Október van. Lassan befűtünk, lassan befűtenek nekünk. Mintha süket fülekre találna az összes éghajlatváltozásról szóló csatakiáltás. Hurrikánok, árvizek jönnek-mennek, a politikusok pedig csak ülnek a babérjaikon, az emberek pedig nem érzik a személyes felelősségüket. Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint* megmenthetők lennének a trópusi őserdők, ha továbbfejlesztenénk üvegházhatású gázok kereskedelmét, amit a Kiotói Egyezmény is előírt.

Az esőerdők évszaktól függetlenül a globális felmelegedés ütemét felgyorsító üvegházhatású gázokat nyelnek el, ezért hatásuk felbecsülhetetlen a világ fenntarthatósága szempontjából. Ha az esőerdők pusztítása a jelenlegi ütemben folyik tovább, akkor 2012-ig, a Kiotói Egyezmény lejártáig annyi keményfát fognak kiirtani a világban, amennyinek a széndioxid elnyelő képessége a kiotói csökkentési célok 80 százalékát biztosítaná.

Stiglitz professzor azt javasolja, hogy adjanak a fejlett országok akkora kompenzációt, hogy az esőerdőkkel rendelkező államoknak megérje védeni az erdőiket. A javaslat gyakorlati kivitelezése rendkívül egyszerű. A tudósok már készítettek becsléseket arról, hogy mennyi szolgáltatást nyújtanak az esőerdők a világnak. Ennél pedig jóval kisebb az az összeg, amelyért cserébe az érintetteknek már nem áll érdekükben kipusztítani az esőerdőket. További előnye a vázolt megoldásnak, hogy máris 60 országgal és közel 2,7 milliárd emberrel kevesebben élnének a szegénységi küszöb alatt.

Ugyanezt kívánjuk kicsiben bemutatni. Mit lehetne tenni helyben? Apró dolgokat. Például ősszel felújítani a nyílászárókat, korszerűsíteni a fűtésrendszert. Ezzel energiát és pénzt takaríthatunk meg. A legnagyobb szerepe azonban mégis a vezetőknek van. Globális intézkedések meghozatala, a támogatási rendszer átszabása tud széles körben szemléletet formálni. A mostani Lélegzet több oldalról vizsgálja meg, mit kell tenni helyben (települések szintjén) a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében és a globális felmelegedés ellen. Fontos, hogy az építészet felkészüljön a szélsőséges időjárási viszonyokra, főként a forró nyarakra. Fontos továbbá az üvegházhatású gázkibocsátások visszafogása, amelyet energiatakarékossággal, az energiahatékonyság javításával és a megújuló energiák használatával lehetséges. Ha mindez programok keretében történik, akkor a foglalkoztatottság is növekedhet, hogy a honi mikroklíma (általános közérzet) is kellemesebb legyen.