A Mobilitási Hétre való tekintettel egy primitív, figyelmetlen gépkocsivezetői magatartást tüntetünk ki a díjjal: a gyalogosok elsőbbségének semmibevételét. A kijelölt gyalog-átkelőhelyeknél várakozó gyalogosokra vagy a járda meghosszabbított vonalán áthaladni kívánókra a hazai vezetők döntő többsége fittyet hány. Forgalmasabb időben 10–12 kocsi közül jó, ha egy jobbérzésű akad, aki megkönyörül a várakozókon. Esőben még rosszabb az arány. Csak találgatni lehet, hogy mi az oka annak, hogy az udvarias vezetés nem gyűrűzik be a nyugati gépkocsik számának dinamikus növekedésével egyidejűleg.

Reménykedem azonban, hogy itt is előbb-utóbb szemléletváltás következik be, mint a kutyásoknál. Néhány éve még különcnek tartották, kinevették azokat, akik felszedték a kutyájuk után az ürüléket. Hála a kampányoknak és az ingyen osztogatott zacskóknak, mára érezhetően nőtt a kulturált kutyasétáltatók aránya.

Nevelési céllal helyezzünk ki a zebráknál nyalókával és frissítővel teli rekeszeket a kutyazacskók mintájára, hogy megálljanak az autósok?