kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Zöld vagy szürke

A Német Városok Szövetsége szerint lakosonként legalább 20–25 négyzetméter zöldterületre van szükség. Ez az arány a magyar fővárosban 11 négyzetméter, azonban van olyan kerület, ahol nem éri el az egy négyzetmétert.
A zöldterületek jelentősen befolyásolják a városok életminőségét. A levegő védelme és a kedvezőbb mikroklíma kialakítása mellett a lakosság pihenését és a városkép javítását is szolgálják.
A zöldterületek kedvező hatása annál nagyobb, minél közelebb vannak a városközponthoz. A beépíthető telkek piaci értéke is függ a helytől, ezért a zöldterületek hasznosításáról sokat vitáznak a gazdasági szereplők, a városvezetők és a lakók. Jellemző, hogy míg a zöldterületek, közparkok beépítése gyakran megfordul a gazdaság szereplőinek fejében, addig a közösség szempontjából lényegesen kedvezőbb városfejlesztésre, új parkok kialakítására ritkán kerül sor.
A világ nagyvárosaiban az egy lakosra jutó zöldterületek nagysága igen eltérő, például Sevillában mindössze 2,4, Drezdában 4, Marseilles-ben 4,3 négyzetméter terület jut egy lakosra. Lényegesen nagyobb a zöldterületek kiterjedése Grazban (567 m2), Bécsben (124 m2) és Helsinkiben (122 m2).
A „nagyközönség számára nyitott zöldterület” meghatározása városonként különbözik. Egyes városokban csak a parkokat és a közkerteket számítják bele, míg máshol az erdőket és más természeti területeket is ide sorolják. Európában az északi nagyvárosokban a legnagyobb az egy főre jutó zöldterület aránya.

Zöldterületek nagysága néhány európai nagyvárosban
(négyzetméter/lakos)
A Budapesthez hasonló természeti adottságokkal rendelkező Bécsben a városi környezetpolitika fontos része az új zöldterületek kialakítása. Az 1996-ban kialakított parkok összterülete 80 ezer négyzetméter. Bécs erdőhivatalát 1995-ben kitüntették természetes erdőgazdálkodásáért, és felvették a Greenpeace példalétesítményei közé. A Bécsben is alkalmazott természetes erdőgazdálkodásnak öt alapelve van.
  1. A természet a példakép. A fafajták kiválasztása az őshonos fajokból a természetes adottságok alapján történik, melyet a helyi klíma és talaj határoz meg.
  2. Az erdő természetes fiatalodása. Ezt azt jelenti, hogy új fa csak a környező fák magvaiból növekszik. A ritka, ökológiailag értékes fákat tudatosan gondozzák.
  3. Természetes erdőrezervátumok kialakítása. Ezekben az erdő, mint ökológiai rendszer minden külső hatás nélkül fejlődhet.
  4. Az érzékeny erdőtalaj védelme. Csak kis területen és lehetőleg kíméletesen változtatnak az erdő állagán.
  5. Természetkímélő használat. Kevesebb fát termelnek ki, mint amennyi gazdaságilag lehetséges lenne. Ennek következménye a sok régi fa és lábon száradt fa. Ezáltal lényegesen megnőtt az erdők ökológiai értéke.


„A települések lakhatóságának egyik mértékét a beépített területek és a biológiailag aktív felületek aránya adja meg. … A világ számos fővárosában a hazai viszonyokhoz képest jelentősebb az ilyen felület, ami önmagában kedvező hatással van az ott lakók egészségére, kedélyére. Budapest egyik legnagyobb környezetvédelmi gondja a kirívóan kedvezőtlen zöldfelületi aránynak köszönhető. Sok más tényező mellett a zöldfelületek hiánya is hozzájárul a város kedvezőtlen levegőminőségének kialakulásához. A városi lakosság számára szükséges közcélú zöldterületek nagyságát az 1970-es években irányelvként meghatározott mennyiségi mutatók jelzik: legalább 7 négyzetméter/lakos lakókert, legalább 7 négyzetméter/lakos lakóterületi közpark, legalább 7 négyzetméter/lakos városi szintű közpark. Az irányelv teljesülése Budapest egészét tekintve mintegy 50 százalékos, vagyis ugyanannyi közcélú zöldterület hiányzik, mint amennyi jelenleg van.”
„Adatok Budapest környezeti állapotáról” (kiadta Budapest Főváros Önkormányzata 2000-ben)



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.