A tömegközlekedés legmagasabb áfamértékbe sorolásához egy fontos szempontot javasolnék. Véleményem szerint alkotmányellenes az, hogy a közlekedési vállalatok kötelesek ingyenesen utaztatni a 65 évnél idősebb magyar állampolgárokat, míg a díjköteles igénybevételt a legfelső adósávban adóztatnák. Ha a közforgalmú közlekedés mint szolgáltatás a népesség egyik része számára szociális juttatás, akkor hogyan kerülhet ugyanaz a szolgáltatás legmagasabb adósávba, midőn azt a lakosság többi része veszi igénybe? Ez olyan, mint ha egy ékszerboltot, amely nyilván tevékenységét minden kedvezmény nélkül végzi, arra köteleznének, hogy zárás után portékáját ingyen osztogassa a hajléktalanoknak. Vagyis egy gazdálkodó szervezetet a piaci forgalomban aránytalanul előnytelen helyzetbe hoznak az alaptörvénnyel ellenmondó és önmagában is ellentmondásos szabályozással.