kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Zöldtetők és zöldhomlokzatok
Éljen a fal!


Kakukkfű
Az élő növények alkalmazása az építészetben az ókorig nyúlik vissza. A zöldtetőket más-más területeken eltérő céllal hozták létre. Az első ismert zöldtető a babiloni függőkert, mely feltehetően reprezentációs célt szolgált. Az Izlandról elterjedt földtetős, gyeppel fedett házaknál a szigetelés és az értékes faanyag egy részének megtakarítása volt a cél.
Az idők folyamán gyakran változott az élő növények építészeti felhasználásának népszerűsége. Nyugat-Európában az épületfizikai és az ökológiai előnyök miatt az 1980-as években kezdett elterjedni a zöldtetők és a zöldhomlokzatok alkalmazása.
A zöldtetők típusai

Szárazságtűrő
pozsgás növények
Az extenzív zöldtető viszonylag könnyű szerkezetű, a talajréteg legkisebb vastagsága 6–8 cm. Nemcsak lapos, hanem akár 33 százalékos lejtésű tetőn is kialakítható, általában nincs szükség a tetőszerkezet megerősítésére. Egy vízzel telített extenzív zöldtető súlya négyzetméterenként 7–8 kg, ami összemérhető a hagyományos lapostetők kavicsborításának súlyával. A szélsőséges környezeti feltételek miatt csak szárazságtűrő, kis méretű, önfenntartó növényfajokat lehet rá telepíteni. Az ilyen tetők nem igényelnek rendszeres gondozást, öntözést, ezért fenntartási költségük alacsony. Az extenzív zöldtetők betelepítésére leggyakrabban a varjúháj (Sedum sp.) fajokat alkalmazzák, ezek a növények kitűnően alkalmazkodtak a száraz termőhelyi viszonyokhoz. Sikeresen telepíthetőek még a kakukkfű fajok (Thymus sp.) és a talajtakaró növényként ismert molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum).
Ezeken kívül néhány hideget jól tűrő kaktuszfajt (Opuntia spp.) is ültethetünk rá.

Fehér varjúháj
Az intenzív zöldtetőknél a talajréteg vastagsága legalább 20 cm. Kialakítására csak a lapos vagy igen kis lejtésű tetők alkalmasak. A vastagabb talajréteg miatt megerősített tetőszerkezetet igényel. A telepíthető növények köre viszonylag széles, vízigényüket öntözéssel elégítik ki. Szükség van a rendszeres ápolásra, tápanyag-utánpótlásra. Az ösvényekkel, nagyobb bokrokkal, fákkal és esetleg kisebb patakokkal, tavakkal díszített kerteket emberi tartózkodásra, pihenésre szánják. Az intenzív zöldtetőre szinte minden növényfaj telepíthető megfelelő szerkezet és gondozás esetén. Ezekre a kertekre jellemző a virágágyásokkal, bokrokkal, esetleg kisebb facsoportokkal díszített gyep.
Milyen növényt válasszunk?
A zöldhomlokzatok kialakításakor elsősorban a futónövények közül választhatunk. A zöldtetőkkel ellentétben itt leggyakrabban csak egy-egy fajt telepítenek a befuttatandó területre.

A zöldhomlokzatok kialakítására hazánkban leggyakrabban a támrendszert nem igénylő fajokat, például az őshonos borostyánt (Hedera helix) használják. Az örökzöld, árnyékkedvelő, így az északi falakhoz kiválóan telepíthető növény elsősorban leveleivel díszít. A telepíthető növények közül az egyik legnagyobb négyzetméterenkénti zöldtömeget fejleszti. A borostyán akár 30 méter magasra is felfuthat.
Szintén elterjedten alkalmazzák az Észak-Amerikából származó ötlevélkéjű és az ázsiai eredetű háromkaréjú vadszőlő fajokat (Parthenocissus quinquefolia és P. tricuspidata). A borostyánhoz hasonlóan a vadszőlőfajok is hosszú életűek és nagy tűrőképességűek. Leveleik októberben narancssárgára vagy vörösre színeződnek. A napos déli falakat kedvelik. Nyugat-Európában egyre gyakrabban ültetik a napos-félárnyékos falakat kedvelő kínai lilaakácot (Wisteria sinensis).
A családi házak homlokzatának árnyékolására egynyári, támrendszert igénylő fajokat is használhatunk. Az itt alkalmazható fajok vagy virágukkal díszítenek – mint például a hajnalka- (Ipomoea sp.) és a sarkantyúkafajok (Tropaleoum sp.) – vagy termésük ehető, mely esetre az uborka (Cucumis sp.), és egyes tök- (Cucurbita sp.), illetve babfajok (Phaseolus sp.) említhetők példaként. Minden esetben szükséges a támrendszer kialakítása.
Lehetőség van arra is, hogy a lassabban növekvő gyümölcsfákat a házfal mellé telepítsük. A fal mellé telepített úgynevezett redélyfák gondos metszést igényelnek, amit bőséges terméssel hálálnak meg. A fákat a ház falától 30–40 centiméterre kell telepíteni, a korona kialakításakor csak közvetlenül a házfal mellett lévő ágakat hagyják meg.
Nem csak szép

Erdei iszalag
Több ökológiai haszna is van annak, hogy az épületek növényekkel borítják. A zöldtető talán legnagyobb előnye az esővíz-raktározó képessége. A beépített területről történő csapadéklefolyás mértékét zöldtetők kialakításával lehet a legegyszerűbben csökkenteni.
Az eső intenzitásától és a zöldtető talajvastagságától függően a csapadékmennyiség nagyobb része (éves szinten 50–60 százaléka) megköthető. A zöldtető a lefolyási csúcs késleltetésével, nagyságának csökkentésével mérsékli a csatornahálózat terhelését. Ha kevés (10 mm alatti) csapadék hullik, akkor azt a száraz talajú zöldtető teljes mértékben beszívja.
A szilárd burkolatok, mint például az aszfalt és a beton nagymértékben hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásának problémájához. A napsugárzás nagy részét magukba szívják, majd infravörös hősugárzásként visszaverik azt, és a kibocsátott hő egy melegebb mikroklímát hoz létre a városok felett. Így a városi zöldterületeknek nagy szerepük van a település levegőjének hűvösen tartásában.

Zöld fal
A városok melegebb mikroklímája rontja a levegőminőséget is, 10 fokos hőmérsékletnövekedés hatására megkétszereződik a mérgező, felszínközeli ózon mennyisége.
A növényzet hőmérsékletcsökkentő hatását a felfogott csapadék elpárologtatása adja, hiszen a növényzet a napsugárzásból felvett energia 70 százalékát a párologtatásra, és ezáltal hűtésre használja fel. A természetes és a szilárd mesterséges felszínek aránya – az eltérő tulajdonságok miatt – jelentősen befolyásolja a hőmérsékletet.
A tetőkertek nyári hőcsillapítása kiváló. A hagyományos bitumen-szigetelésű lapostetőn a hőmérséklet 60–80 Celsius fok is lehet, miközben a tetőkert alatti szigetelés hőmérséklete mindössze 25–30 fok.

Zöld tető
Télen, amikor a levegő hőmérséklete fagypont alatti, a tetőkert vízszigetelésének hőmérséklete fagypont felett marad.
A zöldtetők és -homlokzatok fontos szerepet játszanak a levegőminőség javításában is, képesek kiszűrni és megkötni a levegőben lévő szennyező anyagokat. A növények anyagcseréjük során megkötik a szén-dioxidot és oxigént juttatnak a levegőbe.
A növényekkel fedett felszínek a sűrűn lakott területeken élő szigetekként funkcionálnak, rovaroknak (10–40 faj) és madárfajoknak nyújthatnak élőhelyet. A lepkék és a madarak a húsz emelet magasságban lévő tetőkerteket is látogatják. A lombozat zajvisszaverő és zajelfedő tulajdonságokkal rendelkezik, mivel lemezes szerkezetű, a hangrezgések egy részét elnyeli, a másik részét pedig visszaveri. A zöldburkolatok alkalmazásakor az általános városi zajterhelés mértéke is csökken, hiszen a növényekkel borított tetők és homlokzatok kevésbé verik vissza a hanghullámokat.

Lilaakác
Az épületek hőszabályozásának energiaigénye és költsége jelentősen csökkenthető zöldtető és zöldhomlokzat alkalmazásával, kihasználva ezek nyári hűtő és téli szigetelő hatását. Nyáron a hőmérséklet 3–7 fokkal csökken, így a klímaberendezések használata 10–20 százalékkal mérsékelhető. Nyáron az erős sugárzás miatt a csupasz tetők felszínén a hőmérséklet akár 80 Celsius fok fölé is emelkedhet, míg a téli felhőmentes éjszakákon –20 Celsius fok alá csökkenhet. A nagy napi és évi hőingás miatt a tetőszerkezetekben jelentős károk képződnek. Zöldtető alkalmazásakor a tető élettartama az ultraibolya sugárzás és a hőingadozás elleni védelem miatt akár húsz évvel is megnövekedhet.

Ötlevélkéjű vadszőlő
Zöldhomlokzatok alkalmazásával is csökkenthetjük a felújítási költségeket. Egy befuttatott homlokzatot 50–60 évig nem kell felújítani, ez az elterjedt festékek élettartamának többszöröse. A lombréteg alatt az alacsonyabb kéndioxid-tartalom és a záporesők elleni védelem miatt kisebb a korrózió.
A zöldtetők és zöldhomlokzatok esztétikai és pszichológiai előnyei a többi haszonnál kisebbeknek tűnhetnek, de valójában hasonlóan fontosak. Az intenzív tetőkertek egy sűrűn beépített területen a városlakók parkjaiként funkcionálhatnak. Egy zöldtetőn kialakíthatók beszélgetésre, pihenésre alkalmas helyek.
Az embereknek pszichológiai igénye találkozik a természet szín- és formagazdagságával, szépségével. Különös jelentőségű a nyugtató zöld szín, az állatok jelenlétének és hangjának érzékelése. A zöldburkolatok segítenek csökkenteni a stresszt, amelyet a zöldterületek hiánya okoz a városlakóknak. Jelenlétük növeli a város általános gazdagságát, segítenek mérsékelni a városi lakosság természettől való elidegenedését, és hozzájárulhatnak a környezettudatos gondolkodásmód terjedéséhez.
A zöldterületek növelése javítja az általános életminőséget. Összefüggések vannak a hangulat, az egészség és a természet közelsége között. Ez azt jelenti, hogy a mentális és érzelmi stabilitást kedvezően befolyásolják a zöldterületekkel való szorosabb kapcsolatok. Az épületek növényekkel történő borításának szerepe lehet az átfogó egészségügyi kezeléseknél is, amikor például kórház ablakai más tetőkre, falakra néznek.
A zöldburkolatok esztétikai jelentőségét növeli, hogy Európában a becslések szerint a közeljövőben az emberek több mint 80 százaléka a városokban fog lakni.
Lehetnek hátrányai?

Háromkaréjú vadszőlővel
befuttatott fal
A zöldtetők létesítése esetén gondot okozhat, hogy a szigetelés sérülésekor a javítás a hagyományos tetőhöz képest bonyolultabb a tetőt fedő talajréteg és vegetáció miatt.
Az intenzív zöldtetők létesítése és fenntartása olykor igen költséges, és csak magas ingatlanárak esetén lehet kifizetődő, például a szomszéd telken létesített kerthez képest.
A zöldhomlokzat akkor okozhat kárt, ha nem gondozzák, például nem metszik a futónövényeket. Ha a növények elérik a tetőt, akkor a lehulló levelek és gallyak miatt az eresz és a lefolyó eltömődhet, így a csapadékvíz gyakran a ház falán folyik le. A fal átnedvesedése gombásodáshoz, romló hőszigeteléshez és szerkezeti károkhoz vezethet. A metszetlen futónövények hajtásai az ablakok elé is belógnak, így kevesebb fény jut be a házba.
A nem megfelelően rögzített támrendszerbe, vagy a túl buja hajtásrendszerbe az erős szél belekaphat, és letépheti azt, így sérüléseket, anyagi károkat okozhat.
Mégis úgy véljük, megéri.


Felhasznált irodalom:
The Resource Portal for Green Roofs
(www.greenroofs.com/Greenroofs101)
Roofscapes Inc. (www.roofmeadow.com)
Finke, C., Osterhoff, J.: Zöld homlokzatok, Cser Kiadó, 2002



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.