„Magistrale Európának” jelszóval a Párizs-Budapest közötti gyorsvasút tervét mutatták be a múlt év novemberében a Fővárosi Önkormányzat dísztermében rendezett vasúti konferencián. Az 1500 kilométer hosszú Párizs–Strasbourg–München–Bécs–Győr–Budapest vasútvonal a Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) kiemelt beruházása lenne. A teljes szakasz kiépítését 2015-re tevezik. Az óránként 200 kilométeres átlagsebességgel közlekedő vonatokon 7,5 óra alatt juthatunk el Budapestről Párizsba. A vasútvonal gazdasági fellendülést hoz a 34 millió lakosú térségnek – indokolták a megvalósítás fontosságát az előadók: Karlsruhe és Strasbourg főpolgármestere, az ulmi iparkamara elnöke és a bécsi egyetem professzora… Segíti az érintett lakosság mobilitását, elérhetőségét, összeköti, közelebb hozza az embereket. A vasút haszna túlmutat a gazdasági mérőszámokon, hangsúlyozták.

A „Gyorsvasutat Európának” kezdeményezés gondolata örvendetesnek tűnhet a vasútbarát környezetvédőknek. A vasútvonallal jobban elérhetővé válik Bécs és Salzburg, Stuttgart és München. Ugyanakkor viszont a szegényebb országrészekben lakók elérhetősége a szárnyvonalak leépülése miatt folyamatosan rosszabbodik. A kormány szabadulni akar a kevésbé kihasznált, nem gazdaságos vonalaktól. Jelenleg regionális társaságok létrehozása, az infrastruktúra önkormányzati kezelésbe adása a terv. Kérdés azonban, hogy miként tudják ezeket a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok üzemben tartani. Mi lesz, ha állami támogatás híján a vasút elsorvad, és az alternatív közlekedési vállalkozások sem lesznek kifizetődők? Egész falvak elérhetősége romolhat, amire már számos példa van Magyarországon.

A szárnyvonalakat és a kisvasutakat szereti az utazóközönség. A vasúti turizmust is nehéz elképzelni szárnyvonalak nélkül. A vasúti turizmust pedig a MÁV is szeretné, és ennek elősegítésére 2003 szeptemberében elegáns konferenciát szerveztek polgármesterek, idegenforgalmi szakemberek részvételével. A képviselt települések bevételt teremtő tevékenysége között előkelő helyen szerepel az ökoturizmus, különösen a kerékpározás. Minél szegényebb a település, annál inkább. A túrázó vonattal érkezik a célállomásra, majd kerékpárral járja be a térséget. Egyik ilyen térség a Tisza mente és a Tisza-tó. A gáton jó minőségű kerékpárút fut végig, amely Szolnoktól Tiszadobig ki is van táblázva EU-konform táblákkal, hiszen ez a szakasz az Eurovelo kerékpárút-hálózat Finnországot Görögországgal összekötő fővonalának része. Minél kevesebbet kerékpározni autók között – ez minden kerékpáros álma. Ez még egyelőre nem elérhetetlen. Például a kiskörei Tisza-híd megállónál a vonatról leszálló biciklis azonnal európai minőségű kerékpárúton folytathatja útját a Tisza-tó partján. Az állomás pedig igazi kerékpáros bázis lehetne, büfével, szervizzel, üzlettel, információs szolgáltatásokkal – ám jelenleg csak egy betört falú, aluvázas gusztustalan bódé.

Egy helyi civil szervezet az állomásból induló gyalogtúrával szeretné felhívni a MÁV és a helyi önkormányzat figyelmét a kis megálló szomorú sorsára és ökoturisztikai lehetőségeire. A bakancsos csapat a kiskörei Tisza-híd megállóból január 10-én 9 óra körül indul. Nem ez az első eset, hogy lokálpatrióták és turisták kezdeményezik egy-egy állomás vagy vasútvonal megmentését. Számos civil szervezet van, amely szívén viseli a vasút sorsát. A MÁV még nem értékeli ezt az érzelmi kötődést, de talán ha sokan és sokat utazunk ezeken a vonalakon, meggyőző lesz az utaslétszám emelkedése.