kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
... és Magyarországon?


Természetesen nem kell Amerikába menni, hogy példákat lássunk arról, miként képviseltetik magukat az iskolákban a vállalati érdekek. Elég az iskolatejre gondolnunk, ami látszólag a gyermekek érdekében jött létre. Ebben az esetben viszont el kell gondolkodnunk, hogy vajon miért a drága TetraPak dobozokban jutnak hozzá a tejhez, miért nem nagyobb tételben kapja meg az iskola, hogy a gyerekek a saját poharukban fogyasszák. A közvetlen üzleti haszon mellett valószínűleg sokkal nagyobb érték a csomagolóanyag-gyártóknak, hogy a gyerekeket már idejekorán rászoktatják a dobozos italok fogyasztására.
Egy pedagógus kolléganőm elmondta, hogy sok iskolában már italautomatákból juthatnak hozzá a gyerekek az alumíniumdobozos üdítőitalokhoz, amelyek az amerikai multiknak nem éppen egészséges termékei. Ez egy egyesített ellenpropaganda mind az egészséges életmódra neveléssel, mind a környezetvédelmi neveléssel szemben, viszont kiválóan alkalmas a fogyasztói szokások mély rögzüléséhez. Van, ahol a környezeti nevelést aludoboz-préselővel juttatják tévútra: lehet nyugodtan szemetet termelni, ha egy kicsit összelapítjuk, máris környezetet védünk.
Sok cég úgy reklámozza magát az iskolákban, hogy pályázatot hirdet a gyerekek részére, például rajzpályázatot, amelyen számítógépet nyerhetnek az iskolájuknak. A pályázatot jó nagy plakáton hirdeti meg, így az iskola folyosóján viríthat a multinacionális cég emblémája.
Ami a természet kihasználásának szemléletét illeti, jól emlékszem, hogy gyerekkoromban káros és hasznos állatokról tanultunk, nem pedig egyszerűen állatokról. A környezetismereti munkafüzetben a tehén és a sertés rajzán az egyes testrészektől nyilak mutattak a belőle készülő termékek irányába. Pedig akkor elvileg még nem fogyasztói szemléletet plántáltak belénk — vagy mégis?
Susánszky Ferenc kollégám a következőkről számolt be: „Az óvodában azt mondta az óvónéni a kisfiamnak — aki vegetáriánus —, hogy «Isten azért teremtette a malacot meg a bocit, hogy az emberek megegyék». A kérdést nem volt hajlandó velem megbeszélni, azt mondta, hogy a gyerekeket az iskolára kell előkészíteni, és ott az állatok hasznosságát tanulják.
Egy ismerős tanító elmondta, hogy tényleg ma is azt tanulják még a gyerekek, hogy például a disznó hasznos, mert van sonkája, bőre, zsírja stb. Az élőlényekhez való ilyen viszonyulás nem egészséges. A gyerekek azt tanulják, hogy vannak hasznos és káros állatok, növények. Ez nagyon egyoldalú tájékoztatás.
Ezek persze lobbiérdekek is, de sokkal többről van szó. Azt a hozzáállást alakítják ki a fiatalokban, hogy szűklátókörűen csak a saját érdekeiket tartsák szem előtt, hogy a számukra való hasznosság felmentést ad a pusztításra."
Ezek szerint nem sok szemléletbeli változás történt az utóbbi időben, pedig az új tantervi előírások szerint a környezetvédelemnek a tantervek fölött áthatoló hálóként kellene jelen lenniük a tananyagban. Ez persze akkor fog érvényesülni, ha a pedagógusok is érett környezetvédelmi szemlélettel rendelkeznek majd. Akkor talán az italos automaták helyett szelekív hulladékgyűjtő edények szerepelnek majd, és a gyerekek hozzájuthatnak nagy kiszerelésű, környezetbarát csomagolású tejhez és gyümölcsléhez.

Mikola Klára


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.