kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Van-e kiút?


Dr. Farkas Ildikó, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézetének főtanácsosa, a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének elnökhelyettese.
Fenntartható-e az egészség a fizikailag, kémiailag, biológiailag és szellemileg szennyezett környezetben? A válaszom az, hogy igen, mert különben nem ott dolgoznék, ahol most vagyok, és nem itt próbálnék megtenni mindent, ami erőmből és energiámból telik.
A sok egészségvédő, környezetvédő általában optimista, és ha vannak is nézeteltérések, akkor azok a „hogyan” és a „mit először” kérdéskört érintik.
Huszonöt éve foglalkozom a környezetszennyezés és az egészségi állapot közötti összefüggésekkel. Az általam levont következtetés, hogy a legnagyobb problémát a közlekedés jelenti. A zaj, a kémiai légszennyezők már évek óta állnak az érdeklődés középpontjában. Ha összehasonlítjuk az első levegőminőségi határértékeket a maiakkal, lemérhető az a hatalmas fejlődés, amit a mind szigorúbb határértékekkel, például a kibocsátások csökkentése terén sikerült elérni. A legnagyobb mértékű változás az Egyesült Államokban volt, és ma már megdöbbentő számítások vannak arra vonatkozóan, hogy hány életet mentettek meg, hány betegséget előztek meg a szigorúbb határértékek bevezetésével. Az autógyártó ipart és az olajlobbit kényszeríteni lehetett jobb minőségű gépkocsik gyártására, tisztább üzemanyagok forgalmazására, az ólmozott benzin kivonására a forgalomból, a kéntartalom csökkentésére. Miután 1999-ben Magyarországon is betiltották az ólmozott benzin árusítását, ennek egészségügyi hatása máris érzékelhetővé vált. Például a fővárosi gyermekek vérólomszintje jelentősen csökkent a 80-as évek értékeihez hasonlítva.
A harcot azonban továbbra is folytatni kell. Itt talán ki lehet használni a globalizáció sok hátránya mellett az előnyeit is: nemzetközi összefogással tudunk eredményeket elérni. Az egyik fontos terület a jogalkotás. Jó tapasztalatszerzési lehetőség bekapcsolódni az Európai Unióban folyó lobbitevékenységbe, mint amilyen a részvételünk az Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau – EEB) munkájában.
Ugyancsak fontos nyomon követni a világ egyéb országaiban folyó tevékenységet. Az Amerikai Egyesült Államok vezető kutatóit foglalkoztató Harvard Egyetem kockázatbecslési tanszéke legutóbbi kiadványában a közforgalmú autóbuszok szennyező kibocsátásának csökkenését, illetve annak anyagi vonzatait elemzi. Szerintük a a dízel gépkocsik kibocsátásának csökkentése, illetve a gázmeghajtású buszokra való áttérés költséghatékonysági értékei rendkívül kedvezőek nemcsak a lakosság egészsége, hanem a gyártók szempontjából is. (Bővebben lásd a http://www.hcra.harvard.edu honlapon.)
Magyarországon talán a legfontosabbnak tartanám, hogy az önkormányzatok hatékonyan tevékenykedjenek a levegőtisztaság védelméért, ne kerüljön az íróasztal fiókjába a légszennyezettségi adatsor, és ne csak papíron vagy szóban foglalkozzanak a légszennyezettséggel. A helyi civil szervezeteknek figyelniük kell, hogy meglegyenek a környezetvédelmi tervek, és tettek is kövessék a terveket, mint ahogy ezt teszik számos fejlettebb demokráciában. A civil kontroll igen fontos ösztönző.

Farkas Ildikó Dr.


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.