A Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös sajtónyilatkozatban kifogásolta, hogy a Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszterek 4. Konferenciáján – amelyet idén júniusban tartottak Budapesten – az öt évvel ezelőtt elhatározott, de meg nem valósított feladatokat nem kérték senkin számon, és új konkrét feladatokat sem határoztak meg. A nyilatkozatban leszögezik, hogy a kormányok vagy szigorú vegyianyag-politikát valósítanak meg, vagy beláthatatlan veszélyeknek teszik ki mindannyiunk – és különösen a gyermekek – egészségét.

A Fővárosi Bíróság július 7-én ítéletet hozott abban az immár 5 éve húzódó perben, amelyet a Levegő Munkacsoport és a Göncöl Szövetség indított az M0-s északi hídja környezetvédelmi engedélyének hatályon kívül helyezéséért. A bíróság arra hivatkozva utasította el a civil szervezetek keresetét, hogy az engedélyezési eljárás megindításakor, 1994-ben még nem voltak hatályban a jelenlegi – a korábbinál jóval szigorúbb – környezetvédelmi és vízügyi jogszabályok. A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András az ítélet után kijelentette: „Elfogadhatatlan, hogy az M3-as autópályáról és a 2-es útról beözönlő kamionforgalmat rászabadítsák Budára és a pilisi településekre.” Schnier Mária, a szervezet elnökhelyettese hozzátette: „Az északi híd megépítése Budapest legfontosabb és legjobb minőségű ivóvízbázisát veszélyezteti, azok védőövezetén halad át. Ezt tiltják a jogszabályok is.” A beruházást ellenző és széles körű lakossági támogatást élvező helyi civil szervezetek vezetői pedig arra mutattak rá, hogy a tíz évvel ezelőtt készült környezetvédelmi hatásvizsgálat csak a híd közvetlen környezetére terjedt ki, bár a káros hatások az egész térséget érintik. A társadalmi szervezetek azt is kifogásolják, hogy a hatásvizsgálat nem elemezte az egyéb lehetőségeket, pedig a jogszabályok szerint ezt is meg kellett volna tenni. Ennek azért is van különös jelentősége, mert a Levegő Munkacsoport szakértői bebizonyították: a térség közlekedési és környezetvédelmi gondjait csak a városi és elővárosi tömegközlekedés jelentős javításával, a kamionforgalom racionalizálásával, az áruszállítás vasútra való átterelésével, valamint az M0-s keleti szakaszának – a gödöllői átkötés nyomvonalán történő – megépítésével lehet enyhíteni. A civil szervezetek az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Legfelsőbb Bírósághoz.

Más civil szervezethez hasonlóan a Levegő Munkacsoport is levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, amelyben komoly aggodalmát fejezi ki a kormány által bejelentett „takarékossági intézkedésekkel” kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket az intézkedéseket a vonatkozó törvények semmibevételével, megfelelő társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi elemzések nélkül kívánják végrehajtani.

Az Újbuda című kerületi lap (ld. http://www.ujbuda.hu) ismerteti Schreffel Jánosnak, a XI. kerületi Önkormányzat főépítészének nemrég tartott előadását. A főépítész egyebek mellett kijelentette: „A metróépítő szakma és a kerületi önkormányzat is tovább küzd, hogy a metró Etele téri végállomása helyett a Virágpiacnál alakítsák ki az utolsó metrómegállót, mert ily módon meg lehetne szüntetni azt a káros környezeti hatást, amit a kerületet elárasztó tömegközlekedési roham okoz. E koncepció szerint a metróhoz lehetne telepíteni egy tömegközlekedési csomópontot, tehermentesítve a kerület belsőbb részeit.” Amint ismeretes, ez volt az egyik legfontosabb kifogás, amit a Levegő Munkacsoport 4-es metró környezetvédelmi és a vasúthatósági engedélye elleni fellebbezésében megjelölt. A civil szervezetek és a helyi lakosok ugyanis egyaránt tiltakoznak az ellen, hogy a metróvégállomást egy súlyosan elhibázott terv alapján törvénysértő módon alakítsák ki. A metróvégállomáshoz kapcsolódó, a lakótelep sportpályái és zöldterülete helyén kialakítandó autóbusz-végállomás és mélyparkoló 10 ezer ember életfeltételeit rontaná. A terv közlekedési szempontból is hibás, hiszen a Budaörsi úton közlekedők rendkívül körülményesen tudnának átszállni a metróra. Mivel ez a főváros legforgalmasabb bevezető útja, a tervezett kialakítás az egész metróberuházás értelmét megkérdőjelezi. A civil szervezetek javaslatot tettek a megoldásra is: a metróalagutat legalább 500 méterrel meg kell hosszabbítani, és a végállomást a Budaörsi útnál kell kialakítani.

Pert indított Demszky Gábor főpolgármester ellen a 4-es metró előkészítésében aktívan részt vevő három civil szervezet. A Levegő Munkacsoport, az ETKE (Erzsébetvárosi Társasházak Közösségeinek és Képviselőinek Érdekvédelmi Egyesülete) és a LAKSZ (Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége) álláspontja szerint a főpolgármester olyan nyilatkozatokat tett, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, továbbá megsértették a civil szervezetek jogait, és komoly kárt okoztak nekik. Ezért kérik a bíróságtól, hogy kötelezze Demszky Gábort egy helyreigazító nyilatkozat közzétételére, amelyben elismeri, hogy tévesen ítélte meg ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét, hiszen mindhárom szervezet értékes és eredményes munkát végzett a fővárosi tömegközlekedés javítása és az élhetőbb főváros megteremtése érdekében.

A Levegő Munkacsoport levelet juttatott el Draskovics Tibor pénzügyminiszternek, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy a dízelautók regisztrációs adójának csökkentése, és ezáltal elterjedésük ösztönzése tovább rontaná a környezet állapotát és a lakosság egészségét. A dízelmotorok által kibocsátott rendkívül apró részecskék a legkárosabbak az emberi egészségre az összes közlekedési eredetű szennyező anyag közül. Az Egészségügyi Világszervezet nem is ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mert álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget. A regisztrációs adó csökkentése az Alkotmányba is ütközne, hiszen az Alkotmánybíróság már több határozatában is kinyilvánította, hogy „a környezetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az állam nem csökkentheti.”

A Levegő Munkacsoport elkészítette részletes észrevételeit a Fővárosi Önkormányat új parkolási rendelettervezetével kapcsolatban, és azt eljuttatta az összes fővárosi képviselőnek. A rendelet elfogadása jelentős előrelépést jelenthet a főváros közlekedési helyzetének, a környezeti állapotának és az életfeltételek javításában, valamint a gazdasági versenyképesség növelésében. Ugyanakkor a Levegő Munkacsoport további szigorításokat is javasol. Felhívja a figyelmet arra, hogy a parkolási díjakkal egyik legértékesebb vagyonunk, a terület használatát fizetik meg, amiért nem jár további ellenszolgáltatás. Ezért ezt a területfoglalást teljes egészében azokkal kell piaci áron megfizettetni, akik járművüket közterületen tárolják. Másrészt az így keletkező többletbevételeket nem új parkolóhelyek kialakítására, hanem a tömegközlekedés javítására és a közterületek felújítására kell fordítani. Ez annál is inkább indokolt, mivel semmiféle ellentételezésben nem részesültek azok, akiktől ezt a területet elvették: a gyalogosok, a kerékpárosok, az emberi körülmények között élni kívánó emberek. Ez utóbbiak között különösen hátrányosan érintette a nehezebb anyagi körülmények között élőket, illetve az időseket és a gyermekeket, hiszen számukra szinte semmi mással nem pótolható szolgáltatást nyújtanak a kellemes, zöldfelületben gazdag közterületek.