Az egész nemzetgazdaságot átfogó jellegű környezeti és gazdasági hatások vizsgálatát és kimunkálását a Levegő Munkacsoport már 90-es évek előtt megkezdte. Az első vizsgálataink szerint a környezetvédelem nemzetgazdasági szinten a legtöbb esetben összességében nem jár többletköltségekkel. Ezzel szemben Magyarországon akkoriban az a közfelfogás terjedt el, hogy a környezetvédelmi szempontok érvényesítése óriási többletkiadásokat követel, infláció-gerjesztő, valamint munkahelyek elvesztésével és egyéb, hátrányos következményekkel jár. Ezt a valóságtól eltérő nézetet csak alapos és átfogó számítások egész sorával tudtuk fokozatosan megcáfolni.

A „Motorizáció – Költségvetés – Környezet” című tanulmányunkban, amely 1991 elején jelent meg, részletes számításokkal bizonyítottuk be a közúti közlekedés okozta károk nagyságát, és kimutattuk, hogy ezek összege jóval meghaladta az ebből a forrásból történő költségvetési befizetéseket. Azóta a tanulmány megállapításait külföldi intézmények egész sora igazolta, sőt az Európai Unió hivatalos politikájában előírta a közúti közlekedésre kivetett adók növelését, hogy ezzel mérsékelhetők legyenek az általa okozott károk.

Ezt a munkát 1992-től a zöld költségvetés elkészítése követte, amit azóta minden évben – egyre mélyebb összefüggésekre terjedően – elvégzünk. Ennek eredményeként a Levegő Munkacsoport javaslatai a tényleges ökoszociális államháztartási reform megvalósításának egyik elősegítőjévé váltak. A zöld költségvetés alapelve a környezetet súlyosan terhelő tevékenységek támogatásának felszámolása, illetve ezek fokozottabb megadóztatása, és ezzel egyidőben és hasonló összeggel a környezetkímélőbb, főleg humán, illetve magas élőmunka-tartalmú tevékenységek támogatása. A zöld költségvetés bevételsemleges, vagyis összességében nem jelent többlet adóbevételt, viszont a környezet állapotának és az emberek egészségének javulásával a társadalom számára óriási többletértéket hoz.

Részletes számításainkban kimutattuk, hogy az egyes környezetterhelő tevékenységek milyen összegű közvetlen és közvetett támogatásban részesülnek Magyarországon. A zöld költségvetések készítése során mintegy száz különféle modellt dolgoztunk ki, és azok teljes rendszerét kiépítettük a meglévő statisztikai adatbázisok, valamint egyéb hivatalos hazai és nemzetközi információk felhasználásával.

Több területre vonatkozóan tanulmányok egész sorát készítettük el. A közlekedéssel foglalkozókban egyebek mellett bebizonyítottuk, hogy korunk egyik legnagyobb és legkiterjedtebb szennyező forrásának, a közúti áruszállításnak az állam számtalan módon nyújt hatalmas, a piaci versenyt súlyosan torzító támogatást, és hogy ezek megvonásával nagy mértékben javulna környezetünk állapota, csökkennének a közúti balesetek, és egyúttal növekedne a nemzetgazdaság versenyképessége is.

Különösen jelentősnek számít a nehéz tehergépjárműveknek nyújtott támogatás és az általuk okozott károk. Ez egyebek mellett azért is figyelemre méltó, mert az ebben résztvevők köre igen szűk: 2002-ben a 243 ezer hazai közúti áruszállító jármű közül csak körülbelül 9 ezer volt 10 tonna feletti teherbírású, ami az állománynak mindössze 3,8 százaléka. Ezek a járművek 2002-ben a közúton végzett árutonna-kilométer teljesítmény már több mint 68 százalékát bonyolították le, miközben ez az arány 1999-ben még 57 százalék alatt volt. Ebből az a következtetés vonható le, hogy nem az áruterítő tevékenység nőtt, hanem a nagy tömegű és nagy távolságú közúti fuvarozás, vagyis éppen az olyan szállítási tevékenység, amelyre a vasút különösen alkalmas. Ugyanakkor csak 2003-ban a kamionok több mint 300 milliárd forint olyan kárt okoztak az utakban, a közművekben, az épületekben, a környezetben és az emberi egészségben, amelyet nem az üzemeltetőik fizettek meg, hanem az egész társadalom. A nemzetközi kamionforgalom a bűnözésnek is az egyik fő forrása: szakértői becslések szerint évente 300–400 milliárd forintot tesz ki a kamionokkal elkövetett gazdasági bűncselekmények (csempészet stb.) értéke. Jellemző, hogy a főleg ezzel a területtel foglalkozó vám- és pénzügyőrség által felderített bűncselekmények elkövetési értéke az ismertté vált összes bűncselekmény elkövetési értékének megközelítőleg kétharmadát teszik ki.

A kamionok üzemeltetői lesznek a fő haszonélvezői annak az ezer milliárd forint értékű ajándéknak is, amit a kormány tervez adni nekünk az elkövetkező három évben (a mi pénzünkből, természetesen) új autópályák formájában…