|
A hazai légszennyezettség a világűrből nézve
Dr. Domokos Györgyné (†1992), a Budapesti Műszaki Egyetem docense volt. Az egyetem Geodéziai Intézetének Fotogrammetriai Tanszékén végzett munkáját széles körben ismerték és nemzetközi szinten is nagyra értékelték. Vezetésével több száz műhold-felvétel tematikus feldolgozását és környezeti értelmezését végezték el a települési légszennyezettség térbeli és időbeli alakulásának kimutatására. Sokat segített a a Levegő Munkacsoportnak.
Európában Budapest a legszennyezettebb levegőjű város. Pesten és Budán gyakori látvány a kékesszürke színű füstköd, amely beborítja a távolabbi városrészeket és elhomályosítja a környező térségeket is. A füst és korom körülhömpölyög mindent és mindenkit, kémiai összetevői roncsolják, málasztják és piszkítják az épületeket, az embereket megköhögtetik, légszomjat okoznak, károsítják a nyálkahártyát, a légutakat, a tüdőt és az érrendszert, s egy részük daganatkeltő hatású. Különösen veszélyes a talajközeli légréteg szennyeződése (150 cm-ig), mert itt koncentrálódnak például az ólomvegyületek, gyermekeinket veszélyeztetve. A budapesti légszennyezettség fő forrása a város közel ötezer ipari üzeme, több százezerezer gépjárműje és a lakossági fűtés.
A légszennyezettség állandósulása és egészségkárosító hatása halaszthatatlanná teszi, hogy a helyzetről valós tény- és okfeltáró áttekintés készüljön, majd az ismeretek alapján a helyzeten javító cselekvési programot dolgozzunk ki és valósítsunk meg . A légszennyezettség földi mérését viszonylag csekély számú (országosan mindössze száz) Mérőhely folyamatosan, vagy szakaszosan végzik. Az egyes állomások helyi adatokat szolgáltatnak, melyek 5–300 méteres körzetük levegőminőségét tükrözik.
A földi mérőhálózat bővítése feltétlenül szükséges, ám meglehetősen sokba kerül. Nem pótolhatja ugyan, de hasznosan kiegészítheti a földi mérőhálózat adatait, s az újabb mérőhelyek kijelöléséhez is információt adhat a légszennyezettség űrfelvételek alapján történő vizsgálata. (...)
Az adatokat számítógéppel feldolgozva az országos települési légszennyezettség dinamikus térbeli információs rendszeréhez jutottunk, amelyből megkaphatjuk 3200 hazai település fölött a légszennyezettség kiterjedését, mértékét és időbeli változásait. (...)
Az adatok azt mutatják, hogy Budapest az ország tartósan legszennyezettebb települése. A legrosszabb levegőjű kerületek az V–VIII., utánuk az I., IX., XIII., XIV. és XIX., majd a IV., X., XV., XVIII., és a XXI. következik. A többi kerület kissé mérsékeltebben szennyezett.
(Tudomány, 1991. április)
|