A GATE Zöld Klub Egyesület és a Tölgy Természetvédelmi Egyesület ellenzi a TESCO áruház megépítését Gödöllőn, és egyúttal a következőkre kívánja felhívni a lakosság és a döntéshozók figyelmét:

• A környék kisebb boltjainak forgalma várhatóan jelentősen csökkenni fog, majd teljesen meg is szűnik. E tendenciát mutatja az a tény, hogy míg Magyarországon 1995-ben közel 60 ezer üzletet tartottak nyilván, addig ez a szám 2001-re 24 ezer alá csökkent. Jelenleg a boltok 5 százaléka bonyolítja le az élelmiszerforgalom 43 százalékát.
• Az áruházban ugyan létesülnek újabb munkahelyek, de ezek száma nem éri el a környék boltjainak bezárásából adódó elbocsátottak számát (hiszen ugyanannyi vásárló kiszolgálásához egy bevásárlóközpontban kevesebb munkaerő szükséges, mint kis boltokban): szakmai tanulmányok szerint egy munkahely létesítésére kettő elbocsátott dolgozó jut. Végső soron tehát a városban nő a munkanélküliség.
• A közeli kisebb boltok megszűnésével a bevásárlás (tehát nemcsak a heti nagy, hanem a mindennapi is) többnyire csak autóval végezhető. Az idősebbek, az autóval nem rendelkezők és a mozgásukban korlátozottak kénytelenek fárasztóbb, nagyobb utat megtenni, hogy bevásárolhassanak.
• A bevásárlóközpontokban személytelenné válik a vevő-eladó kapcsolat.
• Fokozatosan családi programmá válik a hétvégi bevásárlás, gyakori lehet (sőt, akár szenvedély-betegséggé válhat) az esti- éjszakai vásárolgatás, csökkentve amúgy sem sok szabadidőnket.
• A város közlekedési terhelése — ami már most is igen jelentős az M3-ast elkerülő személyi és teheráru-forgalom következtében — tovább növekszik. Úgy tűnik, ezzel a Tesco szakemberei is számolnak, mivel az érintett területen sávszélesítést terveznek. Ez azonban nem jelent forgalomcsökkenést.
• Megszűnik a környéken lakók esti és hétvégi nyugalma az éjszakába nyúló állandó forgalom miatt.
• Ugyan 10 ezer négyzetméternyi új zöldfelület létesítését ígéri a Tesco — ami szinte képtelenség, hiszen ehhez ugyanennyi lebetonozott, beépített felületet fel kell számolni —, a bevásárlótér és a parkoló a jelenleg meglévő, élő zöldfelületek rovására épülnek.
• Az amúgy is kis vízhozammal küzdő Rákos-patak egyik fő tápláló mellékvize a szóban forgó területen folyik keresztül. E gyűjtőterületet beépítve és leaszfaltozva felborul a környék vízgazdálkodása (megváltozik a mikroklíma), hiszen a csapadékvíz ezután nem a patakba, hanem a közcsatorna-hálózatba jut.
• Az ipari—kereskedelmi jelleg erősödése, valamint a fokozott környezeti (zaj, levegő) szennyezettség következtében a környező ingatlanok értéke jelentősen csökken.
• A centrumok alacsony áraikkal hirdetik magukat. Áraik valóban kedvezőek, ha a budapesti árakhoz mérjük őket. Ez azonban nem mondható el akkor, ha valamely vidéki város áraihoz viszonyítunk.
• Ha a forgalmazott áruk minőségét is figyelembe vesszük, egyértelmű, hogy azonos (esetleg bizonyos cikkek tekintetében alacsonyabb) áron gyengébb minőségű terméket kapunk.
• Mivel a nagy áruházláncok beszállítói kizárólag a nagy mennyiségben termelők közül kerülnek ki, a kistermelők árueladási lehetőségei jelentősen csökkennek a városban és környékén (a kisebb élelmiszerüzletek tönkremenetelével egyidejűleg).
• A régiót tekintve teljesnek mondható a bevásárlóközpontokkal való telítettség: dunakeszi Auchan, kerepestarcsai Auchan Liget, fóti Cora és Metro, gödöllői Penny Market stb. Magyarországon egyébként már most nagyobb az egy lakosra jutó hipermarketek — négyzetméterben számolt — nagysága, mint számos EU-tagországban.
• A városi önkormányzat jelentős többlet adóbevételt emleget. Ezzel szemben azonban számolni kell a bezárni kényszerülő boltok miatt fellépő iparűzési adó csökkenésével, valamint a növekvő munkanélküliséggel. Több településen máris az tapasztalható, hogy az így létrejött többlet adóbevételeket arra használják fel, hogy biztosítsák ezeknek a létesítményeknek a működési feltételeit (például utak építése, bővítése), valamint hogy mérsékeljék az általuk okozott károkat (például záportározók, zajvédő falak építése). Nem keveset fizet azonban a lakosság közvetlenül is: házaik állapotának romlásával, lakókörnyezetük kedvezőtlenebbé válásával és nyugalmuk megszűnésével, továbbá mindezek következményeként egészségük károsodásával is.
• A Tesco szabványos építési arculata semmilyen város képébe nem illeszkedik.
• E bevásárlóközpontok felépítése számos EU-tagország szabályozásával nem egyeztethető össze. A Tesco ezért sietteti az engedélyezési eljárást az EU-csatlakozás előtt.
• Az ilyen jellegű bevásárlóközpontok létesítése nem jelent fejlődést és egyetlen fejlesztési politikába sem illeszthető be. Erre már az Európai Unió arculatának alakításában kulcsszerepet játszó Jacques Chirac francia államfő is felhívta a figyelmet: „Elszaporodásuk elhibázott döntés volt, csökkentik a foglalkoztatottságot, rontják az életminőséget, rombolják a környezetet és a városképet. Terjedésüknek véget kell vetni, ma már nem számítanak korszerű kereskedelmi formának." (HVG 1996. ápr. 27. 49. oldal

Vácott a lakossági tiltakozás meghiúsította a Tesco hipermarket megépítését. Most a gödöllőieken a sor, hogy kinyilvánítsák: ne adjunk helyt környezetünk, életterünk és mindennapi szokásaink ilyen mértékű átalakításának!