Elfogadhatatlannak tartja a Levegő Munkacsoport, hogy a magyar kormány csökkentette az üzemanyagok adóját – ez áll abban a levélben, amelyet a szervezet eljuttatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz.

Ez az intézkedés ellentétes az Európai Unió ajánlásával, amely szerint az olajválságra az egyetlen megoldás az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javítása. A kormány döntésével csak az autózásnak ad további támogatást, hiszen a fuvarozók az áfát eddig is visszaigényelhették. „Amennyiben csökkentik az üzemanyagok adóját, más adókat kell megemelni, vagy pedig további pénzügyi megszorításokat kell hozni (például az oktatásban vagy az egészségügyben). Tehát összességében nem fognak csökkenni sem a lakosság, sem a vállalkozások terhei, csak a tehetősebb rétegekről áthárítják azokra, akik amúgy is jóval kiszolgáltatottabbak az átlagnál” – fejtette ki Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. „Volt már olyan időszak, amikor a magyar kormány kinyilvánította, hogy meg tudja akadályozni az olajár-emelkedés begyűrűzését. Tudjuk, hogy ennek a próbálkozásnak a terheit ma is nyögi az ország a súlyos eladósodottsággal és a gazdaság sok tekintetben még mindig elavult szerkezetével” – jelentette ki Szabó Zoltán közgazdász, a Levegő Munkacsoport programvezetője. „Az üzemanyagok adójának csökkentése azt a képzetet kelti, hogy a közúti közlekedés további növekedése lehetséges és kívánatos, pedig az Európai Unió egyértelműen kinyilvánította, hogy ez a folyamat fenntarthatatlan. Ezzel az intézkedésével a kormány semmibe veszi a tudósok a figyelmeztetését is, hogy a növekvő kőolajfogyasztás nagymértékben hozzájárul a világméretű katasztrófával fenyegető éghajlatváltozáshoz” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A Levegő Munkacsoport bejelentése alapján a Budakörnyéki Ügyészség megvizsgálta a solymári Auchan bevásárlóközpont építési engedélyezési eljárását, és megállapította, hogy törvénysértések történtek. Ezért az ügyészség indítványozta a Solymári Önkormányzatnál az építési engedély hatályon kívül helyezését.

Bízunk abban, hogy ezúttal az építési hatóságok és az ügyészség eredményesebben fogják tudni a közérdeket védeni, mint az korábban több esetben, például a kecskeméti Malom Center ügyében történt.

Megerősítette a környezetvédő civil szervezetek álláspontját a szeptember 19-én tartott „Szakmai Konferencia Budapest levegőszennyezettségi állapotáról, különös tekintettel a levegőben található kis részecskékre” című rendezvény, amelyet a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága szervezett. A konferencia előzménye az volt, hogy öt civil szervezet (a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Rügyecskék Alapítvány, a Védegylet és a Zöld Fiatalok) 2005. május 20-án petíciót adott át Budapest főpolgármesterének, a jogszabályokban előírtnál folyamatosan rosszabb levegőminőség miatt. Az Európai Unió jogszabályai és a 14/2001. hazai miniszteri rendelet szerint évente legfeljebb 35 napon keresztül lépheti túl a részecskeszennyezés (PM10) a határértéket. Ehhez képest az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai szerint a budapesti Erzsébet téren augusztus végéig 105 ilyen napot mértek, és jelentős volt a túllépések száma a Széna téri, Baross téri és a Dózsa György út melletti mérőállomáson is. A civil szervezetek petíciója ellenére, mint azt az eredmények is mutatják, tényleges intézkedés nem történt.

A konferencia legfontosabb eredménye az volt, hogy a tudományos élet képviselői is igazolták a civil szervezetek álláspontját. A döntően a dízel motorokból származó részecskeszennyezés az elmúlt években folyamatosan növekszik, és ezzel is összefüggésben Budapesten az elmúlt 25 évben az asztmások száma a kilencszeresére, a tüdőrákos betegeké pedig a háromszorosára nőtt. 2005-ben az eladott dízel autók száma 54 százalékkal emelkedett. A konferencián a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Ügyosztályának vezetője bejelentette, hogy a helyzet megváltoztatására intézkedési tervet készítenek ez év végéig. Ugyanakkor a résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy számos nyugat-európai város már a gyakorlati intézkedéseket hozott. Ausztria bevezette a részecskeszűrők használatát ösztönző adókat, német és svéd városok forgalomcsillapító intézkedéseket hoztak. A Levegő Munkacsoport az Európai Mobilitási Hét után a Fővárosi Önkormányzattól szavak helyett a helyzetet ténylegesen javító tetteket vár. Elvárja, hogy az intézkedési terv nyitott jogalkotási folyamatban, társadalmi párbeszéd mellett szülessen meg. Elvárja, hogy mielőbb szűnjön meg az az állapot, amely átlagosan 3 év életvesztést jelent egy budapesti lakosnak. Elvárjuk, hogy az ehhez szükséges forgalomkorlátozási és forgalomcsillapítási intézkedéseket haladéktalanul hozza meg az önkormányzat.

Szeptember 14-én a Fővárosi Művelődési Házban a tervezők ismertették a XI. kerületi Andor utca szélesítésével kapcsolatos terveket. A megjelent több mint 100 lakó egyhangúlag az út kétszer kétsávossá bővítése ellen szólalt fel. Nagy egyetértéssel fogadták a Levegő Munkacsoport képviselőjének felszólalását, aki hangsúlyozta: a jelenlegi hatalmas forgalom által okozott állandó dugókat egyszerűen, kis költséggel meg lehet szüntetni. Ugyanazt a módszert kell alkalmazni, amivel elérik, hogy a belső kerületek számos útvonalán szinte alig vannak nagy dugók: a közlekedési lámpák megfelelő beállításával ugyanis „kijjebb” helyezik a torlódásokat. (Talán néhányan még emlékeznek rá, hogy az 1970-es évek végén csúcsidőben sokkal nagyobb torlódások voltak a Rákóczi úton, mint most, pedig akkor jóval kevesebb volt a gépkocsi.) Az Andor utca előtti lámpák átállításával, valamint újabb lámpák elhelyezésével az Andor utcában elérhető, hogy a torlódások a lakott területekről kívülre kerüljenek. A Levegő Munkacsoport azt is javasolja, hogy az Andor utca kiszélesítésére előirányzott milliárdokat az elővárosi tömegközlekedés javítására fordítsák, ezzel is elősegítve azt, hogy minél többen autó helyett vonattal vagy busszal jöjjenek be a fővárosba.

Az Európai Mobilitási Héten két napon teljes szélességében lezárták az Andrássy utat, amelyet több ezer járókelő, görkorcsolyás és biciklis vett birtokába. Szeptember 18-án, vasárnap a civilek is kitelepültek, standjaikat több ezren látogatták meg. A Levegő Munkacsoport sátrába betért többek között Kóka János gazdasági miniszter is, aki megígérte, hogy kiemelt figyelmet fordít a minisztérium a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására. Szeptember 22-én, az autómentes napon programok ugyan nem voltak a magyar Champs Elyseés-n, de sokan leültek a napsütötte aszfaltra beszélgetni, vagy csak sétálgattak és élvezték a csendet.

Az Autómentes Nap csúcspontja a Critical Mass (Kritikus Tömeg) felvonulás volt. A hat órakor kezdődő kerékpáros rendezvényre rengetegen gyűltek össze a városligeti műjégpálya előtt. A 12 kilométer hosszú kerékpáros menet gyűrűként ölelte körbe a budapesti belvárost. A rendőrség és a szervezők huszonnégyezer főre becsülték az összegyűlt kerékpárosok számát. A menetben minden korosztály képviseltette magát az anyukája hátán pihenő pár hónapos kisbabától a nagypapákig.

Az Erzsébet- hidat másfél órára kellett lezárni az autósok elől, ugyanis csaknem ennyi ideig tartott, amíg a véget nem érő kerékpáros menet áthaladt a Duna fölött. Kürti Gábor, a felvonulás főszervezője hangsúlyozta, hogy ők nem az autósokat támadják, hanem üzenni szeretnének minden embernek, hogy létezik ésszerű mobilitás a gépkocsikon kívül is. Hisznek abban, hogy ha a nagyvárosokat élhetőbbé tesszük a kerékpárosok számára, akkor kevesebben ülnek autóba, és előnyben fogják részesíteni ezt az egészségesebb, környezetbarát, energia- és helytakarékos közlekedési formát. A rendezvényt szervező kerékpáros és környezetvédő szervezetek – a Hajtás Pajtás Egyesület, a Városi Biciklizés Barátai, a Zöld Fiatalok és a Levegő Munkacsoport – azt követelik, hogy minden főútvonalnak legyen része egy-egy kerékpársáv, vagy önálló kerékpárút. Azt is el szeretnék érni, hogy a központi költségvetés útfejlesztési keretének három százalékát kerékpárutak és -sávok építésére fordítsák.