kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Konferencia az autómentes városokról

A civil környezetvédő szervezetek idén Prágában rendezték meg — immár harmadik — konferenciájukat az autómentes városokról. A világ különböző országaiból érkezett több mint 60 résztvevő arról számolt be, hogy egyre terjed az a mozgalom, amely vissza kívánja adni az utcákat, a közterületeket az embereknek.

A konferencia fő szervezője a prágai székhelyű Autóromboló Hálózat (Car Busters Network) volt, amely a nevével ellentétben igencsak békés eszközöket használ céljai elérésére. Rendezvényeket, látványos felvonulásokat tartanak, tájékoztató anyagokat készítenek, folyóiratot adnak ki, beszélgetéseket folytatnak a döntéshozókkal.
Az első napon a konferencia résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták meg egymás beszámolóit, amelyekből itt csak egy rövid ízelítőt adunk. Guszljana Kartyusova, egy fiatal jogász, a Greenpeace oroszországi tagozatának munkatársa elmondta, hogy nemrég Moszkva még sokkal kellemesebb hely volt. Az utóbbi években azonban a zöldterületeket, a fákat gyorsuló ütemben falják fel az utak és parkolók. A lakosság egyre gyakrabban fordul hozzájuk tanácsért, jogi segítségnyújtásért. Ezt meg is adják, de sajnos nem sok sikerrel. A bírók gyakran félnek fellépni a környezetpusztítókkal szemben még akkor is, ha a jogszabályok ezt írják elő. Azonban abban sincs sok köszönet, amikor a bíróság a helyi lakosság javára ítél — semmivel sem tudják ugyanis kikényszeríteni az ítéletek végrehajtását.
Valerij Tyihonov, a „Moszkvaiak a villamosért" szervezet aktivistája arról tájékoztatott, hogy szervezetük a tömegközlekedés romlásának megakadályozásáért, a villamosvonalak megtartásáért küzd az egyre erősebb autós érdekcsoportokkal szemben, és nem is eredménytelenül (erről bővebben oroszul és angolul a http://www.tram.ruz.net honlapon olvashatunk).
Marcin Hyla országa egyik legnagyobb környezetvédő civil szervezetének, a Lengyel Ökológiai Klubnak a képviseletében elmondta, hogy a Globális Környezetvédelmi Alap támogatásával 2,5 millió dolláros költséggel Gdanskban összesen 70 kilométernyi mellékutcán vezetnek be forgalomcsillapítást, és az egész várost átszövő kerékpáros úthálózatot építenek ki. Desziszlava Sztojanova arról tájékoztatott, hogy „A Földért" (Za Zamjata) nevű bolgár szervezet Szófiában rendszeresen kerékpáros megmozdulásokat szervez, aminek eredményeként egyre többen ismerik fel ennek a közlekedési módnak a jelentőségét. Három horvát fiatal beszámolója szerint hasonló tevékenységet folytat Zöld Akció nevű szervezetük Zágrábban. Jan Bergen kerékpáros küldöncként dolgozva mutat személyes példát Bécsben a környezetbarát közlekedésre, de ezen felül több civil szervezet ilyen célú kampányát is segíti.
Peter Andrews, az angliai Cycle West nevű civil szervezet igazgatója arról beszélt, ők miként segítenek minden korosztályt abban, hogy kedvük támadjon a rendszeres kerékpár-használatra. Az amerikai David Ceaser azon dolgozik, hogy létrehozza az Egyesült Államok első autómentes városát — erről már szép honlapot állítottak össze (www.carfreecity.us), a gyakorlati kivitelezés azonban kissé nehezebbnek bizonyult... A Berkeley-i Környezetbarát és Biztonságos Közlekedésért Csoport, amelyet Rob Wrenn képviselt a konferencián, pedig azt szeretné elérni, hogy városuk 3,5 millió dollárt új parkolóhelyek létesítése helyett a gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés feltételeinek javítására fordítson. A Levegő Munkacsoport képviselője beszámolójának különösen azt a részét övezte élénk érdeklődés, amely arról szólt, miként dolgoztunk ki és írtunk alá együttműködési megállapodást a budapesti főpolgármester-jelöltekkel.
A konferencia második napján neves szakemberek előadásait hallhattuk a város egyik mozijában, ahol nagy számban voltak jelen a sajtó munkatársai és a helyi civil szervezetek képviselői. Első előadóként Oscar Edmundo Diaz szólalt fel, aki 1998 és 2001 között Bogotában egy olyan terv megvalósításának egyik fő szervezője volt, amelyet sokan az elmúlt évtizedek legjelentősebb városi közlekedésfejlesztéseként tartanak számon (ld. a Lélegzet 2002/09. számát!). Korábban Bogotá nap mint nap a hatalmas dugóktól, rossz levegőtől és a teljesen megbízhatatlan közlekedéstől szenvedett. Enrique Penalosa polgármesterré választása után viszont Kolumbia 7 millió lakosú fővárosában mindössze három év alatt a világ egyik leghatékonyabb közlekedési rendszerét alakították ki: létrehozták Latin-Amerika leghosszabb, 250 kilométeres kerékpáros hálózatát, világszínvonalú autóbusz-viszonylatokat az egyéb forgalomtól teljesen elválasztott sávokon, és a világ leghosszabb, 17 kilométeres gyalogos utcáját, továbbá több száz kilométer járdát építettek ki. Oscar Edmundo Diaz elmondta, hogy a forrásokat mindehhez a meglévő költségvetési pénzek átcsoportosításával biztosították — azokból az összegekből, amelyeket eredetileg nagy forgalmú autóutak építésére irányoztak elő. Arról is beszámolt, hogy Bogotában autómentes minden vasárnap: sok utcát lezárnak a gépjármű-forgalom elől. Ennek főpróbáját még 2000 februárjában tartották, amikor egy napra 350 négyzetkilométeres területen megtiltották az autók használatát (összehasonlításképpen: Budapest területe 525 négyzetkilométer — a Szerk.). „Ekkor 800 ezer személyautót hagytak otthon a tulajdonosaik, és másfél millióan ültek kerékpárra" — hangsúlyozta az előadó.
A dániai Lars Gemzoe professzor, akinek könyvei a világ számos nyelvén jelentek már meg, a közterületekről tartott előadást. Konkrét példák sorával mutatott rá arra, hogy a káros jelenségek mellett világszerte egyre több a jó példa van arra is, miként kell a közterületeket úgy kialakítani, hogy az emberek jól érezzék magukat a városokban, legyen megfelelő lehetőség helyben a kikapcsolódásra, a társas életre. Álláspontja szerint a várostervezők és a városok vezetőinek egyik legfontosabb feladata, hogy kellemes, jól kialakított és egymással összefüggő közterületeket biztosítsanak az emberek részére.
Az amerikai Randy Ghent, a Car Busters Hálózat egyik alapítója a marokkói Fez példáján szemléltette, miként létezhet a mai korban egy autómentes város. A 160 ezer lakosú település keskeny utcái nem teszik lehetővé a gépjárművek használatát. Mégis rendkívül élénk gazdasági élet folyik itt, a társasági életről nem is beszélve: a lakosok között rendkívül szoros a kapcsolat, semmi jele a mai nyugati városokban tapasztalható nagyfokú elidegenedésnek. Ezt az is elősegíti, hogy a gyerekek már egész kicsi koruktól egész nap az utcán játszhatnak anélkül, hogy a szüleiknek aggódniuk kellene a biztonságuk miatt. Az áruszállítást kézikocsikkal, illetve szamarak és öszvérek segítségével oldják meg.

John Whitelegg, a Liverpooli Egyetem professzora előadásában rámutatott, hogy a nyugati országok közlekedési rendszere egyértelműen kudarcot vallott: rendkívül költséges, és soha nem tudja kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket saját maga gerjeszt. Ráadásul tönkreteszi a közösségeket, mérgezi az embereket, és afelé tart, hogy lakhatatlanná teszi az egész Földünket. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez a jelenség nem elkerülhetetlen sorscsapás. A szükséges változtatás érdekében mielőbb be kell építeni az árakba mindazokat a költségeket, amelyeket jelenleg nem fizetnek meg a közlekedés használói. (Követendő példaként említette a londoni torlódási díjat, valamint a teherautókra kivetett németországi útdíjat.) Az egyes települések, országok és az Európai Unió szintjén is gyökeres váltásra van szükség a források felhasználása tekintetében, amelyeket a környezeti szempontból fenntartható közlekedési módokra kell átcsoportosítani. Óvott a közforgalmú közlekedés magánosításától, mivel az angliai tapasztalatok e tekintetben rendkívül kedvezőtlennek bizonyultak.
Kirstin Miller, a kaliforniai Ökováros-építők (Ecocity Builders) nevű civil szervezet programigazgatója előadásában elmondta, hogy 30 éve kutatják a környezetbarát települések kialakításának lehetőségeit. Küzdenek a városi terjeszkedés ellen — bár eddig nem sok sikerrel. Egy jelentős eredményük, hogy sikerült felszámoltatniuk egy városszéli bevásárlóközpont, annak hatalmas parkolóját, és a területet visszaadták a természetnek: ma már egy kedves tavacskát találhatnak ott az arra járók.

J. H. Crawford amerikai szociológus arról beszélt, miként kellene kialakítani az autómentes városokat (erről angolul részletes anyagok találhatók a honlapján: http://www.carfree.com). A világ különböző országaiban található számos városrész konkrét esetét ismertette, sőt egy egész várost, Velencét is példaként hozta fel.
A konferencia további három napján a résztvevők megvitatták, miként lehetne az autómentes mozgalmat minél hatékonyabban széles körben elterjeszteni. Közben számos egyéb programra is sor került: köztük egy látogatásra Prága polgármesterénél és egy kerékpáros felvonulásra.
Lukács András
A konferenciáról és a Car Busters tevékenységéről a http://www.carbusters.org honlapon angolul részletes tájékoztatás található.

Lukács András


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.