra szorul.
l A társadalom nem ismeri az EU-csatlakozás valós hatásait
A magyar társadalom döntő része nincs tisztában az EU-csatlakozás társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaival. A közgondolkodás, a közerkölcs is sokban eltérő.
l A piaci szabályozó eszközök fejletlensége
A közösségi fejlesztések haszna elsősorban a magánvagyonokat gyarapítja, nem folyik vissza a közös alapokba. A pazarló fejlesztések (zöldmezős beruházások, alacsony hatékonyságú közműkiépítés stb.) externális költségei a társadalmat (az adófizetőket) terhelik.
Veszélyek

Ez a pont logikailag ellentmondásos, hiszen a veszélyek esetében a külső veszélyeket kell elemeznünk, s nem azokat, amelyek saját belső problémáinkból vezethetők le. (Azok gyengeségeinkhez tartoznak.) A külső veszélyek azonban mérlegelés nélkül maradnak. A globalizáció veszélyeit sokkal összetettebben kell értelmezni.
l A kedvezőtlen makrogazdasági trendek folytatódása, az ország tőkevonzó képességének további csökkenése
A külföldi tőke túl nagy aránya az ország függő helyzetét növeli. Az ország fejlődése kiszolgáltatott a tőkebefektetők befektetési stratégiájának. Ha olcsóbb célterületeket találnak, el fognak távozni tőlünk. A külföldi tőkevonzó képesség csökkenése megfelelő hazai befektetés-élénkítő gazdaságpolitikával tompítható.
l A gazdaság duális szerkezetének rögzülése
A gazdaság duális szerkezete gyengeség. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagyvállalati, nagybefektetői központokhoz való kötődése nem jelent feltétlen előnyt, tehát ennek hiánya sem egyértelmű veszély, amennyiben a helyi piacokon nem teszik versenyképtelenné őket. Jobb egy duális gazdaság, mint egy multinacionális vállalatoktól túlzottan függő kkv szektor.
Kiegészítő javaslatok
l A globális környezeti változások
A globális környezeti változások minden nemzetet kényszerhelyzetbe hozhatnak. Rá kellene döbbeni, hogy az ökológiai feltételek változásáról van szó, amely minden élőlény életesélyét befolyásolja, s amely az egész földi bioszféra átrendeződését vonja magával. Az ember ezáltal az eltartó természettel kerül egyre komolyabb konfliktusba, s ennek hátrányaival, megoldásaival kénytelen foglalkozni.
l A globalizáció
Ez az élet minden területét rövid távú, rendkívül szűken értelmezett gazdasági érdekeknek rendeli alá, mindent az azonnali pénzbevétel, a gyors jövedelmezőség oldaláról szemlél. Az országokat versengésre kényszeríti, akár szembe is állítja, tehát a politika is szorosan a gazdasági érdekek által vezéreltté válik, a nemzetállamok önrendelkezése korlátok közé szorul. Gazdaságközpontú jellegéből eredően a globalizáció a társadalmat és a környezetet is csupán mint erőforrást szemléli, és azokat kiszipolyozza. A gazdasági érdekeknek megfelelően fogyasztóivá alakítja a társadalmat, a kultúrát nemzetközi szinten homogenizálja, az emberi kapcsolatokat személytelenné, sivárrá teszi.
l Globális monetáris válság esélye
A nemzetközi pénzügyi rendszer bármikor összeomolhat, mivel a tőke természeti fedezet nélkül működik, illetve spekulatív.
l Új betegségek, baktériumrezisztencia, allergia, mentális zavarok tömegessé válása, a népesség fokozódó genetikai terheltsége, invázív fajok megjelenése.
l A népesség korstruktúrájának kiegyensúlyozatlansága.
Nemcsak a több idős ember, hanem a több gyermek is társadalmi zavarokat eredményez, ha a korfa deformálódott.
l Az USA gazdasági recessziója, s kiterjedő konfliktusai az arab világgal, annak esélye, hogy Magyarország is háborúba keveredhet a NATO oldalán.
Az NFT stratégiája
A fenntartható fejlődés a folytonosan jobb szociális lét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó képességet meghaladó módon növekednénk." (Herman Daly) Ebben a rendszerben a szociális jólét a cél, a gazdaság az eszköz és a környezet a feltétel. Jelenleg a világban (és az NFT stratégiájában is) ez a viszonyrendszer felborult, a gazdaság öncéllá vált, melynek eszközei a társadalom és a környezet.
A fenntartható fejlődést szolgáló egyik leghatékonyabb horizontális alapelv, a megelőzés, nem jelenik meg sehol a stratégiában. Az összes fejlesztés eredményességét mérni kellene ennek alapján (hulladékok, szennyezések csökkentése, természeti területek fogyásának megállítása, tiszta technológiák aránya, energiatakarékosság, szállítási igények mérséklése stb.) Különösen szembetűnő a megelőzés elvének hiánya az egészségügyi fejezetben. A beavatkozások mind az egészségügyi infrastruktúra mechanikusan értelmezett javítására irányulnak. Az egyéb területeken javasolt intézkedések pedig tovább fogják rontani a társadalom egészségi állapotát a verseny erősödése által követelt önemésztő munkatempó, életvitel, valamint a növekvő környezetterhelések következtében.
A Nemzeti Fejlesztési Terv Stratégiája öt, ún. prioritási tengelyen (PT) keresztül valósul meg. (Jó lenne, ha az EU-fogalmakat a nyelvészek magyarítanák, és nem a sokszor nehezen értelmezhető tükörfordítások kerülnének be a szövegekbe.) Ennek alapján készült el az öt ún. Operatív program (OP): Humánerőforrás-fejlesztés, Gazdasági Versenyképesség, Környezetvédelem és Infrastruktúra, Agrár- és Vidékfejlesztés, Regionális PT illetve OP.
Prioritási tengelyek
Gazdasági versenyképesség PT
A gazdasági versenyképesség növelése érdekében a minőségi turizmus által kínált lehetőségeket is ki kell aknázni, amelyeket a gazdag természeti és kulturális örökségre lehet építeni. Magyarország területének kb. 4,5 százalékán találhatók olyan élőhelyek, amelyek megfelelnek a természetes jelzőnek. Ezeken a helyeken a védelemnek, nem pedig a használatnak kell elsőbbséget adni. Ezek utolsó természeti tartalékaink, olyan génrezervátumok, amelyek jelentősége nemzetközi.

A befektetés-ösztönzéseknek arra kell irányulniuk, hogy a helyben megtermelt pénzt helyben lehessen befektetni. A csak a külföldi tőkére való koncentrálás a gazdaság sérülékenységének veszélyét növeli. A helyi emberek befektetései sokkal inkább segítik a gazdasági erősödést, és a helyismeretnek köszönhetően, a helyi értékeknek való elkötelezettség révén jobban megfelelnek a fenntarthatóság elveinek. Ma a kisemberek a befektetési lehetőségek hiánya és a negatív betéti kamatok miatt gyakran pazarlóan fogyasztanak. Ez — részben a kialakult kereskedelmi hálózatok miatt — nem a hazai kkv-k fejlődését segíti elő.
K+F és innováció
A stratégia a gazdaság tartós növekedésének biztosításához szükséges egyes nemzetgazdasági jelentőségű szakterületek K+F tevékenységét kívánja kiemelten kezelni. Fontos megemlíteni, hogy eddig is számos problémát okozott az emberiségnek, hogy a hurráoptimizmus, az azonnali alkalmazás gazdasági kényszere miatt kellően nem mérlegelt fejlesztések kerültek alkalmazásra (nukleáris alkalmazások, bizonyos gyógyszerek, génkezelt szervezetek, bizonyos növényvédő szerek stb.). Az óvatosság elve alapján abban az esetben szabad csak új területeket támogatni, ha párhuzamosan a környezeti-egészségügyi-társadalmi hatások kutatása is folyik.
Sajátos, hogy társadalomtudományi kutatások egyáltalán nem kerülnek említésre, holott a humán erőforrást" számos helyen említjük, mint fejlesztendőt.
Környezetvédelem és infrastruktúra PT
A társadalom egészségének alapfeltétele a környezet egészsége. A gazdasági versenyképességet nem rontja, hanem javítja a legjobb elérhető technológiáknak (BAT) való megfelelés vagy a hulladékminimalizálás, az anyag- és energiaintenzitás csökkentése. A kiegyensúlyozott térségfejlődés feltétele az ökológiai tényezők figyelembevétele. Ezek azok a területek, ahol a környezeti szempontok integrációja erősítheti a gazdaságot. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy szembe nézzünk azokkal a tényekkel, ahol kibékíthetetlen ellentét tátong a környezeti és használati célok között. Ilyenek a közlekedési infrastruktúra további növelése, az extenzív területhasználati igények, s sajátos módon a környezetvédelmi infrastruktúra (szennyvíz- és hulladékkezelés) szokásos módon" történő kialakítása is.
Ezekre is van azonban megoldás, amely strukturális válaszokat, és nem fejlesztéseket" igényel. Például a közlekedési gondok fokozódása tipikusan strukturális kérdés, amely a globalizációból következő mobilizációs igényekből vezethető le, s megoldása nem a közlekedési hálózatok korlátlan fejlesztésében van, hanem a helyi gazdaságok megerősítésében és a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok előtérbe helyezésével.
Olyan fejlesztésekre van szükség, amelyek elősegítik a kedvező természeti adottságok fenntartható használatát."
Az anyag nem tér ki a kedvezőtlen adottságok kezelésére. Ezek, mint a belvíz, az árvíz ellen nyilván védekezni kell. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a természetben nincs eleve kedvező vagy kedvezőtlen adottság, csak rosszul alkalmazkodott ember vagy rossz környezeti viszonyulás. Nem a lejtőt kell elbontani az erózió miatt, hanem nem kell kitenni az eróziónak. Nem lecsapolni kell a mély fekvésű, nedves területeket, hanem megfelelően hasznosítani. Nem a folyók öntésterületére kell építkezni, hanem ártól védett helyekre. Ne a természetre kenjük azt, amit az ember elrontott, vagy elfelejtett megfelelően használni!

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése: Az anyag az infrastruktúrafejlesztés terén a két legszennyezőbb közlekedési mód, a légi és a közúti közlekedés támogatását javasolja. Ez ellentétes az ugyanezen prioritási tengelyen belül megfogalmazott környezetvédelmi célokkal. A vasúti közlekedésről épp csak említés történik, míg a hajózás fejlesztéséről szó sem esik.
A közútfejlesztés állítólag egyes gazdasági célokat támogat, azonban aligha vitatható, hogy ugyanakkora összeget más célokra befektetve, jóval eredményesebben lehetne a gazdaságot támogatni. Ugyanakkor az OP szinte semmit nem mond a társadalmi oldalról. A tömegközlekedésről is csak a regionális központok és Budapest viszonylatában esik szó, a kistelepülések elérhetőségéről például nem. Megjegyezzük, hogy némely esetben az el nem érhetőség kifejezetten előny is lehet, például a zsáktelepülések kihasználatlan potenciálja a nyugodtságot igénylő szelíd turizmusra és a biodiverzitás megóvására.

Magyarország természetföldrajzi adottságai a vízi infrastruktúrának a természeti adottságokat tiszteletben tartó fejlesztését is indokolják. A teher- és személyszállítás mellett fontos a nem motorizált sport- és kishajózás infrastruktúrájának fejlesztése.
Javasoljuk a regionális repülőterek fejlesztésének kihúzását az anyagból, valamint a prioritásokat felcserélni, és a vasúti közlekedésre, illetőleg kombinált szállításra helyezni a hangsúlyt a közúti közlekedés fejlesztése helyett.
Agrár- és vidékfejlesztés PT
Sajátos megközelítés, hogy a vidékfejlesztés elé emeli a stratégia az agrárgazdaság fejlesztését. A vidékfejlesztésnek a vidéki közösségek fejlődését kell jelentenie, ez a nagyobb halmaz, s nem az agrárgazdaság. A vidék nemcsak a fejlődési potenciálját tekintve sokféle, hanem agrárökológiai, termőhelyi adottságai szerint is változatos. Az országról általában elmondható, hogy jó agrárgazdálkodási feltételekkel rendelkezik, ám ha már fejleszteni akarunk, akkor ezt a megállapítást a helynek megfelelően árnyalni kell. Jól tudhatjuk, hogy számos olyan terület van, ahol a vidéknek nem az agrárgazdálkodás a kibontakozási esélye, s ezeken a helyeken nem sokra fognak menni a megjelölt prioritásokkal. Az pedig nyilván nem fenntartható, hogy az ilyen adottságú területeken az európai támogatásokból éljenek az emberek (mint ahogy ez számos EU-s országban gyakorlat).
Mit jelent az agrárgazdaság modernizációja, a versenyképes alapanyag termelése? A stratégia azt sugallja, hogy ez a mezőgazdaság intenzitásának növelését jelenti, a versenyképesség pedig a nagy piacok felé történő egyértelmű orientációt. Ebben a megközelítésben viszont nem látható a környezeti, fenntarthatósági célkitűzések horizontális integrációja, sem ezeknek a kérdéseknek a feltárása.

Az OP-ban szerepel az alábbi mondat: Segíteni kell, hogy a térségi innovációs központok és agglomerációik, valamint Budapest és vonzáskörzetének fejlődése tovább gyorsuljon, és a megerősödő fejlesztési tengelyek mind nagyobb területeken segítsék elő az ország több térségének gyorsabb fejlődését."
Ennek nincs fenntarthatósági megfontolása. Fejlődni mindig csak valamilyen forrásból lehet. Ez lehet természeti erőforrások bősége, tőke, tudás, piac stb. Ezeket valahonnan el kell, ki kell sajátítani. Az egyenetlen fejlettség mindig valamilyen kisajátításból táplálkozik. Jól követhető ez a folyamat a globalizációban. A multinacionális cégek többek között az olcsó erőforrásokat és a helyi piacokat sajátítják ki, természetesen a helyi árutermelők, kereskedők kárára. A fejlődési tengelyek mindig szegényedő hátországot hagynak, mert onnan szívják el a fejlődéshez szükséges forrásokat, a szegénységből még azt a kis pénzt is kiszipolyozzák, ami ott keletkezik. A fenntarthatóság feltétele olyan állapot, amikor ugyanannyi tőke, áru stb. áramlik be egy térségbe, mint amennyi onnan kiáramlik. A kiegyensúlyozott területi fejlettségnek ez alapvető szükséglete.
A fejlődési tengelyek elszívó hatása jól megmutatkozik a fejlesztési források kihelyezésének gyakorlatában is. Hiába szeretnénk több forrást biztosítani a hátrányos helyzetű térségeknek, ha azoknak nincs pénzfelvevő képességük. Ezért a források a már eleve fejlett térségekbe vándorolnak.
Mindez eleve ellentmondásban van a vidékfejlesztési célkitűzésekkel. A vidék nem egységes. Valóban felfűződnek vidéki területek fejlődési tengelyekre, ám a távoli vidék" hátránya halmozódik. Amennyiben a fejlődési tengelyeket" ma már olcsó, globális árukkal látják el, a vidék árutermelő aktivitására nincs szükség. Ebben az esetben a vidékfejlesztés könyöradományok juttatását jelenti a vidéknek, hogy az ott élő népességet, amely már többszörösen kontraszelektált, helyben lehessen tartani. Ha a vidék elveszíti piacát, sőt maga is a külső piac fogyasztójává válik, ha a vidék még fejlődésre képes lakosságát elszívják a fejlődési tengelyek, akkor a vidék behozhatatlan hátrányt szenved.
Javasoljuk az integrált ökológiai tájgazdálkodás elsőbbségét a vidékfejlesztésben, ami azt jelenti, hogy a tájban érdekeltek mindennemű tevékenységüket összehangoltan végzik, legyen az mezőgazdasági, erdőgazdasági, turisztikai, bányászati, település célú, védelmi stb. hasznosítás. Az integráltságnak kell elsőbbséget biztosítani, s nem a homogén struktúrák felé közelíteni. Az integráltság fejleszti az együttműködést, a tudást, növeli és nem csökkenti a táji és ökológiai potenciálokat, s az együttműködésen keresztül fejleszti a helyi közösséget, piacot is.
Az élelmiszer-feldolgozás modernizálásához című fejlesztendő területnél is tetten érhető a Nemzeti Fejlesztési Terven végigvonuló gondolat: a külföldi tőke minél nagyobb arányú bevonására való törekvés. A hazai élelmiszer-feldolgozás az első területek között volt, ahová a külföldi tőke bevonult, és fejlesztéseket eszközölt. Ennek ellenére, mint azt a Stratégia megállapítja, egyes ágazatokban még mindig jelentős hiányosságok figyelhetők meg". Tíz-tizenkét éve vették át ezeket a vállalatokat a multinacionális, tőkeerős cégek, és nem tudták elérni a színvonal felzárkóztatását. Ezt elgondolkodtatónak tartjuk.

Az anyaggal kapcsolatban mindenütt hiányolt ágazati együttműködés, a egymásrahatások kihasználásának példája lehetne az élelmiszer-feldolgozás és a népegészségügyi programok összekapcsolása. Magyarország kiváló adottságai ellenére a lakosság zömében magas energia- és adalékanyagtartalmú, egészségtelen élelmiszereket fogyaszt, és ebben igen nagy szerepe van a boltokba kerülő és agyonreklámozott élelmiszerkínálatnak, és az ebből a szempontból nem megfelelő közétkeztetésnek.
Beliczay Erzsébet

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.