A 4-es metróra sok-sok milliárd forintot kíván fordítani a kormány és a Fővárosi Önkormányzat. Indoklásuk szerint csak ez segíthet a főváros közlekedési problémáin.

Mint felszíni tömegközlekedési járművezető biztos vagyok benne, hogy a felszínen is létre lehet hozni színvonalas tömegközlekedési rendszert, ráadásul a metróhálózat költségeinek töredékéért.

Ha nem lenne szándékosan vagy gondatlanságból korlátozva a felszíni tömegközlekedési járművek haladása, a jelenlegi teljesítményüknél jóval többre lennének képesek. A 49-es és 47-es villamosok például legalább 20 százalékkal rövidebb idő alatt tehetnék meg a két végállomás közti utat, ha nem kéne annyit állni a tilos jelzésnél. Gyakran előfordul, hogy a villamosok az utascsere után kénytelenek egy teljes jelzőlámpajelzést (fázisváltást) állni a megállóban, mert addigra vált tilosra a jelzőlámpa. Főnökeinknek hiába jelezzük a problémákat, azt mondják, ők nem tudnak semmit tenni ez ügyben.

Sok helyen megszüntetik az úgynevezett hurok végállomásokat, ahol a villamosok körbehaladtak. A jelenlegi visszafogós rendszerű végállomások szintén tovább növelik a fordulási időt, mivel a vezetőfülke-csere időt igénylő feladat.

Még tovább lehetne gyorsítani a villamosokat korszerűbbre cserélés esetén. A jelenleg forgalomban lévő UV-típusú szerelvények a Vasúti Közlekedési Szabályzatban előírtaknak sem felelnek meg.

A korszerűbb járműveken az ajtók gyorsabban záródnak, így itt is időt lehetne megtakarítani. A jelenlegieknél sűrített levegővel működnek az ajtók, ezért nagyon lassan nyitódnak-záródnak.

Nem árt figyelembe venni azt sem, hogy az emberek nem szeretnek metróval utazni, egyszerűen csak rá vannak kényszerítve. A turisták egyenesen el is zárkóznak ez elől az utazásforma elől. Ők a várost kívánják látni, nem egy alagutat.

Ha ezeket a tényeket figyelembe vesszük, bizony felmerül a kérdés: biztos, hogy csak a metró oldhatja meg a gondokat?!

Egy pesti villamosvezető