Ma már széles körben ismert tény, hogy a magyar lakosság egészségi állapota annyit romlott az utóbbi évtizedekben, hogy demográfiai mutatószámaink Európában a legkedvezőtlenebbek. Az egyes megbetegedések környezeti okait azonban rendkívül nehéz azonosítani, ugyanis a környezeti hatótényezők általában gyengén, de hosszantartóan – sokszor egész életen át – hatnak.

A LEVEGŐSZENNYEZÉSSEL leginkább
a légzőszervi megbetegedések hozhatók összefüggésbe.

A kiváltó okok között a szálló por, a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az illékony szerves vegyületek mellett a növényi és az állati eredetű allergének is fontos szerepet játszanak.

Az utóbbi 12 évben több mint háromszorosára nőtt az asztmás betegek száma hazánkban. 2003-ban 160 ezer asztmás beteget tartottak nyilván. Az új asztmás esetek 64 százaléka allergiás eredetű. Az allergiás betegek között a parlagfű allergiások becsült aránya 50–70 százalék közötti. Az allergiától szenvedő emberek száma az elmúlt 10 év alatt megtízszereződött és az évenkénti növekedés üteme is igen magas.

2002-ben az összes halálozás 4 százaléka a légzőszervi megbetegedések miatt következett be. A tüdőrák okozta halálozás folyamatosan növekszik, és jellegzetes területi halmozódást mutat. Százezer ember közül évente 63 tüdőrákban hal meg. Elsősorban az ország keleti felében élő férfiak a legveszélyeztetettebbek. A kedvezőtlen, jelentős többlethalálozást mutató térség központja Szolnok megye, ám Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Hajdú-Bihar megyékben is rossz a helyzet. A területi megoszlás felveti a lehetséges környezeti okokat, mindezt további vizsgálatokkal kell tisztázni.

Az IVÓVÍZ MINŐSÉGE körülbelül 1300 településen
nem felel meg a hazai, valamint az uniós határértékeknek.

Az ivóvíz természetes eredetű arzén szennyezettsége 400 településen több mint 1,3 millió lakost érint.

A kémiai vízszennyezés mellett rendkívül fontos a mikrobiológiai szennyezők vizsgálata is. A klasszikus vízjárványokat okozó bakteriális fertőzések mellett az utóbbi időben egyes protozoonok (egysejtű paraziták) kerültek előtérbe, amelyek ellen a szokásos vízfertőtlenítési módszerek (klórozás) nem hatásosak.

180 településen mintegy 200 ezer lakos ivóvíze nem tartalmazza a szervezet számára szükséges mikroelemeket (bór, flourid, jodid), ami már népegészségügyi problémát jelent.

Az említett tényezők mellett az épített környezet, a lakáskörülmények, valamint a mindennapokban használt vegyi anyagok is nagy mértékben befolyásolják az emberek egészségi állapotát. Ám ezek egészségkárosító hatásairól egyelőre nincsenek pontos adataink.