Az Európai Unióban és az Egyesült Államokban 2004-ben tiltottak be több polibrómozott-difenil-étert (PBDE). Ezeket az anyagokat adják hozzá sok mindennapi termékünkhöz, hogy azok tűzállóak legyenek. Ilyen a televízió, a számítógép, a ruhanemű, a bútor, a párna. Állatkísérletekkel már bizonyították ezeknek az anyagoknak a veszélyességét. Az embernél hozzájárulhat a májrák kialakuláshoz, és növeli az egyéb rákfajták kialakulásának kockázatát. E nehezen lebomló vegyszereket egyre nagyobb mennyiségben lehet kimutatni az emberi szervezetből és az anyatejből.

A PVC lágyítószerei a ftalátok. Számos ftalátról bebizonyosodott, hogy rákkeltő hatású. E veszélyes anyagokat megtalálhatjuk szinte mindenhol a környezetünkben: a PVC flakonokban, a linóleumban, a telefonkábelben és a PVC pohárban is. Az EU két ftalátot, a DEHP-t és a DBP-t a szaporodási képességeket károsító anyagnak minősített. Állatkísérletek bizonyítják, hogy a férfiak szaporodási képességét csökkentik, az anyák pedig már az anyaméhben átadják gyermekeiknek. Veszélyességük miatt tilos egyes ftalátok felhasználása a háromévesnél fiatalabb gyermekek számára készülő gyermekjátékokban. Mindezek tudatában érthetetlen, hogy miért engedélyezett ezen vegyszerek használata olyan egészségügyi eszközök előállításakor, mint az infúziós csövek vagy az injekciós fecskendők, amikor a ftalátok helyett lehetne biztonságos alternatív anyagokat használni.

Közismert a freonok példája is, melyeket a húszas évektől a 80-as évek végéig használtunk. Nagy kompressziós képességű, az emberi egészségre ártalmatlan vegyületek, ezért nagyon elterjedtek voltak a dezodorok hajtógázaként és hűtőkészülékekben. A freonokat és más halonokat tűzoltó készülékekben is használták. A 70-es években felismerték, hogy bontják az ózonpajzsot, ezért világszerte betiltották a 90-es évek elejére. A mai napig számos hűtőszekrény és tűzoltókészülék tartalmaz halonokat, melyek még száz év múlva is bontani fogják a földi életet lehetővé tevő ózonréteget. Csak Magyarországon több tízezer halonnal oltó készüléket kellene begyűjteni, és sok ipari létesítményben kellene átépíteni a halonokkal működő tűzoltó rendszereket.

Az országos azbesztmentesítési program jelenleg is folyik. Hazánkban az azbesztet jó hőálló képessége miatt főleg az építőiparban alkalmazták. Az azbeszt általában belégzés útján kerül az emberi szervezetbe, és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőbe kerülő azbesztszennyezésért. Világszerte a mesterségesen előállított azbeszt miatt várhatóan még 2,5 millióan halnak meg, továbbá a betegek kezelési költsége 200 milliárd dollár felett lesz.

A Levegő Munkacsoport rengeteg szervezettel együtt azért küzd világszerte, hogy a piacra kerülő összes vegyi anyagot vizsgálják meg környezetvédelmi és egészségügyi szempontból, és hogy az ártalmas anyagokat kötelezően váltsák ki biztonságos alternatív anyagokkal. Az Európai Unió új vegyianyag-politika tervezete, a REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: vegyi anyagok nyilvántartása, értékelése és engedélyezése) célja, hogy még forgalomba kerülésük előtt ellenőrizzék, milyen hatást gyakorolnak az emberek egészségére és a környezetre az egyes vegyi anyagok. A fenti példák igazolják a szigorú szabályozás szükségességét, amelynek a költségei sokszorosan megtérülnek, hiszen számtalan olyan anyagot kell most utólag milliárdokért felszámolnunk, amelyeknek korábban nem ismertük a káros hatásait.

Míg a mérgező, egészségkárosító vegyi anyag gyártásakor a hasznot egy vagy több cég zsebelte be, most a mentesítés nagyságrendekkel magasabb költségeit az egész társadalomnak kell kifizetnie.