Az Európai Unióban és hazánkban is több mint százezer különböző, ember által előállított vegyi anyag van forgalomban. Szervezetünk nap mint nap több tízezer ilyen vegyülettel érintkezik. Vegyi anyagok vannak az élelmiszereinkben, a kozmetikumainkban, a tisztítószereinkben, a számítógépeinkben, a tévéinkben, vegyszerekkel kezelik az ivóvizet, de még a friss zöldségeket is.

Az ember szervezetében több száz mesterségesen előállított vegyi anyag található. A vérben kimutathatóak például poliklórozott bifenilek (PCB-k), melyek nehezen, vagy egyáltalán nem bomlanak le, és hosszabb időn át halmozódnak az emberi szervezetben. Ezeket az anyagokat az anyák már a terhesség vagy a szoptatás időszakában továbbadják a gyerekeiknek. Zavart okozhatnak az emberek és az állatok hormonháztartásában, és a szaporodási képességeket is károsan befolyásolhatják.

Erről a tömérdek mesterséges anyagról vajmi keveset tudunk. Még arról a 2500 vegyi anyagról sincs elegendő egészségügyi és környezeti adat, amelyet tömeges mennyiségben állítanak elő a vegyianyag-gyárak. Az Európai Környezetvédelmi Hivatal 1998. évi jelentése nem tudott elegendő információt összegyűjteni ahhoz, hogy ezen anyagok 75 százalékáról egy minimális értékelést készítsen. Szintén ugyanebben az évben az Európai Kémiai Bizottság kijelentette, hogy a tömeges mennyiségben használt kémiai anyagok 80 százalékáról sohasem volt kivizsgálva, hogy az emberekre nézve rákkeltő hatásúak-e, illetve okoznak-e károsodást a szaporodásban vagy az utódokban.

Az Európai Unió 1998-ban döntötte el, hogy a vegyianyag-politika reformja nem tűr további halasztást, ezért 2003-ra elkészítette azt az új szabályozási rendszert, amelynek neve: REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi anyagok nyilvántartása, értékelése és engedélyezése). A REACH célja, hogy a vegyi anyagokat forgalomba kerülésük előtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenőrizzék. A tervezet elsődleges jelentősége, hogy szemléletet vált: ezentúl a gyártó felelőssége lesz bizonyítani termékének biztonságosságát. Ez minden uniós országra nézve kötelező érvényű lesz.

A mostani magyar és EU-s szabályozás megkülönbözteti az 1981 előtt piacra vitt vegyi anyagokat, amelyek „meglévő anyagnak” számítanak, és az 1981 után bevezetett „új anyagokat”. Míg az „új anyagokat” részletekbe menőkig vizsgálni kell egészségügyi, környezeti kockázatok szempontjából, ilyen előírás nincs a meglévő több mint 100 ezer anyagra. A jelenlegi szabályozás kedvez a meglévő, nem vizsgált anyagok további használatának, mert ez olcsóbb és könnyebb. Ennek eredményeképpen az 1981 óta bevezetett anyagok száma mintegy háromezer.

Mindezek alapján a jelenlegi magyar szabályozás közvetett módon a már piacon lévő anyagok további használatát ösztönzi, még akkor is, ha azok valamilyen szempontból veszélyesek. Ennek oka, hogy míg a piacra kerülő új anyagok bevizsgálása kötelező, a meglévő vegyi anyagokat senki nem vizsgálja.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a REACH alapján a hatóságok helyett a gyártók kötelessége lesz majd a vegyi anyagok biztonságosságának a garantálása.

A REACH tavasszal megjelent változata szerint a vegyipari cégeknek minden, általuk egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, felhasznált vagy importált anyag egészségügyi és környezeti hatásait meg kell vizsgálniuk. Ez körülbelül 30 ezer anyagra vonatkozna.

Sajnálatos módon az utóbbi hónapokban az iparnak sikerült legyengíteni a jogszabály-tervezetet. A legutóbbi REACH-előterjesztés szerint csak a 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott, felhasznált vagy importált anyagokra vonatkozna a szigorú szabályozás (ami már csak 10 ezer vegyi anyagot érintene), 1 és 10 tonna között csak egyszerűsített regisztráció lenne; illetve a polimerek (mint pl. a PVC) és a kozmetikai termékek, valamint a tisztítószerek kikerülnének a rendelet hatóköréből. Miután 2003. október 29-én az Európai Bizottság előterjesztette a REACH tervezetét, az Európai Környezetvédelmi Iroda, a Föld Barátai, a Greenpeace és a WWF közös sajtónyilatkozatban tiltakozott az eredeti tervek gyengítése ellen. Csalódottságuknak adtak hangot, hogy többéves vitát követően a vegyipar érdekei nyertek az emberi egészség és a környezet megóvása helyett. Felhívták a figyelmet arra, hogy az októberi előterjesztés csupán árnyéka az eredetinek, kikerült belőle számos alapvetően fontos elem.

2003. december 4-én a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös sajtótájékoztatón* fejtette ki álláspontját az Európai Unió vegyianyag-politikával kapcsolatos új jogszabály-tervezetéről és annak magyar vonatkozásairól. A legfőbb követelésünk és javaslataink a következők voltak:

„A magyar környezetvédő civil szervezetek követelik, hogy a kormányzat vonja be őket az EU-ban képviselendő álláspont kialakításába. A magyar állampolgárok egészsége és a környezet tisztasága érdekében a magyar nemzeti álláspontnak az eredeti EU előterjesztés szellemiségét kell támogatnia.”

1. A helyettesítés elve legyen kötelező: ne engedélyezzék azokat a veszélyes anyagokat, melyek esetében jobb alternatíva is elérhető.
2. Ne legyen mentesség azokra az anyagokra, melyeket évente 10 tonnánál kevesebb mennyiségben állítanak elő, maradjon az eredeti egytonnás határérték, illetve terjedjen ki a szabályozás a polimerekre (műanyagok, mint például a PVC) és a köztes termékekre.
3. Teljesüljön az információhoz való jutás joga, beleértve, hogy mely vegyi anyagok jelennek meg az egyes termékekben. Ne hivatkozhassanak a cégek az üzleti titokra az általuk felhasznált vegyi anyagokat illetően.