kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Maszek aranybánya


A Dunántúli Napló augusztus 10-i számából* megtudhatjuk, hogyan gazdagodhatunk meg két év alatt, némi kis szerencsével az autópálya-építés kapcsán.
Nem kell hozzá más, mint egy-két évre bányaterületet bérelni a tervezett gyorsforgalmi utak mentén. A lendületre jellemző, hogy Baranyában a működő mintegy 20 agyag-, homok- és mészkőbánya mellé a jövő évben induló útépítések apropóján harmincnégy új ásványkitermelő hely kutatására kértek engedélyt, amelynek a feléből várhatóan bánya lesz.
A milliomossá váláshoz vezető út a következő: „Az eljárási díjak, a tervezés kb. másfél millió forintba kerül. Egy köbméter anyagot 60 forintért vesznek meg úgy, hogy a vásárló végzi a kitermelést és az elszállítást, vagyis egymillió köbméter értékesítése 60 millió forintos bevételt eredményez.” Az összegből ki kell fizetni a felelős műszaki vezetőt, a bérleti díjat, és a bezáráskor gondoskodni kell a rekultivációról. Gyakorlatilag gépek, berendezések vásárlása nélkül, egy-két alkalmazott felvételével, 6–8 hónapos engedélyezési eljárással tető alá hozható az üzlet.
Történelem óráról talán emlékszünk még arra, hogy a középkorban a só, a nemesfém bányászata az állam monopóliuma volt. Meglehetős rosszallással emlegették a tankönyvek azokat a királyokat, akik ezt a jogot időnként elzálogosították.
A Levegő Munkacsoport már évekkel ezelőtt nehezményezte a nem fémes ásványok alacsony bányajáradékát (a kitermelés után fizetendő adó). A javaslat ellenzői legtöbbször a bányajáradék emelésének árdrágító hatására hivatkoztak. Figyelmen kívül hagyva, hogy a dráguló kitermelés nemcsak a táj védelmét és a szállítási igény csökkentését segítené, de a bontási-építési hulladékok újrahasznosítását is gazdaságosabbá tenné. Sajnos egyelőre nem sikerült elérnünk, hogy az építőanyagok (kavics, homok, kő, agyag) bányászatának szabályai és a bányajáradékok közelítsenek az EU átlagához. (Ezért is akarja a STRABAG Bükkösdön, tájvédelmi körzet határán felfuttatni a kőbányászatot, és mindenáron cementgyárat építeni a Mecsekben.)
Felmerül egy másik kérdés is bennünk: ha a bányanyitásban ekkora lehetőség rejlik, akkor az önkormányzatok miért nem iparkodnak maguk értékesíteni a területükön található bányakincset?
Kétszáz éve az Újvilágban szerencsét próbáló aranyásók saját zsebükre dolgoztak, nem volt ugyanis állam, amely gondoskodásért cserébe követelte volna a hasznot. Ma, amikor a központi és helyi szerepvállalás költségei folyamatosan nőnek, miért nem a közösségek, alulfinanszírozott települések vagyonát gyarapítja a föld mélyéből kitermelt bányakincs?
* Mészáros B. Endre: Több tucat bánya a nyomvonalon.

_______________________________________________
A fenntarthatóság követelménye, hogy a bányászat fizesse meg az okozott közvetlen és közvetett környezeti károkat, valamint a természeti kincsek fogyasztását. Ennek egyik eszköze a bányajáradék. Amennyiben a bányajáradék alacsony, a kitermelők értékén alul jutnak hozzá a természeti kincshez. 2002-es KSH adatok szerint a befizetett járadék építőanyagoknál a kitermelés értékének mindössze 1,48 százalékát tette ki. (Gondoljunk csak arra, hogy az áfa legtöbbször 25 százalék!) Az alacsony bányajáradék nem ösztönöz az építőipari hulladékok, meddők hasznosítására sem, holott ez EU kötelezettség és környezeti érdekünk is egyben.

Beliczay Erzsébet


JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.