kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Négy kérdés, négy válasz

A IV. Európai Környezet és Egészség Miniszteri Konferencián felmerülő legégetőbb kérdésekről és teendőkről kérdeztük Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert és Dr. Jakab Ferencnét, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium címzetes államtitkárát.
– A konferencia egyik kiemelt témája és célja egy új környezet-egészségügyi információs és monitorozási rendszer kiépítése, szakmapolitika kidolgozása. Hol tart ebben Magyarország?

Persányi Miklós: – Az Uniónak van egy készülő környezet-egészségügyi akcióterve. Ha ezt kötelező közösségi dokumentumként elfogadják, akkor nekünk is be kell majd vezetnünk. Ez lesz az egyik legfontosabb feladat, de az is lényeges kérdés, hogy mennyire pontos adatokkal rendelkezünk. A környezet állapotáról hosszú adatsorunk van, azonban nem tudjuk pontosan, hogy a környezeti adatok és az egészségügyi adatok hol kapcsolódnak össze. Vajon meg lehet- e mondani, hogy a légzőszervi megbetegedések hány százaléka adódik környezeti okokból? Kezdeti vizsgálatok vannak Magyarországon, de pontos adatok egyelőre nincsenek.

Jakab Ferencné: – A környezet-egészségügyi információs rendszer kialakításában élen járunk Európában, mert a kísérleti nyúl szerepét vállalta Magyarország. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanis felkérte az ÁNTSZ szakembereit, hogy dolgozzák ki és teszteljék hazánkban a környezet-egészségügyi monitorozási rendszert, amely meghatározott indikátorok alapján információkat gyűjt a környezetszennyezés okozta megbetegedésekről. Ilyen indikátor például az arzén az ivóvízben, az azbeszt a lakóterületen és a levegőszennyezés mértéke is. Az elővigyázatosság elvének alkalmazása viszont még gyerekcipőben jár hazánkban. Át kell vennünk a technikát olyan országoktól, ahol ez jól működik.
– A résztvevők aláírják a környezet-egészségügyi témákat érintő konferencia-nyilatkozatot és a Gyermekek Környezet- és Egészségvédelmi Cselekvési Tervét. Mit vállal Magyarország, illetve a tárca?
Persányi Miklós: – A gyermekek káros környezeti hatásoktól való megóvása különösen fontos annak tudatában, hogy egész Európában egyre kevesebb gyermek születik. A gyermekek különleges védelmet igényelnek, mivel kisebb testsúlyuk és fejlődő szervezetük miatt sokkal sebezhetőbbek a környezeti hatásokkal szemben, mint a felnőttek.
Mivel a gyermekek előtt életük hosszabb szakasza áll, így több idő van olyan hosszú lappangási idejű betegségek kialakulására, mint amilyenek a rákos megbetegedések. A magyarországi környezetvédelmi programok azonban egyelőre nem tesznek különbséget aszerint, hogy felnőttekről vagy gyerekekről van szó. Léteznek bizonyos szabványok gyerekintézményekre, óvodákra, iskolákra, kollégiumokra, játszóterekre, azonban a közegészségügyi kérdések egy pont után nem érintkeznek a környezetvédelemmel.
Jakab Ferencné: – Köztudott, hogy a gyerekek megbetegedésének 30 százaléka adódik környezeti ártalomból, a Gyermekek Környezet- és Egészségvédelmi Cselekvési Terve összegzi és megoldásokat keres ezeknek a csökkentésére, hiszen a gyerekek a legsebezhetőbbek és erősebben reagálnak a környezeti ártalmakra, mint a felnőttek. A konferencia-nyilatkozat az összes napirendi programpontot érinti majd, valamennyi környezet-egészségügyi témában megfogalmaz sürgető lépéseket. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium három anyagot fog beterjeszteni a konferencián. Az egyik Magyarország környezet-egészségügyi jelentése. A második dokumentum arról szól, hogy a londoni konferencia ajánlásaiból mit valósított meg Magyarország. Az uniós jogharmonizáció nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sok minden teljesülhetett a londoni ígéreteinkből. De az elsők között ratifikáltuk a Víz és egészség protokollt és a Közlekedés és egészség protokollt. Bemutatjuk továbbá a minisztereknek a második Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramunkat, amely a következő 6 év teendőit foglalja össze, és amelybe beépítettük a budapesti konferencia nyilatkozatának és a Gyermekek környezet- és egészségvédelmi cselekvési tervének irányelveit is. Ezek közül a legfontosabb, hogy csökkentsük a környezeti szennyeződéseket, hogy a lakosság egészségügyi állapotában ne okozhassanak egészségkárosodást.
– Tervek, nyilatkozatok születnek ugyan, de ezek a gyakorlatban nem nagyon valósulnak meg. Hogyan lehet javítani a kommunkációt, hogy ezek a célkitűzések eljussanak az emberekhez?
Persányi Miklós: – Ha valaki 20 éve azt mondta volna, hogy az iskolákban kötelező lesz környezetvédelmi nevelési programot készíteni, és évente sok ezer gyerek tanul majd erdei iskolákban, akkor boldog lettem volna. Sokat kell még tennünk, de ne legyünk elégedetlenek. Egyes területeken pontosan lehet látni, hogy honnan hová jutottunk. Én még emlékszem arra az időre, amikor 25 éve az ország alig 25 százaléka volt bekötve a csatornahálózatba, míg az ívóvízvezeték már elérte a teljes lakásállományt. Most már a 60 százalékhoz közelítünk, és új programjainknak köszönhetően tíz év múlva 85 százalék fölött lesz a csatornaellátottság. Szemmel látható a fejlődés, de még messze vagyunk attól, hogy boldogok legyünk, mert ma még a fennmaradó csatorna nélküli vízfogyasztók szennyezik a talajvizet. Ugyancsak a lakossági- társadalmi szemléletformálást szolgálják kampányjellegű akcióink is, mint például a Magyar Turizmus Rt.-vel közösen meghirdetett Tiszta Magyarországért verseny. A felhívásra 245 pályázat érkezett, de sokan voltak, akik nem a pályadíjért takarítottak. Az Országos Magyar Vadászkamara felhívására például az ország ötszáz pontján, több mint húszezer résztvevő mintegy tízezer köbméter – legalább 350 megtömött kukásautónyi – szemetet gyűjtött össze. A következő években pedig robbanásszerűen fog elterjedni a szelektív hulladékgyűjtés – ehhez is kell tudatformáló kampány.
Jakab Ferencné: – Az uniós vállalásaink fokozatosan javítanak a helyzeten. Ha csak azt nézzük, hogy 200 új irányelvet építettünk be a hazai jogrendbe, ez nagy előrelépés. Az Unió ivóvíz tisztaságára vonatkozó programja alapján például a kormány kidolgozott egy 10 éves tervet arról, hogy hogyan lehet megtisztítani az ivóvizet az arzéntól, nitrátoktól, nehézfémektől. Tehát a szennyezett településeken kötelezően el kell indítani a munkát. A levegőre is ez vonatkozik. Most már csak négyütemű motorral és ólmozatlan benzinnel lehet közlekedni. Az új épületekben nem használhatnak azbesztet, mert bizonyítottan egészségkárosító hatásuk van, és a törvény tiltja. Csakis vízforgató berendezéssel ellátott uszodában úszhatunk. Ezek mind nagyon fontos kormánydöntések, ám az egyéneknek is tenniük kell az egészségükért.
– Az egyik legfontosabb dolog mégis a megelőzés és az egészséges életmódra való nevelés lenne.
Persányi Miklós: – Nem lehet, hogy a magyar egészségügy helyett magyar betegségügyet működtessünk. Ha felismerjük, hogy a megelőzésnek mekkora értéke van, akkor a prevencióra sokkal többet fogunk költeni abból a hatalmas összegből, amit az egészségbiztosítási kasszába fizetünk. Civilizált országokban nemcsak a kórházi kezelést, a végtag amputációt stb. finanszírozzák, hanem az aktív megelőzést, a testedzést is. Ehhez szükséges, hogy a biztosítottnak személyes viszonya legyen a biztosítóval. Nálunk még mindig állami függés van, nincs alternatív biztosítási lehetőség, így a biztosító sem érdekelt abban, hogy a megelőzésre költsön. Ha megjelenik a szabad biztosító-választás szándéka, akkor erre anyagi keretet is kell teremteni. Pályázatokat kell majd kiírni az önkormányzatok és a civil szervezetek számára, és pénzeket juttatni iskoláknak, óvodáknak.
Jakab Ferencné: – A Johan Béla Nemzeti Programban rákszűrési kampányt indítottunk. Mellrák, méhnyakrák és vastagbélrák szűrésre hívunk minden, korosztályában érintett embert. A mellrákszűrésre a behívott nők 60 százaléka eljött, jövőre remélem elérjük a 70 százalékot, amit az EU elvár. Aláírtuk továbbá a dohányzásellenes keretegyezményt, amely alapján azt tervezzük, hogy a zárt közterületeken betiltjuk a dohányzást. A statisztikák valóban azt tükrözik, hogy rossz a magyar lakosság egészségügyi állapota, ám a megbetegedéseknek 12–15 százalékát okozza a környezetszennyezés, további legfeljebb 20 százalékát tudja befolyásolni az egészségügyi ellátó rendszer, a többi a biológiai és genetikai adottságokból, a társadalmi-gazdasági hatásokból és mindennapi döntéseinkből ered. Abból, hogy dohányzunk-e vagy sem, hogy mennyi alkoholt iszunk, hogy mennyi zsírt, sót, cukrot fogyasztunk, eddzük-e magunkat. Le kell küzdeni azt a paternalisztikus elképzelést, hogy az állam egészségessé tesz, magunknak is tennünk kell érte.

Varga Judit


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.