kapcsolatlélegzetnyi hírlevélgyorskeresés
Loading
Építészeti válaszok az éghajlatváltozásra
Üvegházhatások


Egészen a múlt századig a Földet körülvevő légkör – üvegházhatásának köszönhetően – állandó éghajlatot biztosított az emberiség számára. Így életünket, épített környezetünket az időjárás napi és éves változásaihoz kellett igazítani. A fosszilis tüzelőanyagok növekvő használatával, a Föld felszínének és élővilágának átalakításával azonban az emberiség fokozatosan változtatja a Föld körüli üvegházunk tulajdonságait. Erre az éghajlatváltozásra nincsenek felkészítve épületeink sem, ezért a gépészeti berendezések fokozott használatával próbálunk védekezni. A klíma- és fűtőberendezésekhez használt energia nagy része fosszilis forrásból származik, így azok fokozottabb használatával tovább erősítjük az éghajlatváltozást.
Hogy kiutat találjunk ebből az ördögi körből, először hasonlítsuk össze a lokális (helyi) és a globális (Föld körüli) üvegház működését, majd keressünk olyan építészeti válaszokat, amelyek nem erősítik, hanem mérséklik az éghajlatváltozást.
A lokális üvegház, a télikert
A télikert építésekor használt üveg és az azt helyettesítő polikarbonát jellemzője, hogy a látható fénysugarakat nagyrészt átengedi, viszont az infravörös hősugarakat nem. Így az üvegházba nappal beeső fény energiáját a padló és a falfelületek elnyelik, majd hőenergia formájában sugározzák vissza a térbe, amely már az üvegen keresztül nem tud (teljesen) távozni. Az így nyert meleg levegővel télen ingyen fűtött teret kapunk.
Minél jobban átengedi üvegünk a fénysugarakat, annál több energiát tudunk beengedni; minél kevésbé engedi át az infravörös hősugarakat, annál jobb hőszigetelő, tehát annál több hőt tudunk megtartani.
A télikertbe jutó fényt a padló és a falszerkezetek elnyelik, és hőenergiává alakítják. Minél sötétebb a felület, annál több energiát tud elnyelni, minél nagyobb a fajhője és a tömege, annál több energiát tud tárolni. A hőtárolás azért fontos, mert így a hőenergia késleltetve, egyenletesen elosztva melegíti télikertünk terét.
A télikert kialakításakor nagyon fontos a tájolás. A legjobb megoldás, ha délre tájoljuk, és inkább függőleges üvegfelületeket alakítunk ki, mivel télen az alacsonyabb napállás miatt így több fény jön be, míg nyáron kevesebb.

A nyári túlmelegedés ellen árnyékolók használata szükséges. A külső árnyékoló drágább megoldás, mivel ki van téve az időjárás hatásainak, de nem engedi be a napsugarakat a belső térbe. A belső árnyékolókat könnyebb alkalmazni, viszont csak akkor érünk el vele kedvező hatást, ha az üvegszerkezet és az árnyékoló közötti melegebb légréteget ki tudjuk szellőztetni. Ha a télikert legmagasabb pontján nyitható részt alakítunk ki, akkor a gravitáció segítségével természetes szellőzés indul meg. A levegő utánpótlását a hűvösebb pincéből biztosítva egész nyáron használható helyiséget kapunk gépészeti berendezések használata nélkül.
A globális üvegház, a légkör
A globális üvegházhatás működési elve hasonló. A Napban lejátszódó folyamatok hatására különböző hullámhosszú elektromágneses sugarak érik a Föld légkörét, melyek azon visszaverődnek vagy áthatolnak, és elérik a Föld felszínét. A légkörön átjutó sugárzás legnagyobb része a látható fény tartományába esik. A fénysugarak a Föld felszínére érve részben visszaverődnek, részben elnyelődnek. Az elnyelt energiát – a belső geotermikus folyamatok hatására keletkező hővel együtt – infravörös sugarak formájában a Föld kisugározza a légkörbe. A légkörben található üvegházgázok – a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O) és mások – az infravörös sugárzás egy részét elnyelik, és visszasugározzák a felszín felé, kialakítva ezzel egy egyensúlyi állapotot a Napból érkező besugárzás és a légkörből távozó kisugárzás között.
Ha jól végiggondoljuk, globális üvegházunk egyik fele mindig árnyékban, másik fele mindig napfényben van. Szerencsére a Föld forgása miatt éves szinten elég egyenletes a beeső fény mennyisége, viszont a beesési szög jelentősen eltér a sarkok és az egyenlítő között.
Mivel külső árnyékolás ritkán, csak napfogyatkozás idején van, valamint a belső árnyékolók, a felhők felett sem „szellőztethető ki”, azaz nem hűthető a légkör, ezért a télikerttel ellentétben a globális üvegházban nem lehet nagyobb a napsugárzásból származó ún. szoláris nyereség, mint a Föld hővesztesége, hanem azzal egyensúlyban kell lennie.
Az egyensúly fenntartásához az szükséges, hogy a globális üvegházunk paraméterei állandóak maradjanak, vagy oly módon változzanak, hogy azok egymás hatását kiegyenlítsék.
A légkör működése
Minél jobban átengedi légkörünk a fénysugarakat, annál több energiát tud beengedni, amely később hőenergiává alakul. A másik irányban: minél inkább visszaveri a légkör a Föld felől érkező infravörös hősugarakat, annál jobb hőszigetelő, tehát annál több hő marad a légkörben. Az atmoszféra hőszigetelő értékét leginkább az üvegházgázok koncentrációja határozza meg.

A felhők hatása a tudósok szerint is bizonytalan, hiszen belső árnyékolókként csökkentik a felszínre jutó fénymennyiséget, de a hőt visszatükrözve növelik a légkör hőszigetelését is.
Az emberiség közvetlenül és közvetve is hozzájárul a légköri szén-dioxid koncentráció növeléséhez, ezzel fokozatosan javítja az üvegház hőszigetelését. Egyrészt az évmilliárdok alatt a légkörből kivont és a Föld mélyén eltárolt fosszilis tüzelőanyagok égetésével, másrészt a széndioxidot a fotoszintézis által megkötő növények, a trópusi esőerdők és a tengerek pusztításával.
A Föld felszínének fényvisszaverő képessége, az albedó azt határozza meg, hogy mennyi energiát nyel el, majd alakít hővé az adott felület. A hóval és jéggel borított felületek a fény nagy részét visszaverik, így az nem tud hővé alakulni. Az aszfaltburkolat viszont a fény nagy részét elnyeli, és hővé alakítva visszasugározza a levegőbe. A növények szerepe igen különleges a fényelnyelés szempontjából, hiszen nagyrészt elnyelik a fényt, de azt nem csak hőenergiává alakítják, hanem a fotoszintézis során hasznosítják oly módon, hogy közben csökkentik a légkör szén-dioxid szintjét is.
Hőtárolás szempontjából nagy jelentősége van az óceánoknak, melyek a földfelszín kétharmadát átlagosan mintegy 4 kilométeres mélységben borítják. Nagy fajhőjük miatt jelentős mennyiségű energiát tudnak tárolni, ezzel fontos szerepük van a szélsőséges időjárás-változások csökkentésében és az egyenletesebb éghajlat kialakításában. A légkör átlaghőmérsékletének növekedésével megváltozhatnak a tengeri áramlatok, így elképzelhető, hogy a Golf-áramlat leállásával Észak- és Nyugat-Európában lehűlés várható.
Az emberi tevékenységek hatására közvetlenül csökken a növényzettel borított, biológiailag aktív felület és növekszik a burkolt felületek kiterjedése. Ennek következtében melegszik a légkör, tovább olvadnak a jég- és hófödte felületek, tovább növelve ezzel a Föld hőkibocsátását.
Ezekkel a folyamatokkal szemben szükséges olyan megoldások keresése, melyekkel ha megállítani nem is, de legalább fékezni tudjuk az éghajlatváltozást.
Lokális válaszok a globális változásra
Megfelelő építészeti és településtervezési eszközökkel csökkenthetjük az éghajlatváltozás globális és helyi hatásait egyaránt. Vegyük sorba, hogy az épületszerkezettől az épületen át a települések léptékéig melyek lehetnek ezek a megoldások.

Éghajlatbarát épületszerkezetek:

— Kevésbé energiaigényes építőanyagok használata ajánlott, ezért kerülendő az üveg, a cement és a fém felesleges beépítése.
— Fenntartható gazdálkodásból származó fa, illetve egyéb növényi eredetű építőanyag beépítésével a légkörből megkötött szén-dioxid legalább 50–100 évig nem kerül vissza a légkörbe.
— Helyi nyersanyagok beépítésével rövidülnek a szállítási távolságok, ezzel is csökkentve a szén-dioxid kibocsátást.

Éghajlatbarát épületek:
— Jó hőszigetelésű és hőtároló képességű szerkezetekkel, a napenergia passzív hasznosításával (például télikert) alacsony fűtési és hűtési igényű ház alakítható ki.
— A szükséges energiaigény minél nagyobb arányban megújuló forrásból történő kielégítésével csökkenthető a szén-dioxid kibocsátás.
— Jól variálható terek kialakításával az épületek „újrahasznosítása” egyszerűbbé válik, ezzel elkerülhető az új építés.
— A zöldtetők és zöldhomlokzatok javítják a mikroklímát, szén-dioxidot és „fényenergiát” vonnak ki a légkörből.

A települések szintjén:
— Sok zöldfelülettel több szén-dioxidot és „fényenergiát” vonhatunk ki a légkörből, ezzel mérsékelve az éghajlatváltozást.
— Kedvező tájolású építési telkek, utcák kialakításával csökkenthető az épületek energiafogyasztása (a fagyzugos és szeles területek beépítésének kerülése, kedvező benapozás biztosítása).
— A betonnal, aszfalttal burkolt felületek minimalizálásával csökkenthető a Föld felületének hősugárzása, ezzel elviselhetőbbé válik a nyári meleg is.
— Barnamezős beépítésekkel (a zöldmezős beruházásokkal ellentétben) nem változtatjuk meg a felszín albedóját.
— Tudatos várostervezéssel a településen belül csökkenthetők az utazási távolságok és igények. A gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedési lehetőségek javításával csökken a szén-dioxid kibocsátáshoz nagyban hozzájáruló gépkocsi-használat.
Kovács Bence
Független Ökológia Központ

____________________________________________________
Energiafaló épületek
Az EU tíz újonnan csatlakozott tagországának épületei 25 százalékkal pazarlóbban használják az energiát, mint a régi tizenötök – állítja az Eurima, a nemzetközi szigetelők szövetségének friss tanulmánya. H. Beidermann igazgató szerint a növekvő energiaárak környezeti és szociális válságot fognak okozni az új tagállamokban, ha a kormányok nem támogatják az energiahatékonyságot. A szövetség javasolja, hogy a Strukturális és Kohéziós Alapokból támogassák a lakások energiahatékony felújítását, és szüntessék meg a fosszilis energiafogyasztás támogatását.
Mint ismeretes, a lakossági gázárakat az állam kétszeresen is támogatja. Kedvezőbb az áfa-kulcsa, mint az áramé, és az energia-megtakarítást eredményező berendezéseké, és ezt 2005-ben közel 100 milliárd forint árkiegészítéssel is megtoldják! Ugyanakkor a nem panel épületek energiatakarékos felújítására az idén egyetlen fillért sem különítettek el a költségvetésben.
Az Eurima szerint az energiafogyasztás ésszerű csökkentése érdekében felül kellene vizsgálni az épületek energetikai teljesítményével kapcsolatos EU irányelvet is, amelyet 2006. január 4-től Magyarországon is alkalmazni kell. Még folynak a szakmai viták azokról a határértékekről és eljárásrendről, amelyeket az EU az egyes országok hatáskörébe utalt. Érdemes a fentieket a mérlegelésnél figyelembe venni.
B.E.



JELES NAPOK
 Augusztus 01.
   A szoptatás világnapja
 Augusztus 09.
   Állatkertek napja
 Augusztus 09.
   A bennszülött népek világnapja
 Augusztus 20.
   1989-ben e napon gyilkolták meg elefántcsont-csempészek George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét
 Augusztus 06.
   Hirosima-Nagaszaki emléknap
 
© Leveg? Munkacsoport 1991-2006. — Villámposta: szerkeszto@lelegzet.hu
A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után, a forrás és a szerző feltüntetésével közölhet?k más kiadványokban.