Az állami erdõgazdasági társaságok éves beszámolói alapján az erdészeti gazdaságok üzleti tevékenységének éves összeredménye 2 milliárd forint körül forog. Mivel a 2002. évi adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de a 2000-es és 2001-es adatok között lényeges eltérés nem mutatkozott, így az eredmény stagnálásából indulhatunk ki. Tehát a jelenlegi támogatáson felül 2 milliárd forint az az összeg, amellyel kiválthatók lennének az állami erdõgazdaságok profitorientált gazdálkodásából származó káros környezeti hatások. Az állami erdõk ökológiai, védelmi és közjóléti funkciójának érvényesülése hozzájárulna a helyi lakosság életszínvonalának emeléséhez, a turizmus és idegenforgalom fellendüléséhez, valamint a társadalom egészségügyi kiadásainak csökkenéséhez.

A társadalmi tulajdonban lévő erdõk kezeléséhez megfelelõ cél- és eszközrendszer kialakítására van szükség. A természetvédelmi és társadalmi elvárások messzemenõ teljesítése érdekében ezeket az erdõket állami kézben tartva, és a fenti célok szerint kell mûködtetni. A mûködtetés alapját részben fedezi a fatermelésbõl származó árbevétel, részben állami megbízásként költségvetési forrásból kell fedezni. Ez utóbbi, mintegy 6 milliárd forintra becsült összeget részletesen megfogalmazott és ellenõrzött kezelési szerzõdéseken keresztül kell az erdõgazdálkodókhoz juttatni. Ez a feladatfinanszírozási rendszer biztosítja a nem piacosítható funkciók és szolgáltatások egyenértékû mûködtetését.

Az erdõgazdaságok hatékony mûködése érdekében azok közhasznú társasággá alakítása és számukra az állami költségvetésbõl évi 8 milliárd forint szerzõdéses támogatás kifizetése szükséges.

Az állami erdõk további privatizációja nem jelent e kérdésekre megoldást, így nem támogatható. A jelenlegi tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a magánerdõk tulajdonosai gyakran a gyors tõkemegtérülés igényével gazdálkodnak, ami a tájidegen, gyorsan növõ, hamar kitermelhetõ fafajokból álló faültetvények elterjedéséhez és az õshonos fafajok (például a cser) vágáskorának csökkentéséhez vezetett. A fenntartható használat feltétele, hogy a tulajdonosnak a rövid távon jelentkezõ gazdasági érdeke ne ütközzön a hosszú távú célokkal. Így azon az állásponton vagyunk, hogy a Nemzeti Földalapba ezután kerülõ erdõterületeket, illetve az erdõ számára potenciálisan alkalmas területeket is állami vagy társadalmi szervezetek kezelésébe kell adni.

Exner Tamás
erdészeti programvezetõ
WWF Magyarország