kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Energiafogyasztás a közösségi közlekedésben
Takarékosan

A korszerűbb belsőégésű motorok ugyan kevesebb energiát igényelnek, a személyautók fogyasztása mégsem csökkent az elmúlt évtizedben, mert a számos kényelmi, kiegészítő berendezésnek (például a légkondicionálónak) többletenergiára van szüksége. Ezért egy átlagos személygépkocsi fogyasztása nem nem tud 10 liter alá csökkenni 100 kilométerenként.
Milyen tendencia jellemzi a közösségi közlekedést? Elegendő, hogy a közösségi közlekedés energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb, mint az egyéni közlekedés, vagy szükség van további környezetkímélő és energiatakarékos megoldásokra?
A válasz természetesen egyértelmű: a közösségi közlekedésben is meg kell jelenniük az új, takarékosabb megoldásoknak. A BKV Rt. és elődei lehetőségeik figyelembevételével mindig nyitottak voltak a korszerű megoldásokra, de jól látható, hogy a valódi, új és hatékony megoldások a rendszerváltoztatás után jelentek meg Budapesten.
Autóbuszok

Fontos lépés volt a régebbi gyártású Ikarus buszok hazai gyártású motorjainak úgynevezett „feltöltőssé” alakítása, melynek során 10 százalékkal csökkent a járművek fogyasztása. Ez nem elhanyagolható, hiszen egy autóbusz a városi használatban 35–40 liter gázolajat használ el 100 kilométeren.
Ezután már az új gyártású Ikarus buszok környezetkímélő, a különböző Euro normáknak megfelelő motorokkal felszerelve álltak üzembe. A jelenlegi buszállomány alig 10 százaléka rendelkezik olyan hagyományos motorral, ami nem éri el vagy közelíti meg az uniós előírásokat.
Az utóbbi évek tapasztalata azonban az, hogy a járművek fogyasztása nem csökken tovább. A korszerű buszok motorteljesítménye megnőtt éppen a városi közlekedésben való jobb gyorsítóképesség, dinamikusabb mozgás érdekében. Ez a teljesítménynövekedés kisebb löket-térfogat, azaz „motorméret” mellett is fogyasztásnövekedést eredményez. Emellett megjelentek a légkondicionáló berendezések is, melyek éves szinten 6 százalék körüli többletfogyasztást okoznak például az idén beszerzett Volvo autóbuszok esetében. Szakmai körökben sok vita volt és van a járművek légkondicionálásának szükségességéről, mert a gyakori ajtónyitások miatt nem lehet kellően hatékony. A cikk íróját a megoldás helyességéről a kánikulai napok győzték meg: idén nyáron a hűtött utasterekben igen kellemes volt a klíma a 86-os autóbuszon és a metrópótlón.
Villamosok és trolik

A járművek gyorsításkor fogyasztanak többlet energiát, melynek megtakarítására korszerű hajtásrendszereknél lehetőség van. A fékezéskor keletkező mozgási energia elektromos energiává alakítható a motorok generátoros üzemében, azaz visszatáplálható a felsővezeték-hálózatba. A BKV Rt. több villamos típusát korszerűsítette új hajtási és vezérlési rendszerrel, ezzel bizonyos esetekben akár 30 százalékos energiamegtakarítást ért el.
Télen az utasok komfortérzete nagyban nő az utastéri fűtés jóvoltából, a korszerű hajtásrendszer által megtakarított energia jó közelítéssel felhasználható a fűtéshez. A korszerű hajtásrendszerű és fűtött Tw6000-es villamosok (a hannoveri villamosként ismert járművek) fogyasztása például télen közel azonos nagyságú a korszerűtlen, fűtetlen UV villamosokéval.
Az UV típus kivételével (amit a körúti villamos beszerzésnek köszönhetően rövidesen amúgy is kivonnak a forgalomból) az összes villamos típusban van, vagy folyamatosan felszerelik az utastéri fűtést.
A korszerűtlen, szovjet gyártású ZIU trolibuszok helyett döntően hazai gyártású, korszerű, alacsonypadlós járművek állnak forgalomba, melyek energiafogyasztása mintegy a fele a régi járművekének. Ilyen komoly mértékű fogyasztáscsökkenés régóta nem volt a városi közlekedésben, ez rendkívül jelentős lépés.
Költségkímélő megoldások

A fentiek mellett a járművezetőknek is meghatározó szerepük van a fogyasztás alakulásában. Mérések szerint a takarékos járművezető akár 30 százalékkal kevesebb energiafelhasználással teheti meg ugyanazt a fordulót. Jelenleg a buszvezetőket anyagilag is ösztönzi egy takarékossági rendszer, a villamosvezetőknél még hiányzik az ösztönzés.
A BKV Rt.-nek rendkívül fontos gazdaságossági szempontokból is az energiahatékony megoldások keresése. A társaság éves szinten több milliárd forintot költ a közel 3000 járművének gázolajjal, illetve elektromos energiával való ellátására. Ezért a BKV jelenlegi gazdálkodási körülményei még fontosabbá teszik a takarékos megoldások keresését.
A BKV kísérletet végzett forgógépes vonali energiatárolókkal is. Ez az elektromos berendezés a járművek fékezéskor keletkező és visszatáplált energiáját képes tárolni, majd igény esetén a hálózatba juttatni. A belsőégésű motoroknál egyelőre a BKV számára a mind korszerűbb dízel motorok beépítése és használata a cél, a gázüzemű illetve üzemanyagcellás (vízbontásos) technikák fő problémái egyelőre a fokozott infrastruktúra-költségük (például speciális töltőrendszer kiépítése), illetve a kezdeti fejlesztési állapotuk. Ezek magas költségük és mérsékelt hatékonyságuk miatt egyelőre nem versenyképesek.
Mint a fentiekből látható, a BKV mindent megtesz mind a környezet védelmét, mind a saját gazdaságossági szempontjait figyelembe véve a korszerű és takarékos megoldásokért, tudva azt, hogy egyre naprakészebb és komfortosabb megoldásokat kell bevezetnie annak érdekében, hogy a közlekedők a tömegközlekedést és ne az egyéni közlekedést, azaz az autót válasszák.
Szedlmajer László
BKV Rt.
Kabinet Igazgatóság



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.