A térség adottságai kiválóak. Szinte érintetlen természeti környezet, mert még nem rontotta el a településeket újgazdag ízléstelenség, és a betelepült környezetidegen tevékenységek. A közelben van Pécs, a kulturális és tudásközpont. Mindez lehetőséget nyújt a környezetbarát vállalkozások, a biotermelés és a szelíd turizmus fejlesztésére. A legégetőbb gond a munkanélküliség és az infrastruktúra fejletlensége. Erre a két kérdésre keresték a választ a rendezvényen résztvevői.

A Zöld Völgy rendezvényeit, a „Fenntartható települések”-et illetve a Turisztikai Konferenciát, valamint a kapcsolódó szórakoztató rendezvényeket a fenntartható fejlődés, a kistérségi együttműködés és a háromszektorú társadalmi modell (együttműködő lakosság, vállalkozók, önkormányzat) szellemisége határozta meg. A rendezők célja elsősorban az volt, hogy a résztvevőknek az együttgondolkodásra, a partneri viszony kialakítására teremtsenek lehetőséget. Mindezek összhangban vannak az Európai Unió támogatási céljaival is, mert a települések innen várják a fejlődéshez nélkülözhetetlen külső forrásokat.

A térség vezetői fontosnak tartják, hogy az infrastruktúra kiépítését és a foglalkoztatást a természeti értékek, a tiszta víz és a táj védelme, valamint az épített környezet harmonikus változtatása mellett biztosítsák. A társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentése nehezebb feladat.

Ma kevesen vannak, akik úgy válnak hosszú távon sikeres vállalkozókká, tulajdonosokká, hogy közben a közérdek is arányosan érvényesül. Súlyos probléma az is, hogy a munkaügyi szabályok, bérterhek elriasztják a vállalkozókat a munkahelyek teremtésétől, ezért inkább a családtagokat foglalkoztatják. Aki pedig költségkímélő, környezetbarát infrastruktúrát szeretne kiépíteni egy településen, szinte leküzdhetetlen nehézségekkel néz szembe, nem kap támogatást. A felkészületlen, állandó finanszírozási gondokkal küzdő önkormányzatok ezért inkább az ajtajukon kopogtató nagy regionális megoldásokat ajánló kivitelezőkkel tárgyalnak. Behozzák a gázvezetéket az erdőkkel körülvett aprófalvakba, hatalmas közös csatornarendszert építenek ki a dimbes-dombos, szétszórt településeken. Rengeteg pénz megy el az építésre, és azután még több a havi közműdíjak kifizetése a munkanélküliek, kisnyugdíjasok számára. Pedig helyben, kicsiben olcsóbb és egyszerűbb megépíteni az infrastruktúrát, mégis a költség- és környezetkímélő megoldások kuriózumnak számítanak.

Mindezekről a három napon kevesebb szó esett, a rendezők és résztvevők kívánságának megfelelően. Inkább a pozitív példák bemutatására helyezték a hangsúlyt.

Az első napi előadások a bükkösdi felújított barokk kastélyban zajlottak. Az előadók között neves egyetemi tanárok, tervezők, polgármesterek, helyi vállalkozók, civil szervezetek voltak. Délelőtt a fenntarthatóságról, ökológiai tudatról, területfejlesztési koncepciókról volt szó. Délután ismertetőket tartottak biomassza ültetvényekről, szalma- és vályogházakról, ökogazdálkodásról, gyökérzónás szennyvíztisztításról. Egyúttal felavattak egy bio mintakertet is a faluban.

A második nap Helesfán turisztikai konferencia volt. A Gödöllői és a Pécsi Egyetem tanszékvezetői mellett Orfű és Helesfa polgármestere, országgyűlési képviselők és a turizmusból élő vállalkozók mondták el tapasztalataikat. A résztvevők megtekintették a Helesfai Üdülőcentrumot, amely egy 2,5 kilométeres, kialakítás alatt álló, mesterséges tó köré fog épülni. A nagy gonddal és lelkesedéssel szervezett konferenciát borverseny, sétakocsikázás, az orfűi kemencenapok, a cserkúti falunap, a goricai visszhang felavatása és még sok más rendezvény tette változatossá. Ajánlom az olvasóknak, hogy a jövő évi rendezvényre látogassanak el, családostól!