2005. június 29-e nem csak többezer kispesti polgár életében volt rendkívüli nap, hanem a Fővárosi Közgyűlésében is. Aznap este dőlt el ugyanis, hogy a KÖ-KI (Kőbánya-Kispest vasút- és metróállomás és autóbusz pályaudvar) környékén elterpeszkedhet-e egy ötvenezer négyzetméteres bevásárlóközpont.

A titokzatos beruházó ugyanis egy „korszerű”, emeletes buszpályaudvar és P+R parkoló építését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a több mint 7 hektáros területet a kerületi önkormányzat olyan övezetbe soroltassa át, amelyen megengedett a telkek 100 százalékos beépítése, mert a beruházó telkenként húszezer négyzetméternyi bevásárlóközpontot akar felhúzni. Ügyesen matekoztak. Az övezeti átsorolással egyidejűleg hivatalosan két külön telekké osztották volna a korábban felvásárolt BKV sportpályát, amely az említett terület tőszomszédságában helyezkedik el. Ezzel akarták biztosítani, hogy két telek helyett három telekkel lehessen szorozni a húszezret.

A tét az volt, hogy elfogadja-e a Fővárosi Közgyűlés a XIX. kerületi Önkormányzat kérelmét az átsorolásra. A jelenlegi keretövezeti besorolás szerint a terület egyik fele jelentős zöldfelületű intézményterület, amelynek 35 százaléka építhető be, a másik fele városközponti keretövezet 80 százalékos beépíthetőséggel. Mindkét övezetben létesírhető parkolóház, az utóbbin pedig húszezer négyzetméter nagyságú bevásárlóközpont is, ha a beruházó ennyivel megelégedne.

Érdemes tudni, hogy az Örs vezér téri Árkád beruházója is többszintes autóbusz pályaudvart ígért az önkormányzatoknak, amelynek nyomát sem látjuk.

A Vak Bottyán utca és a Lehel utca lakótelepi házainak lakossága, akikkel eddig a túloldalon a sportpálya és a kiserdő egy részlete nézett szembe, hónapok óta kérte a kerületi önkormányzatot, hogy ne akarja rájuk zúdítani egy ilyen gigantikus bevásárlóközpont személy- és tehergépkocsi-forgalmát. Az erre szolgáló utak ugyanis csak sűrűn lakott útvonalak lehetnének. A Kispesti Önkormányzat azonban mereven tartotta magát elhatározásához. A lakosság ekkor a Fővárosi Önkormányzathoz fordult kérelmező leveleivel, közel kétezer tiltakozó aláírással.

A június 29-i demonstráció, amit a közgyűlés napján rendeztek a Váci utcai épület előtt, elkeseredett, de fegyelmezett volt. Teljes meggyőződéssel csatlakoztunk a tüntetőkhöz, hiszen a Levegő Munkacsoport volt az első társadalmi szervezet, amely 15 évvel ezelőtt meglátta a veszélyt a bevásárlóközpontok támadásában. Akkor még csak a városok szélén, és az agglomeráció szép tájain vásároltak területeket a beruházók, akik ma már Budapest városképét teszik tönkre, rácsapva minden beépítetlen területre, kétes ígéretekkel kecsegtetve a kerületi önkormányzatokat.

A tüntetők a Közgyűlési Terem karzatán feszült csendben várták a napirend tárgyalását, amelyre este 9 órakor került sor. A közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a napirenden belül a tüntetők részéről négyen röviden hozzászólhassanak: a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara képviselője, a helyi kiskereskedők szószólója, a környék lakosságának nevében a tüntetés egyik szervezője, és végül a Levegő Munkacsoport képviselője. A meghallgatás után frakció-megbeszélésre vonultak vissza a fővárosi képviselők. Az ezt követő szavazás eredménye tükrözte a Fővárosi Közgyűlés és a Főpolgármesteri Hivatal szakmai álláspontját, amely megegyezett a lakosság kérésével. Tehát a Fővárosi Közgyűlés nem fogadta el azt a keretövezeti átsorolási kérelmet, amely lehetővé tette volna az ötvenezer négyzetméter szintterületű bevásárlóközpont létesítését.

A közgyűlésen jelenlévő egyik kispesti önkormányzati képviselő bejelentette, hogy a kerületi önkormányzat ettől függetlenül dönteni fog testületi ülésén az eredeti szabályozási tervről. Ennek következménye azonban az lehet, hogy amennyiben figyelmen kívül hagyják a Fővárosi Közgyűlés döntését, a Főváros Önkormányzat eljárási jogszabálysértés miatt keresetet indít a Kispesti Önkormányzat ellen. A kispesti polgármester ezek után is aktívan lobbizik, hogy a Főváros augusztusban újratárgyalja az érvényes szavazással eldöntött ügyet.

Mi legyen a 3 hektáros eladott BKV sportpályán? Akár üzemeltethetné is az új tulajdonos ismét, felújított sportpályaként. A beruházó ellenérve az, hogy a repülőtérre vezető út és a bevásárlóközpont miatt megnövekvő, ma is forgalmas utak között egészségtelen a sport. De vajon miért a sportpálya megszüntetése mindig az egyetlen felmerülő megoldás? Miért nem lehet a forgalmat csillapítani és a sportpályákat egyéb módokon (növényzet telepítése, zajvédő fal) is megóvni a környezeti ártalmaktól? Van néhány további ötletünk, ami nem is lenne veszteséges. Például egy nosztalgia park létesítése kis színház-, hangverseny- és kiállító teremmel. El tudunk képzelni itt állandó helytörténeti kiállítást, cukrászdákat, éttermeket, amelyeket helyi kiskereskedők, kisiparosok üzemeltetnek. Mindezt természetesen sok fa, bokor, virág, sétányok társaságában.