A klímaváltozás egészségkárosító hatásai 1990-es évek elején még kevéssé voltak a figyelem előterében a. Ezt tükrözte az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Klímaváltozással foglalkozó Kormányközi Testület (UN/IPCC) első jelentése 1991-ben. A UN/IPCC második jelentése 1996-ban azonban már egy teljes fejezetet szentelt az egészségkárosító hatásoknak. A harmadik jelentés hasonlóan foglalkozott a humán hatásokkal, és ez a jelentés már taglalta az aktuális egészségi hatások bizonyítékait és a további lehetséges hatásokat: „A klímaváltozás hatásai egyrészt közvetlenek: pl. a hőhullámok hatásai, árvizek, viharok okozta halálozás, sérülések, és közvetett hatások: a vektorok által terjesztett betegségek előfordulása (pl. kullancsok enkefalitisz, malária), vízminőség, levegőminőség, élelem elérhetősége és minősége. Az aktuális egészségi hatások nagymértékben függnek a helyi környezeti viszonyoktól, társadalmi-gazdasági körülményektől, technológiától, és az adaptációs lépésektől, amelyekkel az egészségi károsodások veszélyét próbálják csökkenteni.”

Az Egészségügyi Világszervezet a 2002. évi jelentésében úgy értékelte a helyzetet, hogy a klímaváltozás terhére írható 2000-ben a világban bekövetkezett hasmenéses megbetegedések 2,4%-a, és a közepes jövedelmű országokban a maláriás esetek 6%-a. A WHO idézett jelentésében meghatározta a klímaváltozással kapcsolatos betegségterhet is. A betegségteher számítása során figyelembe vették a korai (65 évnél fiatalabb korban bekövetkező) halálozás miatt elveszített életéveket és a rokkantságban leélt életéveket. A számítások alapján 2000-ben a világ népességére vonatkoztatva a klímaváltozással kapcsolatos betegségteher 5,5 millió év, valamint 150 000 halálesetként nehezedik.

A klímaváltozás egészségi hatásainak vizsgálatát kiemelt fontosságúnak ítélte a 3. Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszteri Konferencia (London, 1999) is, a Deklaráció megfogalmazza a fő ajánlásokat. A Deklaráció ajánlásainak megfelelően alakította ki programját a WHO is, melyhez csatlakozott Magyarország is. A nemzeti kutatási tervet a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében 2000-től dolgozták ki. Tanulmányozták a hőmérséklet hatását a napi halálozásra, a sztratoszférikus ózonréteg csökkenésének egészségi következményeit, a vektorok által terjesztett fertőző betegségek alakulását, valamint az allergén növény- és gombafajok pollen/spóra szórásának összefüggéseit az időjárás változás függvényében

A Föld légkörében a kibocsátott üvegház hatású gázok magas koncentrációja következtében emelkedik a Föld felszínének átlaghőmérséklete. A XX. században ez az emelkedés körülbelül 0,6 oC, melynek nagyjából háromnegyed része 1975. óta következett be. Magyarországon az elmúlt 30 évben is kimutathatóan nőtt az éves átlaghőmérséklet, Budapesten a napi átlaghőmérséklet 30 év alatt 0,9 oC-kal emelkedett, növekszik a nagyon meleg napok száma.

Klimatológusok előrejelzése szerint a következő évszázadban további melegedés várható, melyet az időjárás változékonyabbá válása kísér. Ezek az előrejelzések tudományosan megalapozott klímaváltozás modellszámításokon alapulnak, figyelembe véve az üvegház hatású gázok kibocsátásának mértékét, különböző demográfiai, gazdasági és technikai változásokat.

Az ózon réteg csökkenése következtében az UV sugárzás növekszik, erősödik a felszíni napsugárzás. Az 1980-as és ’90es években az északi félteke középső szélessége felett (mint például Európa felett) az éves átlagos ózon réteg csökkenés évtizedenként 4% volt, a déli félteke, elsősorban Ausztrália, Új Zealand, Argentina és Dél-Afrika felett pedig 7%. Az északi félteke felett a maximális csökkenés 2020 körül várható, ekkor 10%-kal várható nagyobb effektív UV sugárzás az 1980-ban mért szinthez képest. Az 1980-as évek közepén a kormányok felismerték az ózonréteg csökkenésének káros következményeit. Az 1987-ben elfogadták a Montreál Protokolt, és az ózonréteg csökkenését előidéző gázok gyártását és forgalmazását betiltották. Ennek köszönhetően várható az ózonréteg majdnem teljes vissza-alakulása XI. század közepére. Az ózonréteg jövőbeni alakulást és az UVB expozíciót figyelembe véve a tudósok a bőrdaganatok 5%-os többlet növekedését jelzik előre 2050-re az északi félteke 45 szélességi fokára vonatkoztatva, míg az USÁ-ban 10% növekedést jeleznek

A magyarországi egészség-hatás becslés a budapesti, 1970-2000. közötti a napi halálozási és meteorológiai adatok összevetésével készült. Eszerint a hőmérséklet és a napi összes és okspecifikus halálozás kapcsolata nyáron a legkifejezettebb. A napi átlagos 18 Co az ideális hőmérséklet, ennél az átlaghőmérsékletnél halnak meg legkevesebben. E fölött jelentősen nő a halálozás kockázata. A napi átlaghőmérséklet 5 Co-os növekedése szignifikánsan, 6%-kal növeli az összes halálozás kockázatát, a legnagyobb mértékben, mintegy 10%-al növekszik a szív- érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata. Hasonlóan jelentős a hőmérséklet változékonyságának a hatása is, mintegy 6%-kal növeli az összhalálozás és a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát.

A globális napsugárzás jelentősen növeli a festékes és nem festékes típusú bőrdaganatos megbetegedések és a szürkehályog esetek kialakulásának kockázatát. A globális napsugárzás és mindkét megbetegedés térbeli halmozódása között szignifikáns az összefüggés.

A vektorok által közvetített megbetegedések (kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás és a baktérium fertőzés okozta Lyme kór) esetén megállapítható, hogy az utóbbi tíz évben a vírusos agyvelőgyulladás megbetegedési esetszáma csökkent. A csökkenést részben magyarázza a védőoltások elterjedése, a klímaváltozás esetleges befolyásoló hatását tovább kell vizsgálni. A Lyme-kórral regisztrált betegek száma viszont kb. 15%-os folyamatos emelkedést mutat 1999 óta.

A melegedő klíma és az allergén pollent termelő növények virágzási szezonjának vizsgálatakor megállapították, hogy a kora tavasszal virágzó fák virágzási szezonja korábban indul, akár 2 hónapos időbeli ingadozások is elképzelhetők a napi maximális hőmérséklet változásával összhangban. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat 11 éves adatbázisának elemzése alapján erős korreláció figyelhető meg az allergén fű és gyomnövények pollen mennyisége és a napi maximális hőmérséklet között (r=0.51, p<0.000). A fűfélék, valamint a nyári allergén gyomnövények (pl. parlagfű) esetén a virágzás kezdetének ideje kevésbé ingadozik.

A globális klímaváltozás egészségi hatásainak csökkentése érdekében feltétlenül szükséges a továbbiakban is:

• Az extrém időjárási helyzetek hatásának további vizsgálata, az egyes időjárási tényezők szerepének jobb megismerése, az egyes egészségi végpontok összefüggése az extrém időjárási helyzetekkel.
• Időjárás-egészségi hatás előrejelző rendszer kidolgozása, „hőség-riadó” működtetése
• A humán adaptáció elősegítése
• Kullancsok által terjesztett betegségek további elemzése
• A kullancspopuláció fertőzöttségének felmérése molekuláris biológiai módszerekkel; az erdősültség és a fertőzött kullancsok közötti kapcsolat vizsgálata.
• Rágcsálók által terjesztett betegségek alakulásának vizsgálata
• Sztratoszférikus ózonréteg csökkenés további hatásainak vizsgálata.
• Bőrdaganatok gyakoriságának vizsgálata, megelőzése

Páldy Anna

Irodalom:
Intergovernmental Panel on Climate Change. „Climate Change 2001: Impacts, Adaptation, and Vulnerability – Contribution of Working Group II to the third Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change”. Geneva: February, 2001.
Páldy A., Erdei E., Bobvos J., Ferenczi E., Nádor G., Szabó J.: A klímaváltozás egészségi hatásai
Agro Füzetek;12 2003. 32 62-76
Páldy Anna, Bobvos János*, Nádor Gizella, Erdei Eszter, Kishonti Krisztina
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézete
*ÁNTSZ Fővárosi Intézete