Ki utazik manapság vonattal Budapestről Berlinbe? Ezen töprengtem, mikor egy nyári vasárnapon kényelmesen elhelyezkedtem a nemzetközi gyorsvonaton. Kollégáimmal utaztam az „Autómentes városok felé” című konferenciára*. Hogy lehet, hogy ilyen sokan vagyunk a vonaton? – csodálkoztam az indulás előtti sürgés-forgást látva. Ennyi környezetvédő vagy repülőfóbiás nincsen. Végül útitársamhoz, egy német fiatalemberhez fordultam, akit nyaralásából hívtak vissza a munkahelyére sürgős ügyben. Ez a leggyorsabb és a legolcsóbb megoldás a cégének – mondta –, számára pedig a legkényelmesebb, hiszen a reptéri utat és a várakozást megspórolhatja. Lám, nem csak környezetvédelmi okokból, vagy légiszony miatt szállnak az emberek vonatra, útitársam egyszerűen „csak” egy ésszerű német állampolgár.

Linzben új felszállóval gyarapodtunk, a rövid hajú, „trendi” 28–30 éves osztrák lány szintén Berlinbe tartott. Öltözéke alapján jómódú értelmiségi fiatal. Építész, vagy hasonló alkotó foglalkozású lehet. Vajon mi dolga van a német fővárosban? Még aznap kiderült, hamarosan viszontláttam az „Autómentes városok felé” című nemzetközi konferencián! A rendezvényre a világ négy kontinenséről érkeztek szakemberek: várostervezők, egyetemi kutatók, környezetvédő szervezetek képviselői és magánszemélyek, hogy megosszák gondolataikat az autómentes életmódról és az autós civilizáció hátrányairól.

A berlini konferencián megtudhattuk, hogy nemcsak a természeti csapások, háborúk vagy a szegénység késztetheti arra az embereket, hogy elhagyják hazájukat, hanem a túl fejlett technika is. A Civilizációs menekültek című cikkünkből kiderülnek a részletek. John Adams előadásában a jövő társadalmának képeit villantotta fel, amelyek hamar valóra válhatnak, ha az autózás és a repülés diadalútja nem torpan meg. 2024 című cikkünk Adams professzor utópiáját tárja fel Orwell után szabadon.

A nyugati tapasztalatok láttán érdemes elgondolkodni, vajon helyes irányba halad-e hazánk közlekedése. A beruházások, fejlesztések vajon a jobb életminőséget, a tisztább, egészségesebb környezetet szolgálják-e, vagy ennek az ellenkezőjét? Egy biztos, nem csak a környezetvédők, de a közlekedési szakemberek és az Európai Unió különböző intézményei is egyhangúlag állítják: a környezetbarát közlekedés terén hazánk és a legtöbb közép- és kelet-európai ország jobb helyzetben van, mint a „fejlett” nyugat. A szakemberek abban is egyetértenek, hogy nem szabad lemásolnunk azt a rossz nyugat-európai közlekedés-fejlesztési modellt, amelyet a közúthálózat indokolatlan fejlesztésével és a tömegközlekedés leépítésével ma már maguk is elhibázottnak tartanak. Ki kell használnunk meglévő lépéselőnyünket! Többek között erre hívja fel a figyelmet a közelgő Európai Mobilitási Hét és az Autómentes Nap is, amelynek rendezvényeire szeretettel hívok mindenkit.