A környezetvédők azon népes táborához tartozom, akik úgy kerültek kapcsolatba a Levegő Munkacsoporttal, hogy segítségért fordultak hozzájuk. 1995-ben szerettem volna megakadályozni, hogy a műemlék jellegű lakóházunkban az épület kezelője kiirtsa a kert csodálatos virágait, melyeket évtizedekkel korábban ott élő néhány lakó a saját munkájával és költségén telepített, harmóniában az épített környezettel. A segítségre azért volt szükségem, mert sem az épület tulajdonosa, azaz az önkormányzat, sem pedig az Országos Műemlékvédelmi Hivatal nem tett semmit. A kert – bár lassabb ütemben – azóta is folyamatosan pusztul, mert a jelenleg ott lakók sem támogatnak, sőt, tevőlegesen részt vesznek a pusztításában.

Ezt a nyolc évvel ezelőtti történetet traumaként éltem és élem meg, de ezt már jóval megelőzően a figyelmem a környezetvédelem felé fordult. Első írásom is ebben a témában jelent meg „Fehér betonvilág” címmel. Később a Lélegzetben is megjelent néhány írásom. 1990-ben pályát módosítottam, mert építőipari végzettségemnél fogva olyan területen dolgoztam, amely nem mondható környezetbarátnak. Könyvkiadóban kaptam munkát mint szerkesztő, később pedig részt vehettem egy kanadai környezetvédelmi projekt budapesti munkájában. Ez lehetőséget adott arra, hogy megismerkedjek az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásaival, és azzal, hogy milyen fontos ezen változtatni.

Az évek során azonban azt is tapasztalnom kellett, hogy erről csak nagyon kevés embernek van ismerete, vagy ha van is, „magasabb rendű” érdekek elhomályosítják. A puszta tényekkel és adatokkal nehéz hatni az emberekre. Mivel mindig érdeklődtem a művészetek iránt, és úgynevezett kreatív embernek tartom magam, azon gondolkodtam, hogy miként lehetne a környezetvédelmet és a kreativitást összekapcsolni. Ennek köszönhető, hogy 2001 nyarának végén természetes anyagokból készült képeimből ÖKO-KÉP címmel kiállítás nyílt a Környezetvédelmi Minisztérium Zöld Galériájában, valamint ugyanezen címmel egy kis könyvet is bemutathattam.

Azóta a kiállítási anyagomat az országban több helyen is láthatták, valamint a könyvem „Képek természetes anyagokból” címmel is megjelent. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom, hogy környezetvédelmi és kulturális szervezetek rendezvényén, valamint iskolákban számtalan foglalkozást vezetek gyerekeknek és felnőtteknek. A résztvevők a képek készítése közben felfedezhetik a természet csodálatos szépségét a magok és virágok által. A foglalkozásokon lehetőségem van beszélgetni a környezetvédelem mellett az egészséges életmódról, az egészséges táplálkozásról, a kreativitásról és a kultúráról is. Így alkot egy egészet, és így jutunk el fokról-fokra az ökológiai gondolkodáshoz.

Végül, de nem utolsósorban ismét a Levegő Munkacsoportról szeretnék írni, amely szinte a második otthonom. Ennek a szervezetnek a munkatársaiban kezdettől fogva megtaláltam azt a hitet, elszántságot és tudást, ami nekem is erőt és hitet ad.