A környezetvédelmi törvény szerint a települési önkormányzatoknak környezetvédelmi programot kell készíteniük és jóváhagyniuk. A törvény sajnos nem ír elő határidőt, így sok önkormányzat a mai napig nem rendelkezik ilyen programmal. Azonban a zöld civil szervezeteknek több éves határozott fellépése nyomán a környezetvédelmi állami támogatások odaítélésekor ma már általában megkövetelik a települési környezetvédelmi program bemutatását, ami ösztönzőleg hat az önkormányzatokra. Ugyanakkor a jogszabályok nem írják elő, hogy mit kell tartalmaznia a programnak, így ezek sokszor igen gyengére sikerülnek, esetenként még az alapvető adatok is hiányoznak belőlük. Nemegyszer az is előfordul, hogy a meglévő helyzetet többé-kevésbé jól leírják, azonban a teendők csak az általánosságok szintjén szerepelnek, a konkrét feladatok, célállapotok, határidők, felelősök és a mindehhez szükséges pénzforrások megjelölése nélkül. Ez utóbbi jellemzi még a főváros környezetvédelmi programját is.

A törvény azt is előírja, hogy az önkormányzatnak az illetékességi területén elemeznie, értékelnie kell a környezet állapotát, és „arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatni a lakosságot”. Itt azonban megint hiányzik a végrehajtási utasítás és az ellenőrzés, a szankcionálás. Nem lehet tudni, pontosan miről és miként kell tájékoztatást adni. Így az önkormányzatok legtöbb esetben vagy egyáltalán nem adnak tájékoztatást, vagy csak nagyon hiányosan. Ez különösen igaz a kisebb településekre, ahol mindehhez hiányzik a szükséges pénz és szakértelem. A nagyvárosokban is többnyire csak az kap ilyen tájékoztatást, aki szemfülesen böngészni kezdi az önkormányzat honlapját, vagy bemegy a városházára, és anyagokat kér. Ahogy ezt mi is tettük, ám Pécs önkormányzata többszöri kérésünkre sem küldte el legutóbbi felmérését.

A légszennyezés adatait ma már percre pontosan nyomon lehet követni, mert egész országra kiterjedő mérőhálózata van a környezetvédelmi felügyelőségeknek. Nemsokára pontos képünk lesz a hazai zajhelyzetről is, mert az Európai Unió irányelve alapján Budapest zajtérképét 2007 közepéig el kell elkészíteni. A főváros és a vonzáskörzetében lévő 21 település vizsgálata körülbelül két évet vesz igénybe, költsége pedig elérheti a 780 millió forintot. 2012-ig további nyolc, százezernél több lakosú város – Pécs, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Miskolc, Debrecen, Kecskemét és Szeged – következik. Ezen települések esetében a költségek várhatóan együttesen 430 millió forintot tesznek ki.

Tehát zajtérkép lesz, sőt megoldódik a budapesti szennyvízkérdés is olyan áron, hogy az állami és önkormányzati környezetvédelmi kiadások nagy részét, évi több tízmilliárd forintot a szennyvíztisztítók megépítésére költik. Azt azonban csak remélni tudjuk, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek leépítésével nem romlik például az ivóvíz minősége, és hogy valós képünk lesz a keletkező hulladék mennyiségéről és további sorsáról. Ezek ugyanis mind hozzátartoznak a környezeti állapot meghatározásához, akárcsak a zöldterületek nagysága, a közlekedés minősége és a lakáskörülmények kérdése.