Az EPER a különféle szennyezési forrásokról akar összehasonlítható adatokat rögzíteni egy integrált adatbázisban. Az Európai Unió tagállamai kötelesek három évente adatokat gyűjteni és jelentést tenni a hulladékgazdálkodásukról, a zajkibocsátásukról, valamint arról, hogy mennyi szennyezőanyagot bocsátanak ki közvetlenül a levegőbe és a vízekbe. Az EPER célja, hogy:

• a nyilvánosság számára hozzáférhető jegyzék formájában adatokat regisztráljon, ezáltal növelje a tájékoztatás, az átláthatóság és az összehasonlítás hatékonyságát; valamint, hogy összehasonlítsa az egyes létesítmények és ágazatok teljesítményét ;
• ösztönözze az ipart a környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembe vételére, az innovációra és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére
• figyelemmel kísérje, hogy az iparnak és a kormányoknak mennyiben sikerül elérniük a nemzetközi egyezményekben és jegyzőkönyvekben lefektetett célkitűzéseket.

Az EPER-re vonatkozó határozat értelmében a tagállamok kötelesek jelentést tenni az Európai Bizottságnak ipari létesítményeik szennyezőanyag-kibocsátásáról.

A nyilvános EPER jegyzékben a következő adatok kapnak helyet:

— Időzítés: Az év azonosítása révén nyomon követhetők az egyes folyamatok, eredmények, például az, hogy az egyes ágazatoknak mennyit sikerült lefaragni kibocsátási értékeikből.
— Kibocsátás: Közölni kell a levegőbe, vízbe közvetlenül kibocsátott szennyezőanyag mennyiségét, illetve a közvetett kibocsátást.
— Szennyezőanyagok: A jelentési kötelezettség mintegy 50 vegyi anyagra vonatkozik, ebből 37 a légszennyezésért, 26 a vízszennyezésért felelős. A hulladékra viszont az EPER hatásköre nem terjed ki.

Az anyagokról az egyes létesítmények a helyi önkormányzatnak, vagy a nemzeti kormánynak tesznek jelentést. Ez utóbbiak feladata, hogy az adatokat az Európai Bizottság felé továbbítsa. Jelentési kötelezettség vonatkozik minden olyan anyagra, melynek kibocsátása meghaladja a megállapított minimális értéket. A bizottság az adatokat jelentés formájában hozza nyilvánosságra, majd az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) segítségével az Interneten is elérhetővé teszi. Az EPER nyilvánosságra hozatalának a tagállamok, a különböző ipari és civil szervezetek egyaránt haszonélvezői.

Az Európai Bizottság 2004. február 23-án mutatta be Koppenhágában a nagy ipari üzemek környezeti adatait tartalmazó európai rendszer, az EPER honlapját (www.eper.cec.eu.int).

Magyarország 2004 januárjában nyújtotta be az első EPER jelentését az Európai Bizottságnak, a csatlakozó országok közül egyedüliként. A magyarországi 87 üzem adatai várhatóan 2004. március végén kerülnek fel az EPER honlapjára, az EU tagállamok és Norvégia adatai mellé. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium várhatóan szintén ebben az időpontban indítja be új internetes oldalát, amelyen a hazai nyilvánosság számára is elérhetőek lesznek az EPER magyar vonatkozású adatai.

Dragos Tibor
Magyar Természetvédők Szövetsége